Eger - hetilap, 1867

1867-02-14 / 7. szám

52 két a kamarák szabják meg; szabálykép 100,000 ember vau megállapítva; az ekként megmaradó 60,000 ember a mozgó nem­zetőrségbe lép. Olaszország. Florenczböl Írják a „Sachs. Ztg.“-nak, hogy jan. 25-én franczia-olasz osztrák szövetségi szerződés Íratott alá. E szövetség híre már régóta járta a lapokat, s nem is épen való­színűtlen, ámbár nem hiszszlik, hogy az már bevégzett tény vol­na. E tárgy különben természeténél fogva olyan, hogy egyelőre fölvilágositását sem remélhetjük, miután az ilynemű szövetsége­ket nem szokták mindjárt dobra iitni; be kell tehát várnunk, mig maguk a tények vagy megerősítik, vagy megczáfolják az emlí­tett hirt. — Scialoja pénzügyminiszter terve az olasz egyházi java­kat illetőleg majdnem megbukottnak tekinthető; nemcsak Rómá­ban, hanem az olasz képviseloházban is tökéletes ellenzésre ta­lált az. Az „Italie“ szerint, a parlament azon specialis bizottmá­nya, mely az egyházi javakra vonatkozó törvényjavaslattal fog­lalkozik, ellenjavaslatot fog kidolgozni. — Persano tengernagy perbefogatása valószínűleg el fog maradni, miután most már a közvélemény is ellene van vád alá helyezésének. Poroszország. Berlin, febr. 9. A „Staatsanzeiger“ jelent­vén, hogy a szövetség-alkotmányi tervezet minden oldalról helyben- hagyatott,megjegyzi, miszerint az egyes kormányok készséggel ru­házták át külön jogaik egy részét a német közügyre, mely a nem­zeti kifejlődés biztosságáért kezeskedik. Poroszország a szövet­ség vezetéséért csak a legnélklilözhetlenebb jogokat igényelte. — A porosz országgyűlés febr. 9-én záratott be. A király beszéde köszönetét fejezett ki azért, hogy az ezen ülésszakhoz kapcsolt remények teljesültek. — Az indemnitás megadása által egy elvi vita lön kiegyenlítve; a hadseregi szükséglet fedezésére való eszköz-megajánlás által a kamara azon elhatározást fejezé ki, hogy a mi megszereztetett, meg is oltalmaztassék ; a trónbe­széd köszönetét mond a keresetképtelen harczosok, az elesettek özvegyei és árvái gyámolitására megajánlott összegekért; reméli a király, hogy az uj tartományok lakossága a nagy közös biroda­lomban otthonosnak érzendi magát, és képviselőknek az uj tarto­mányokból! meghívása elösegitendi az egyiivétartozóság érzeté­nek megerősödését. A trónbeszéd előszámlálja ezen ülésszak munkálatait, s az észak-német szövetségi alkotmány-tervezetnek a szövetséges kormányok által lett elfogadása alkalmából meg­jegyzi, miszerint az egységes szervezet alapján a német nép oly áldásokban fog részesülni, melyekre hatalomérzele és műveltsé­ge folytán a Gondviselés által hivatva van, mihelyt a békét benu és kifelé megőrizni tudandja. — A trónbeszéd igy végzi: Koro­nám legnagyobb dicsőségének tartandom, ha Istentől arra leszek hivatva, hogy népemnek hűség, vitézség és képzettség által szi­lárd erejét a német törzsek és azok fejedelmei tartós egyesülé­sének helyreállítására használjam. Duna fejedelemségek. Bukarestből jelenti a távirda, hogy Stirbey klilligyminister rendkívüli küldetésben Bécsbe utazott. Amerika. New-Yorkból jelentik jan. 29. A tanács elfogadta a törvényjavaslatot, mely uj korlátokat tűz az elnök hatalma elé a kinevezésekre nézve. — A „Journ. Washington,“ mely Johnson orgánumának tartatik, ezt mondja: „Ha a radicálok magaviseleté folyvást oly irányú marad, mikép azt árulásnak kell nevezni, — a kormány fel fogja fegyverezni az ő híveit. Az elnök nem feledi azon esküt, melyet az alkotmány védelmére tett, s a hadsereg s a tengeri erő követni fogják fölhívását.“ — A déli államokban titkos társu­latok keletkeznek Johnson érdekében, ki állítólag el van hatá­rozva a dél államok által választott senatorokat és congressus- tagokat Washingtonba összehívni, és egy kiáltványt bocsátani ki, melyben a congressus minden tettét érvénytelennek nyilvánít­ja mindaddig, mig az államok háromnegyede abból kizárva tar­tatik, sőt mig csak egyetlen állam is hiányzik a nemzeti képvise­letből, a jogeljátszás tanát alkalmazó congressusi majoritás miatt. — A „New York Herard“ jelenti, hogy a jogi bizottmány nem talált támpontot Johnson elnök vád alá helyezésére, s azért sem a tanukat ki nem hallgatta, sem bizonyítékokat nem gyűjtött, s munkálatait csak azon esetre kezdendi ismét meg, ha az egyes események miatt már előbb kinevezett bizottmányok olyast pu­hatolnának ki, mit az elnöknek büntil lehetne felróni. — Washingtoni lapok azon birt közük Mexicóból, hogy 18,000 köztársasági katona Juarez és Porfirio Diaz vezérlete alatt Mexicó fővárosa előtt áll. Miksa császár, előrelátván a nemzeti congressusba helyezett reményének meghiúsulását, valószínűleg még a francziák visszatérése előtt utazik vissza Európába. — New York, jan. 31. Az elnök vétót emelt azon bili ellen, mely Nebraska és Colorado területeket államoknak nyilvánítja. Természetesen mindenekelőtt a női emancipatio fogalmával kell tisztába jönünk. A női emancipatio, kedvesem, abban áll, hogy a nők mindenben, de mindenben ám! egyenlőkké tétessenek a fér­fiakkal. Ha meggondolom, hogy mi nők mennyire mögöttük állunk a férfiaknak, úgy elszomorodik lelkem, hogy szinte óhajtóm : vajha halálomig se kellene élnem. Hát mi okból állunk mi a férfiak mö­gött? Talán mert erősebbek? No bizony, mintha a jogok mérté­ke a nyers, durva erő volna ! Egyébiránt nem is mindig a férfi az erősebb ; hány asszony verte meg már az urát ? Úgy kellett nekik! megérdemelték, mert bizonyosat) uetu ok nélkül kaptak ki. Vagy talán azért állnak fölöttünk a férfiak, mert okosabbak, mint mi ? Ezt ugyan soha el nem ismerem. Azt a „hosszú haja, rövid esze“-féle közmondást, melyet azok a csáf férfiak reánk alkal­maznak, ők maguk találták föl a csúnya párák, azért semmit sem bizonyít. Vannak a nők közt is kitűnő tehetségek, élesen látó fur­fangos elmék, mint a mindennapi tapasztalás bőségesen bizonyít­ja; mig viszont vannak a férfiak közt is százával, ezerével sza­marak, kik csak annyiban állnak névrokonaik a csacsik mögött, hogy valamivel rövidebbfülöket nem tudják mozgatni,s nem tudnak oly szivrebatólag ordítani, mint ezek. —Megengedem,hogy a férfiak közt több tudós van, mint miközttink, de miért ? mert a nőket nem iskoláztatják 15—20 esztendeig, hanem alig hogy szivök, eszök éb­redni kezd, azonnal odaállítják őket a varróasztal vagy a fazekak és mosóteknő mellé, részint azért, hogy maguk az ily kellemet­len dolgoktól mentesek legyenek, részint pedig azért, hogy ben nünket tovább is járom alatt tarthassanak; attól félnek ugyanis, hogy ha mi velők hasonló oktatásban részesülünk, elvesztik fö­löttünk uralmukat. Úgy tesznek a férfiak velünk, mint némely kormányok alattvalóikkal. — De ha én loyalisan kész vagyok elismerni, hogy a mondott okból a férfiak közt. több tudós van, mint köztünk; másrészt a férfiaknak is el kell Í3merniök, hogy nincsenek is ám köztünk oly ferde, kificzamodott esztt tudósok, mint öközötttik. Te nem képzeled kedvesem, hogy mily bolondo­kat össze nem imák némely úgynevezett tudósok. Csak egy pél­dát hozok fel hirtelenében a sok ezer közül. E napokban egy né­met könyv akadt a kezembe, melyben forgatás közben a „Lie­be“ szón akadt meg szemem. Kiváncsi voltam rá, mit mond a szerelemről egy német bölcs (bölcsnek kellett lennie, mert philosophiai munkát irt.) Képzeld csak, kedves barátnőm, a sze­relemről szóról szóra ezt irta: „Die Liebe ist die Idealität der Realität eines Theilsder Totalität des unendlichen Seins, verbun­den mit der Cupidität und Carnität zwischen Ich und Du, denn Ich und Du ist Er. Das ist die Liebe“ — Das ist die Dummheit, gondoltam magamban, midőn e csodasorokat elolvastam. Lásd kedvesem, ilyen sok férfi tudóssága. Addig tanulnak, mig végre kificzamodik az eszök. Van-e oly nő a világon, ki a szerelem fo­galmát ily szörnyeteg módon határozná meg? „Idealität, Reali­tät, Totalität, Carnität, Cupidität“ — lauter Stupidität! Azt hiszem, kedves barátnőm, kétségbevonhatlanul bebizo­nyítottam. hogy mi a természettől nem vagyunk alárendelve a férfiaknak, s ha tényleg máskép van, az csak bűnös visszaélés a férfiak részéről nemünk gyengeségével. A jogtalanságot, melyet a férfiak rajtunk elkövetnek, napról napra súlyosabban érezi nemünk, én például rettenetesen érezem, mióta zsarnokom a kaszipóbálba el nem vitt; azért a dolog so­káig igy nem maradhat, valaminek kell történnie. Nem akarok fenyegetőzni, de nem nyomhatom el azon aggodalmamat, hogy ennek rósz vége lesz. Ha mi egyszer úgy Isten igazában össsze- szedközünk, reszkessetek akkor ti zsarnok férfiak! Oly forra­dalmat, minőt mi csinálunk, még nem látott a világ. Először is passiv ellenállásunkkal fogjuk őket gyötörni: nem fogunk főzni, sütni, kötni, varrni, mosni, vasalni; majd meglátom aztán, hogy mire mennek a férfiak nélkülünk. Ha ez nem használ, akkor az activ térre lépünk : minden férfi szemét kikaparjuk, arczaikat ösz- szekarmoljuk, hajukat kitépjük, minden fazekat fejőkhöz vágunk, minden főzőkanalat hátukhoz verünk, azután megvasaljuk, hogy rajta a kolbászokat elsimítsuk, szájukat bevarrjuk, sőt még kötő­tűinknek is lesz rajtuk teendöjök. Talán azt szeretnéd ellenvetni,

Next

/
Thumbnails
Contents