Eger - hetilap, 1867
1867-11-14 / 46. szám
374 ges bejelentés nélkül közhírül tenni, még pedig, miután a gyümölcsfák nagyobb mennyiségben vannak, — a tavalyi árhoz képest 5 krral alább szállítva, vagyis 25 krjával darabját; ellenben a szölővessző százát, mint kapósabb czikkét, 50 krral felebb emelve, vagyis 1 frt 50 krjával, — s azt, jóváhagyás reményében, ez ülés alkalmával bejelenteni. Az elöleges intézkedés helyeseltetvén — elfogadtatott. 33. Előterjesztetett az april-okt. havi pénztári kimutatás, a pénztárnok megjegyzésével, mely szerint a bevétel tesz............................................ 454 frt 973/4 krt, a kiadás ................................... 437 frt 79 krt, m arad nov. hóra 17 frt 183/4 kr. Megjegyeztetik, hogy a pénztári maradvány azért tüntet fel oly silány állapotot, mivel a f. évi részvénydijakból a mai napig csupán 44 részvény fizettetett be, következve még fizetetlen mintegy 150 részvény. Ha tehát ezen hátralékban levő f. évi részvénynek — mi körülbelől 800 ftot tesz ki — csak fele fizettetnék is be: pénztárunk eléggé kedvező állapotban lenne. Ezen késedelmes fizetésnek oka azonban hihetőleg egyedül a feledékeny- ségben rejlik, minek következtében a befizetések teljesítése végett, az illető tagokhoz, egy okt. 23-ról kelt elnöki figyelmeztető levél intéztetett, mely hogy kedvező sikert eredményezénd, teljesen remélni lehet. Végül bátor vagyok megjegyezni, hogy az egylet ügyeit vivő Zimányi Alajos ügyvéd Pestmegyébe tévén át lakását, következve az egylet ügyeit tovább nem folytathatja ; ennek folytán kérném a t. igazg. választmányt, hogy helyette más ügyvédet választani méltóztassék, annyival inkább, minthogy a hátralékokra nézve még sok tisztába hozni valója van az egyesületnek. A pénztári állapot tudomásul vétetett. A mi pedig az ügyvéd kinevezését illeti: elnök megbizatott, hogy Zimányi Alajos volt egyleti ügyvédet szólítsa föl, hogy a kezénél levő irományokat újévig adja által, mely alkalommal a számadás befejezte után, a pénztárnok a többi hátralékosokat is pontosan kimutatván, ezzel együtt a megválasztandó ügyvédnek azonnal átadni lehessen. 34. Végre elnök a pénztári állapot kimutatását illetőleg megjegyzi, hogy a kerti költségeket ez ideig egyedül a kert jövedelme fedezte, s ha még ez öszszel kedvező vásárlások tétetnek, egész évben fedezendi. Jelenti továbbá, hogy a téli gyümölcsből eltett példányokat, — mint ez alkalommal is tette — idönkint kóstolás végett bemutatandja. Tudomásul vétetett. Kelt, mint fenn. Hitelesiték: Csala Sándor. Freyburg Lajos. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868-ban Hevesmegye Egervárosában tartandó XIXI-ik nagygyűlésének előrajzi vázlata. A magyar orvosok és természetvizsgálók Gömörmegye szabadalmas Rimaszombat városában tartott XII-ik nagygyűlésének közel hétszázra menő tagjai, Egernek, a kitűnő érseki városnak szives meghívása folytán, egyhangúlag nemes Hevesmegye fővárosát kiáltották ki a következő Xlll-dik nagygyűlés székhelyéül. Midőn ezt cselekedték, meg valának győződve arról, hogy a ha- zafiság, — a vendégszeretet, ipar- és kereskedelem terén kitűnő város és megye teljes készséggel fogadandja a magyar orvosok és természetvizsgálók testületét kebelébe. — Mi alólirottak ma 1867-diki okt. 3-án a XIIl-ik nagygyűlés érdekében tartottunk tanácskozmányt, melyben az egri nagygyűlésre vonatkozólag a következőket bátorkodunk indítványozni. 1. Eger városa és vidéke, illetőleg Hevesmegye megismertetése czéljából mindenekelőtt a megyei helyirat (topographia) elkészítése áll első helyen, melyben ennek története, földrajza, statistikája, faunája, flórája, ásványországa, ipara, mezei gazdasága, ásványvizei, egészségi állapota, szóval, minden, mi ily munka kiadásánál megkivántatik, bennfoglaltassék. Ezen megyei helyirat szerkesztésére nézve szükséges, hogy minél több szakavatott férfiú szövetkezzék annak kivitelére. A szerkesztést egy vagy két férfiúra lehet bízni. A megyei tájrajz kinyomatása költségeinek fedezésére egy, vagy több nagylelkű pártfogó lenne felkérendő. — Ezen helyrajzi munka megírására többek közt a következő urakat vélnők felkéretni, u. m. — a történeti és régészeti szakra nagyságos Ipolyi Arnold egri kanonok urat, a parádi fürdő leírására Lósteiner orvostudor urat, az egri és gyöngyösi fürdők leírását dr. Frantz Alajos megyei főorvos urra biznók; — a megye föld- és ásványtani ismertetését a mátrai bányaegylet szakvezetői eszközölhetnék; —őslénytani (palaeontologiai) tárgyak gyűjtésére a tiszamelléki birtokosok vállalkozhatnának. — Fontos volna e tekintetben a Tiszából kihalászandó ősemlösök maradványainak kiállítása. A meteorologiai észleleteket és a csillagászatot illetőleg dr. Montedégói Albert Ferencz titkár ur fogna a tájrajzban kimerítően értekezni. — Hevesmegye ipar- és gazdasági tárgyainak kiállítására és megismertetésére a hevesmegyei gazdasági egyesületet s annak lelkes elnökét, Kovách László urat, tartjuk illetékesnek. — Hevesmegye lakossága néprajzi, népmozgalmi, kórtani sat. viszonyait — szintén Frantz megyei főorvos ur tollából óhajtjuk olvasni. — A többi szakférfiakat, kik e tájrajzhoz alapos adatokkal járulni képesek, a helyben — Egerben alakítandó bizottmány jelölné ki. 2. Óhajtandó volna, hogy rendeztessék a megyét képviselő nagyobb kiállítás, hol a megyének archaeologiája; a természet három országa, kiváltképen ásványai, ásványvizei; ethno- graphiai nevezetes és szép iparczikkei; gazdasági, erdőszeti és kerti terményei; gazdasági élő állatai képviselve legyenek. — A kiállítást a természetvizsgálók jegyük elömutatása mellett ingyen , mások a költségek fedezése tekintetéből csekély díjért szemlélhetnék meg. 3. A teljes eredményre nézve szükséges, miszerint állittas- sék össze minden osztályt és a lehetőségig minden szakot képviselő, — a város s a megye lelkes fiaiból alkotandó előkészítő nagyobb bizottmány, mely: a) szállásrendező, b) étkezési, c) kirándulási, d) különféle szakférfiakból álló kiállítási, e) teremrendezési, f) beiratás i, g) az egész megyét illető közegészségi, h) emlékérmet vezető, i) végre az egybegyülendő tagoknak kocsikról rendelkező albizotímányairól gondoskodjék. — Ezen nagy bizottmány azonnal elnököt és jegyzőt választana kebeléből. 4. A XIII-ik nagygyűlés megtartási idejére nézve úgy hisz- szük, mikép legczélszeriibb volna ezen gyűlésre a beiratásokat augusztus 21-én megkezdeni, és 22-én, 23-án folytatni, 23-án estve tartatnék meg az ismerkedési estély,24-én volna a megnyitó közgyűlés, 25-én, 26-án és 27-én szakgyülések tartatnának, 28-án zárgyülés, 29-én kirándulás Párádra, Diósgyőrre sat. A kisebb kirándulások Szarvaskőre, Apátfalvára sat. — a szakgyülések napjainak délutáni óráiban történhetnének. 5. Önként következik, hogy mindezen teendők megindítására a Xlll-dik nagygyűlés mélyen tisztelt elnöke: Bartakovics Béla egri érsek ő excellentiája, mint a nemzet tudományos haladásának őszinte, lelkes pártfogója, — és a nemeslelkü hazafi, gróf Szapáry Gyula főispáni helytartó ő méltósága vannak hivatva. 6. Ha ezen indítvány s némi kezdeményezésül szolgáló programm, mely azonban az alakitandó egri nagybizottmány által a körülményekhez képest megváltoztathatik, — elfogadásban részesül: úgy kérjük, méltóztassék ennek nyomán a tisztelt bizottmány elölegesen működni, s időről időre, kivált, ha némi felvilágosítást vagy tanácsot óhajtana igénybe venni, szíveskedjék a megállapodásróli jegyzőkönyveit a Pesten székelő, már több év óta működő, magyar orvosok és természetvizsgálók középponti állandó bizottmányához, voltaképen annak igen tisztelt elnökéhez, Kubinyi Ágoston ur ő méltóságához czimezve áttenni, mely bizottmánynak épen az a hivatása, hogy a volt és a jövő nagygyűlés közt a fonalat fentartván, az illető gyűlések helyeit jó tanácscsal és némileg tudományos befolyásával tettleg gyámo- litsa. — Kubinyi Ferencz m. k. 2-od alelnök, Flór Ferencz m. k. alelnök. — Az elnökség megbízása folytán dr. Batizfalvy Sámuel m. k., mint a magyar orvosok és természetvizsgálók XII-ik nagygyűlésének egyik titkára. Politikai hetiszemle. A Garibaldi-féle expeditio Róma ellen, szomorú véget ért. Az ősz forradalmi vezér, látván, hogy a francziák csakugyan komolyan veszik a dolgot, elhatározta magát a visszavonulásra, s önkénteseivel az Abruzzók felé indult; azonban f. hó 4-én Tivoli és Monte Rotondo közt a pápai katonaság által megtámadtat- ván, megveretett. Az ütközetben a „Moniteur“ szerint 5 franczia zászlóalj is részt vett. A garibaldisták a „Giornale di Roma“ szerint 15,000-en, ellenben egy, több garibaldista vezér által közzétett irat szerint, csak 5000-en voltak. A pápai katonák számát
