Eger - hetilap, 1867

1867-02-07 / 6. szám

45

Ui bino Benedeket. Ugyanekkor consistorium is fogna tartatni, a melyen több bibornok neveztetnék ki.

— Persano tengernagy szabadlábra helyeztetett. Pőrének tárgyalása márcz. 12-én fog megkezdetni. A tengernagy ellen gyávaság, tudatlanság és engedetlenség vádja forgott fenn. A senatus a gyávaság vádja alól 71 szóval 60 ellenében fölmentette ; a többi vád fentartatott.

— A római nemzeti bizottmány uj kiáltványt bocsátott ki a római menekültekhez, s fölhivja őket , hogy minden belviszálko- dást kerüljenek, s készen legyenek a „szabaditó harcz közelgő pillanatára.“ Róma mindazáltal nyugodt, és semmi jele nem látszik annak, hogy mozgalom volna készülőben.

— Florenczből febr. 3-ról távirják, hogy a kamara bizottmánya az egyház szabadságára vonatkozó törvényjavaslatot elvetette.

Oroszország. Pétervárról távirják, hogy egy czári ukáz a tartományi rendek ottani gyülekezetének bezáratását, a pétervári kormányzóságban levő tartományi intézmények tevékenységének fölfiiggesztését, a pétervári gyülekezet kormányzósági választmányának feloszlatását rendeli el, annak tagjai elbocsáttatván. Ennek okát abban találják, hogy e gyűlés a közbirodalmi képviselet mellett emelt szót. Az eddigi orosz tartományi gyűlésekben csak a nemesség van képviselve; most az orosz nemesség is megosztani óhajtá jogát az egyenlőség alapján a néppel. Azonkivül az adókra nézve is némi módosítást akart behozni a nemesi gyűlés.

— Oroszország a keleti kérdésben, mint határozottan állítják, nem akar csatlakozni a védhatalmak együttes lépéséhez, hanem teljes cselekvési szabadságot tartott fenn maga részére. A Portávali viszonyai épen nem barátságosak, s nyíltan pártját fogja Görögországnak.

Spanyolország. A „Globe“ irja, hogy Spanyolországban forradalom készíttetik elő, és nemsokára ki is fog törni, a mely Isabella királyné detronisatióját vonandja maga után (ha t. i. győz,) vájjon azután mi történik majd, az iránt még nem állapodott meg a forradalmi párt. Némelyek regensséget akarnak O’Donnel alatt. Mások a portugál királyt. Mások ismét Montpen- sier herczeget óhajtják. Köztársaságra még csak álmában sem gondol senki.

— A spanyol kormány folyvást működik, hogy a nyugtalanság minden elemét száműzze a befolyásos helyekről. így az igen szabadelvűnek tartott senatust és első kamarát végkép elnyomni szándékszik, s egy uj conservativ második kamarát választat, melylyel az alkotmányt revideáltatni fogja.

Duna fejedelemségek. A dunai fejedelemségek helyzetét nagyon szomorúnak festi a bukuresti „Romunul.“ Az igazságszolgáltatásnál erkölcstelenség és romlottság uralkodik; a kereskedelem a legnagyobb sülyedésben van; az ország nagy részét teljes elszegényedés fenyegeti; az állampénztár eladósodott, s az adó oly nagy, hogy már fölebb nem emelhető, sőt már is elviselhetlen.

Törökország. Konstantinápoly, jan. 30. Kandiában a pa- cificálás zavartalanul foly; a 82 Garibaldi-féle tiszt közül a még hátralevő 13 is capitulált; a legutóbb partra szállt önkéntesek — 60 halottat vesztve — szétverettek. Azt hiszik, hogy Kandiába nemsokára keresztény kormányzó fog kineveztetni.

A bécsi lapok jelentik, hogy a Porta nem egyezik bele a belgrádi erősség kiürítésébe, mig a többi szerb erődöket illetőleg legkisebb nehézséget sem támaszt, s kész a belgrádi török helyőrség számát olyképen leszállítani, miszerint a megszállás csak névleges leszen. A Porta végleges nyilatkozata a közvetítő hatalmakhoz — Ausztriához és Francziaországhoz, még nem érkezett meg.

— Páriából közlik, hogy Moustier marquishoz két vagy három nap előtt futár érkezett Sz.-Pétervárról, ki a kormányköröket Oroszországnak a Keletre vonatkozó szándokiatai miatt a legkomolyabb aggályokkal tölté el. Ezóta élénk diplomatiai közlekedés fejlődőit ki Paris, London és Bécs közt. A keleti kérdés békés megoldásának vagy elhalasztásának nehézségei csak most kezdenek egéáz terjedelmökben mutatkozni.

— A „France“ jelenti, hogy a kormány elhatározta, a törvényhozótestület termében a szószéket ismét fölállítani. Az e részbeni munkák már meg is kezdettek. Ugyan-e lap megerősíti, hogy a császár tanácsosai egyetértőleg szabadelvű értelemben fogják föl a császár levelét.

Amerika. Miksa császár, a „Mém. dipl.“ tudósításai szerint, határozottan kijelentette, hogy ha az összeülendő nemzeti

gyűlés nem a leghatározottabban s nem feltétlenül nyilatkoznék a császárság mellett, úgy ö a koronát leteszi, s visszatér Európába. 0 felsége egyúttal utasította belügyminiszterét, hogy a menynyire lehet, a dissidensek pártfőnökeit szólítsa fel, hogy a nemzetgyűlésbe való képviselőválasztásokban ők is részt vegyenek pártfeleikkel együtt.

Levelezések.

Miskolez, febr. 2.

Pár héttel ezelőtt hallottuk, hogy a lelkes miskolezi hölgyek egy egyletté alakulnak,melynek czélja lenne: az ínséggel küzdőket, egy szóval, a szegényeket segélyezni. Őszintén mondhatjuk, hogy a hir örömmel töltötte el nemcsak azok lelkeit, kik e nemes segélyezésben részesülnének, hanem azokéit is, kiknek közelebbi alkalom nyujtatnék a felebaráti szeretetet tényleg gyakorolni. Azonban mennyire lehütötte örömünket egy másik hir, mely nem kevesebb , mint hogy az egylet által — kizárva minden más val- lásuakat — egyedül helv. vallásuak fognának segélyeztetni. Nem akarjuk ezt elhinni, s inkább roszakaratú ráfogásnak tartjuk; ha azonban mégis igaz lenne, úgy kénytelenek vagyunk, legalább mi katholikusok, előre is óvást tenni, nehogy az egylet magát miskolezi, vagy épen borsod-miskolezi nöegyletnek nevezze; mert mi az ily nevezetű egylet alatt oly egyletet értünk, melynek minden borsodi vagy miskolezi nő vallás- és rangklilönbség nélkül tagja lehessen ; azt pedig a legjobb akarat mellett se tehetjük fel az igeu tisztelt egyletről, hogy segélyzö tagnak bármily val- lásut elfogadjon, de segélyzendőnek csak reformátust. Különben minek azt a felekezetességet — mely eddig is már annyi bajnak és kellemetlenségnek volt szülő oka, ismét szitogatni most: midőn összetartás és egyetértésre van szükségünk ? minek az erőt igy elforgácsolni? Sokkal üdvösebb lenne, egy átaláuos borsod-mis- kolczí nöegyletet alakítani, mely, bár több lenne a segélyzendő, mégis nagyobb eredményt lenne képes felmutatni, mint az ily elszigetelt egyletek.

Egyébiránt, mig az alapszabályokat nem ismerjük, addig magát az egyletet sem helyeselni, sem gáncsolni nem szabad, nem lehet. —y.

Heves, febr. 1-éu.

T. szerkesztő nr! Úgy látszik, hogy sok ember csupa mai- heurrel születik e világra. Némely ember alig hogy új ruhát vesz magára — kerül, fordul, már vagy pecsét vau rajta, vagy lyukas; a másik alig hogy valamit vesz kezébe, azt azonnal a földre ejti ; némely ember pálczáját, keztyüjét rendesen elhagyja, a másik, ha tollat fog kezébe, ha nem akar is sérteni senkit, félreértetik, s írásáért kikap. Ez utolsók közé tartozom én is; nem történt ugyan az még velem Írásomért, mi Voltaire-rel történt, hogy egy nemesember, kiről csipösen irt, estve az utczán rnegpál- czázta : de az rendesen megtörténik velem, hogy leszidnak. Utolsó levelemben, melyet az „Egerbe“ Írtam, már csak az találhat sértőt, a ki a kákán is csomót keres, mégis egy hevesi tisztelt delnő, mint hiteles tanútól hallottam, e levelemért leszamarazott. Tisztelt nagysád, higyje meg, nem fájt volna úgy, ha picziny kacsójával hátba ütött volna, mint hogy piros, csókra termett ajkával (?) leszamarazott. Egy férfinak azt mondani: szamár, ép oly nagy sértés, mint ha egy férfi azt merné mondani egy nőnek, hogy csúnya és vén — de én ezt nem mondom, sőt Malherbe- vel tartok, ki azt mondotta, hogy két szép dolgot ismert: a nőket és a rózsát, és két jó dolgot: a nőket és a dinnyét. — Saphir pedig azt mondotta : a nő az élet sziuméze, ezukorborsó az élet hüvelyében, zsirpille az élet sovány levesén, csukamáj a földi nagy böjtben, karácsonyfa az emberiség gyermek vásárán, csigarugony a nagy világban. Tisztelem én a nőket, különösen a hevesieket. About Edmond mondotta: hogy a van-ostadi nőkkel örömest posztót árulna; a tennersoniakkal pipázna, Rubens nőivel szeretne családapa lenni, a Van Dyck-éival király, a Vatteau-éival pásztor; — én ezt minden tiszteletem mellett sem mondom a hevesi nőkről, mert én sem pipázni, sem posztót árulni nem szeretnék velők, —- hanem kávézni igen is szeretnék velők, mert igen Ízletes kávét tudnak csinálni, különösen pedig szeretnék kávézni az engem leszamarazó delnővel, s kávéivás között elmondani, hogy az a szamár nem oly megvetendő s kigu- nyolandó állat, mint kedves nagysám gondolja, a régiek nagy tiszteletben tartották a szamarakat, s mint mi most nagyjainkat oroszlánhoz és sashoz hasonlítjuk, úgy ők szamárhoz hasonlították. Jákob pátriárka Izsakár törzsét szamárnak nevezte, s e