Eger - hetilap, 1867

1867-11-07 / 45. szám

365

hazánkkal, mint Perczel megjegyzé, egy idős, az újkor vívmányával, a felelős kormánynyal áll szemben, és a törvényhozás kötelessége módot találni, hogy fentartassék mind a kettő a nélkül, hogy vagy a megyei önkormányzat puszta végrehajtó iiivatalkö- zeggé devalváltassék, vagy a miniszteri felelősség iliusoriussá váljék. Az ez alkalommal a jobb- és baloldalról elmondott beszédek bizonyára nagy befolyással lesznek a nézetek tisztázására addig is, míg tüzetesen a megyei rendezés kerül tárgyalás alá, és a kormánypárti többségnek már is oka lehet megelégedni eljárásával, hogy e kérdést szavazás által el nem döntötte, mert a tárgyalás súlyt és tekintélyt kölcsönöz pártjának.

A Fájdalmas Szűzről nevezett köztemető szomszédságában levő sirkertnek szabályai

I. Atalános szabályok:

1. E temetőhely a város tulajdona, s az marad jövőben is.

2. Hogy Egernek is legyen oly rendezett temetője, mely a kor kívánalmának megfelel, s a többi köztemetők rendezésére is mintául szolgáljou, az alább látható díjért csak családi sírhelyek engedtetnek egyes családoknak által, s igy e temető családi sírként leend ugyan, mégis köztemetőnek tekintendő; azért:

3. Vehet sírhelyet e temetőben a városnak miuden rendű, rangú s vallásu lakosa, habár a temetői rend folytán nem e temetőhöz tartozó város-részben laknék is.

4. A temető középosztályában eső, s a terven 88. 89. 90. 91. 92. 121. 122. és 123. számokkal jegyzett nagyobb sírhelyek 40, — a 11. 29. 50. és 62 számmal jegyzett saroksirhelyek 30, — a tervben látható egyéb sírhelyek 20 oszt. ért. forint dijért engedtetnek a vevőknek által. E díj a sírhely vállalásakor a sir- kert gondnoka kezéhez azonnal lefizetendő.

5. E vételekről egy könyv fog vezettetni, melyben a sírhelyet vállaló neve, a sírhelynek tervezeti száma, a vállalás alkalmával azonnal bejegyeztetni fog.

6. E könyvbeni bejegyzés által a sírhelyet vállaló biztositta- tik a felől: hogy e sírhely örök időkre az ő vagy családjának oly

módon leend tulajdona, hogy e sirhely másnak el nem adatik, annál inkább mások által fel nem bontathatván, az ott temetkezett családtagok hamvai háborittatni nem fognak.

7. A sírhelyet vevő örököseinek meg nem engedtetik, azt idegenre átruházhatni, ba azonban a vevő még életében e sírhelyet másra átruházni akarná, azt csak a városi hatóság engedel- mével eszközölheti, s az, kire ezen sirhely átruháztatik, köteles leend az átruházott sirhely eredeti árának felét, mint pótdijat, a sirkert gondnokánál lefizetni, mely pénz a temető pénzalapjának gyarapítására szolgáland.

8. A sirhely az utolsó egyenes örökös által végrendeletileg, vagy a városi hatóság előtt még életében szóvali nyilvánítás s a temetői könyvben bejegyzés által a család oldalágára átruházható ugyan, de ez esetben is az átruházást elfogadó ág, köteles a sirhely eredeti váltsági ár felét pótdij gyanánt lefizetni, mely dij szinten a temető pénzalapjának gyarapítására szolgáland. — Ha pedig az utolsó egyenes örökös az átruházás lelöl végrendeletileg vagy a városi hatóság előtt élő szóval nem intézkedett, a sirhely sem hatóságilag másnak által nem engedhető, sem az oldalörökösök által el nem foglalható. — Minden átruházás a temető könyvébe beiktatandó.

9. Oly családnak sírhelye azonban, melynek tagjai mind elhaltak, vagy a városból elköltöztek, s a családi sírhelyet maradandó emlékkő által nem örökiték, vagy ba emlékkövet állítottak is, de annak fentartását 1 egaiább 50 forintos alapítvány által (melynek kamatai e czélra fordittathatnának,) nem biztosították, s igy az ily emlékkő az idő viszontagsága által elrontatott, elenyészett, sőt az utolsó ivadékok, vagy a városból elköltözők, sírhelyüket más családi ágra által sem ruházták ; az ily elhagyott sírhelyek, ha emlékkő nélküliek, az utolsó temetkezéstől, ha emlékkővel voltak ellátva, az emlékkő összeomlásától számított 40 év elteltével a város birtokába visszaesvén, azok más családnak újra eladhatók, az ily úton családi sirhely birtokához jutó uj tulajdonosnak azonban kötelessége leend, az elhagyott s általa megvett sírból az előbbi tulajdonos családnak még egészen el nem

Mielőtt csekély nézeteimet e tárgyban előadnám, előre kell bocsátanom azt, hogy a fölrengéseknek igazi okát senkisem tudja; én sem azért fogtam tollat, hogy K. B. urnák kétségtelen felvilágosítást nyújtsak , mert a földrengések oka mélyen a föld belsejében, és igy szemeink elől eltakarva lévén, ilyest sem más, annál inkább én, nyújtani képesek nem vagyunk; elősorolandom azonban röviden e tárgyra vonatkozó azon theoriákat, melyeket a természettudósok tudtomra eddig felállítottak, s midőn ezt teendem, alkalmat nyújtandók nemcsak K. B. urnák, hanem másoknak is e tárgy feletti elmélkedésre, magyarázza ezekből a földrengéseknek okát mindenki úgy, mint azt legvalószínűbbnek gyanitandja.

A tudomány jelenkori állása, a földrengéseket tüzokádó hegyekkel — vulcánokkal — hozá kapcsolatba, s e jelenség megfejtésére több, de hypothesiseken nyugvó theoriákat állított fel, hypothesiseken nyugvókat tehát csak, mert azt, mi a föld mélyében történik, úgy annak okát, mint már mondám, gyanítanunk lehet, de tudnunk nem. A geológusok a vulcánok működését, mely az ösidőszakokban sokkal gyakoriabb s erőszakosabb lehetett, úgy az ezekkel kapcsolatban lenni látszó földrengéseket, a földgömb rétegének változatos alakulásánál nevezetes tényezőül tekintik. A geológia oly tudomány lévén, melynek tényezői részben mélyen a földgyomrában elrejtve léteznek, részben oly régi ősidőkben keresendők, melyeket előttünk homály borit, s az akkor történhetettekre csak a szemünk láttára történőkről vonhatunk többé kevésbbé valószínű analógiát; hypothesiseken alapul tehát főleg e tudomány,,s az ezekre alapított theoriák az előbbiek tartható vagy tarthatlanságához képest koronként módosultak, sőt egészen újakkal cseréltettek föl, igy voltak p. o. neptunisták, kik minden geológiai jelenséget, úgy ennek okát, a viz erejének, tulajdonságának működésében keresték, s azokat ebből igyekeznek kimagyarázni ; voltak, kik ezzel homlokegyenest mindezeket a föld közepének, magvának izzó, olvadt állapotából vélték racgfejthetőknek, s ezeket nevezték plutonistáknak. Mai korban ! e két theoria egygyé olvasztatváu, a földgömböu előállott, s mai na- j pon is észlelhető változásokat, részben a viz, részben a tiiz hatásának tulajdonítják. Ez utóbbi theoria szerint, a földrengés a földgömb izzó belsejében előforduló rögtönös változások, s igy az ott uralkodó egyensúly megzavarásának tulajdonittatik, megl zavarhatják pedig az egyensúlyt a föld izzó belsejében kifejlődő gázaknak összehalmozása, s főleg a föld izzó részébe behatolható vizek, melyek is gőzzé változva, ezek, úgy a gázok feszitő erejüknél fogva maguknak utat keresve, vagy fölrepesztik a föld- ; kérget, s azon találják fel utjokat kifelé, vagy a létező vulcánok j nyílásain, melyeket a [nagy Humbold Sándor a föld biztonsági szellentyüinek oly találólag nevez, jönek a felszínre, s vulcani kitörést vagy földrengést idéznek elő. Hogy a föld magvának izzó állapota nyújtja az anyagot a vulcánokuak, ezt a természet- tudósok nagy része, úgy hiszi, hogy a föld belsejében nagy meny- nyiségü gázok fejlődnek ki, s tódulnak a vulcánok nyílásain ki, ezt a tapasztalás állandóan igazolja. Sőt Spallanzani természetbúvár 1788-ik évben, midőn az Aetna egészen nyugodt állapotban volt, annak torkolatába mélyen lement, a torkot mintegy 30 láb átmérőjűnek találta, melyen a füst, gőz és gázak tódulnak ki, s midőn a füstöt a szél félrenyomta, világosan látta az izzó, olvadt anyagot, mely folytonosan sülyedt, és emelkedett. A Stromboli hegynél ugyanezen tudós szintén látta az izzó anyagot, mely felolvadt bronzhoz volt hasonló, s felülete koronként emelkedvén, mint egy óriás léghólyag felpattant, s égdörgéshez hasonló morajt idézett elő.

Az itt mondottaknál fogva is tehát, a természettudósok nagyrésze, a földrengést a föld belsejének izzó állapotával nem ok nélkül hiszi kapcsolatban lenni; megerősíti e nézetet az is, hogy a földrengések a vulcánok tevékenységével egyidejüek, a kitöréseknek mintegy előpostái; tapasztalás bizonyítja azt is, hogy földrengések által azon vidékek kerestetnek főleg meg, melyek vulcánok közelében esnek, igy Alsó-Olaszország, Syria, Délame- rika földrengést igen gyakran, majdnem évenként éreznek, Németország, Ausztria, Magyarország igen ritkán, honunkban Komárom környéke az eddigi tapasztalás szerint leggyakrabban, b legnagyobb mérvű földrengéseket érzett.

A földrengésnek érezhető vagyis küljelenségeit a természet- tudósok ezekben adják elő: A rengés iránya különböző, néha köralaku, máskor egyenes irányú, haladása megmérhető, a lökés vízszintes, ferdén rézsútos, egyenesen fel, vagy lefelé irányozott. A földrengés a föld egy bizonyos részének ingásában nyilvánul, nagyobb rázkódásoknál a föld kérge fölreped, azon viz, főleg kénszagú gázak, gőzök, füst és láng löketik fel. Uj tavak támad-