Eger - hetilap, 1867
1867-10-31 / 44. szám
358 azért nemes tűzzel s a tetterők hatalmas rázkódtatásával har- czolnak ők. S higyjék el önök, tisztelt barátim, hogy a szellemi erők, s a közelmúltnak véres harczai között az eltérés , csakis a használatba vett eszközök különbféleségében mutatkozik; aczélegy: a haza jóléte. Ne támadjuk meg tehát sehol az ezen egyetlen czélra törő jóakaratot; legyen bizalmunk szilárd azon jeles hazafiak iránt, kik a legterhesebb viszonyok között is, a teremtő ész szövétnekével haladnak előttünk. — Legyen jelszavunk a törvények iránti tisztelet, a rendszeretet, polgári erény és a béke. De legyen jelszavunk az is, hogy bárminő garázda merény zavarná ezeket, azt megzabolázni, elleneink mindig készen találjanak bennünket. Szeressük mindenek felett a hazát, hisz a magyar nemzet ősi intézményeinél fogva a hazaszeretetben mindig egy volt. Úgy viseljük most magunkat a szeretett haza iránt, hogy öregségünk \ napjaiban nemes önérzettel, és szemrehányás nélkül tekinthessünk vissza a múltra; s midőn minden tetterőnk, egy akarattal, ugyanazon egy czélra forrott, teremtett, — akkor elmondhatjuk a költővel: Sok viszály és sok csapás ért Nemzetet és koronát, De azért im most is élünk! Isten áldd meg a hazát! És áldja meg önöket tisztelt barátim, egytől egyig ; tartsanak meg jövőre is, kérem, nemes barátságukban és szives rokonindulatukban. Éljen a haza! Éljen Magyarország koronás törvényes királya! Éljen a magyar felelős minisztérium, t. i. a magyar kormány. Éljenek Eger városának lelkes honfi-polgártársai, barátim, és a nagyreményű, kedves ifjúság! Politikai hetiszemle. Garibaldi csakugyan elillant Caprerából, s jelenleg római területen van, hol 10-—12,000 emberrel rendelkezik. Múlt számunk szemléjében emlitettük, hogy Napoleon császár, a floren- czi kormánytól vett mindenféle biztatások s Ígéretek folytán, az interventio foganatosítására szánt franczia csapatok haj óraszállását megszüntette. Azonban nehány napra rá, hogy a „Moniteur“ a császár ezen elhatározását a világgal tudatta, ugyanazon hivatalos lap jelenté: hogy a császár azon hírre, hogy Garibaldi Róma felé megy, ismét parancsot adott a Toulonban öszponto- sult hadaknak, hajóra szállani. Ennek folytán a hajóraj Toulon- ból f. bó 26-án csakugyan el is indult, s mint onnan táviratilag jelentik, ezt folyvást követik csapatokkal megrakott hajók; a fegyverkezés egyre foly. Mint párisi jól értesült körökben erősitik, a franczia csapatok egyelőre nem fognak partra szállani, hanem bevárják, vájjon a pápai haderőnek sikerül-e a mozgalmat leküzdeni. Ha maga Róma megtámadtatnék, akkor a franczia seregek kiszállanak, hogy a pápai területet a forradalmároktól megtisztítsák. Az interventio czélja, mint a „Patrie“ Írja, a szeptemberi egyezmény megvédése. Mihelyt e czél el lesz érve, mihelyt a pápai terület a forradalmároktól megtisztul, a franczia csapatok azonnal visszatérnek. Az „Ind.“ egy párisi levelezője szerint, Napoleon császár elhatározta volna, Olaszországnak hadat izenni, ha Viktor Emánuel és kormánya nem volnának képesek a mozgalmat elnyomni. Ez azonban nem valószínű. A madridi kabinet is szándékozik interveniálni; ugyanis Pá- risban és Bécsben kijelentette, hogy saját részéről kész közreműködni a kath. hatalmakkal a szent atya világi birtokának biztosítására ; egyúttal hadihajókat küldött a római vizekre. Valószínű azonban, hogy a spanyol hajók csak figyelő állást foglalnak el, s tettleg beavatkozni nem fognak, mi fölösleges is volna, ha a franczia sereg interveniál. A tekintélyesb külföldi lapok most conferentiát és congres- sust emlegetnek. A „Köln. Ztg." szerint a kath. hatalmak értekezletet tervezuek, mely a római kérdéssel foglalkoznék ; a „Times“ pedig európai congressust helyez kilátásba, melyben a hatalmak több függő kérdés megoldása iránt egyezkednének. A szept. egyezmény revisiójáról is beszélnek, mely csupán Franczia- és Olaszország közt fogna elintéztetni. Talán erre czéloz Viktor Emánuelnek a florenczi hivatalos lap okt. 28-iki számában az olaszokhoz intézett proclamatiója, melyben mondatik: „hogy a . kormány, öszhangzólag Francziaországgal, a parlament szavazata , után fog törekedni, hogy egységes utat-módot találjon föl, mely 1 alkalmas legyen az első és fontos római kérdésnek véget vetni.“ . Rómában f. hó 25-én némi jelentéktelen rendzavarások történtek; az eseményt egy római távirat következőleg jelenti: a rendőrség házmotozást tartott, melynél ellentállásra találván, az illető házat szuronyokkal vette be; ez alkalommal 15 garibaldis- ta megöletett, 36 elfogatott, kik közt csak két római volt a legalsóbb néposztályból. Nagymennyiségű fegyver és bomba foglaltatott le. A távirat hozzáteszi, hogy a város nyugodt. A pápai csapatok Róma előtt vannak öszpontositva. Cialdini lemondott a kabinet alakításáról, és pedig franczia lapok szerint azért, mert belátta, hogy képtelen a helyzet fölött uralkodni, miről Francziaország ügyvivőjét értesítette volna. Ci- aldini állítólag azt tanácsolta volna Viktor Emánuel királynak, hogy baloldaliakból válaszsza uj minisztériumát. Mint Florencz- ből f. hó 27-ről jelentik, az uj kabinet már megalakult, és pedig következőleg: Menabrea elnök, külügyi s ideigl. tengerészeti, Gualtiero belügyi, Cambray-Digny pénzügyi és ideigl. földművelési, Cantelli közmunka- s ideigl. közoktatási, Bertole Viale hadügyi és Mari igazságügyi miniszterek lettek. Menabrea tábornokot az olasz lapok úgy tüntetik föl, mint a reactio megtestesülését, ki még államcsínyre is kész. Poroszországnak Ausztriához való közeledését egyidő óta sokat pengetik a lapok. E közeledés jeleül tekinthető az ausztriai császár és porosz király közt végbement oosi találkozás is, melyet némely lapok különfélekép illustrálnak. A franczia lapok, ugylátszik, nem jó szemmel nézik e találkozást. A „France“ meglehetősen boszusan írja: „Ezentalálkozás, melyet a „Prov. Corr.“ mint eseményt ünnepel, úgy látszik, nem lépte túl a hivatalos udvariasság határait. Az oosi találkozást régen elhatározta Vilmos király, a ki a vidék festői szépsége által vonzatva Badenbe jött Helena herczegnő látogatásának ürügye alatt, és ottani tartózkodását meghosszabbitá. A beszélgetés 10 perczig tartott, és ezen idő, miként mondják, hosszú volt. Ez elhibázott hatás. Berlinben se nem szomorkodhatnak, se nem ujjonghatnak miatta/“' —t Mint a távirda jelenti, a porosz király fölkérte Ferencz József 0 Felségét, hogy Párisból Berlinen át utazzék haza. A „Weser Ztg.“ berlini levelezője az Ausztria és Poroszország közti közeledésről mint bizonyosról beszél, s azt állítja, hogy b. Beust a maga uralkodója számára a Duna torkolatát szeretné megszerezni; ugyanezért Ausztria jó szolgálatok fejében szabad kezet engedne Poroszországnak Németországban, nevezetesen megígérné, hogy alkalmilag nem fog hivatkozni a prágai békeszerződésre, s lemond minden oly szövetkezésről, mely Poroszország ellen lenne irányozva. Ha e tudósítás való, úgy minden kétségen fölül áll, hogy a berlini kabinet barátságos közeledésének egyedüli rugója az önzés. Poroszország kétségkívül azt akarja ily módon elérni, hogy Ausztria ne ellenezze a délnémet államok belépését az északnémet szövetségbe. Belgrádból harczias hírek érkeznek. A szerb hadikészületek nyakrafőre folytattatnak, oly sietséggel, mintha a háború Törökországgal már küszöbön volna. Ugyanazért a Porta is szükségesnek látja, nagy haderőt öszpontositani Szerbia határain s az Al-Dunánál; Omer basát Kandia szigetéről visszahiván, az Al-Dunánál összevont haderő főparancsnokságával ruházta fel. Oroszország készülődéseiről is újabban több tudósítást olvashatni. Ezek szerint a tél folytában Varsóba érkezendő orosz katonaság számára Grochownál tábor készíttetik. Hrobiszow mellett Galiczia szélén is lesz egy tábor, s még két táborhelyül Ha- lish és Wirballen volnának kitűzve. Nem igen békés kilátások! Mexicóból New-Yorkba érkezett tudósítások szerint, mint a távirda ez utóbbi helyről okt. 25-ről jelenti, Juarez újólag megválasztatott elnökké. Santa Anna száműzetett. Legújabbak. Toulon, okt. 28. Pottier dandáréval második hajóraj indult útnak Civita-Vecchiába. A csapatok összevonatása még folyvást tart. P á r i s, okt. 29. A tegnapi „Presse“ jelenti: Garibaldi, több ezer ember, nevezetesen az olasz hadsereg szökevényei által erősbödve, elkeseredett harcz után Monte-Rotondo-t bevette, azt hiszik, hogy Garibaldi, tegnap este óta már Róma kapui előtt áll. A franczia hajóraj Civita-Vecchia elé megérkezett, és a csapatok partraszállitását megkezdette.
