Eger - hetilap, 1867
1867-10-17 / 42. szám
342 Ezt a megye közönsége törvényhatósági feladatánál, s a törvényen alapuló felügyeleti jogánál és kötelességénél fogva, a kormánynak minden figyelmeztetése nélkül is tartozott volna megtenni, s a kormány az érintett városi végzés közvetlen megsemmisítésében épen azért nem bocsátkozott, hogy elkerülje még csak látszatát is annak: mintha a megyét mellőzni, s annak törvényes hatáskörét csorbítani akarná. A czimzett megyék bizottmánya azonban a helyett, hogy a magyar királyi belügyminisztérium jóakaratu utasítása nyomán sietett volna korábbi mulasztását helyrehozni, f. évi október hó 1-én tartott bizottmányi ülésében a kormány fentérintett rendeletétől az engedelmességet egyenesen megtagadta. Ez ellenszegülés a kormány törvényes intézkedése irányában még komolyabb alakot ölt azáltal, hogy a megyei bizottmány végzésének indolásában mind a törvény világos értelmét, mind pedig a kormány eljárásának irányát és jogosultságát elferdíteni törekszik. Ily elferdítést követ el a megyei bizottmány akkor, midőn az 1848. 24-ik t. czikket oda magyarázza, mintha e törvény a királyi városokat megillető politikai vitatkozási jogot a rendezett tanácsú községekre is kiterjesztette volna. Ámde az érintett törvény 1-ső §-ából lehetetlen más értelmet kivonni, mint azt: hogy az 1848. 23. t. ez. csak annyiban terjed ki az első bírósági hatóságu városokra is, a mennyiben az a választásoknál rendelkezik. Még világosabban kitűnik ez az 1848-ik 24. t, ez. 2-ik §-ából, mely az érintett községek közigazgatási állását, — mi a politikai hatáskört is magában foglalja, — a törvényhozás további intézkedéséig a korábbi állapotban rendelé fentartatni. Hasonló elferdítésben részelteté a megyei bizottmány a kormány intézkedését is, ezt oly színben tüntetvén fel: mintha a kormány az 179% 56-ik t. czikkben meghatározott bíróság mellőzésével Eger városa irányában közigazgatási utón akarna Ítéletet hozni. Tudja a kormány, hogy az elmarasztalás és a büntetés kiszabása az ország rendes bíróságainak jogköréhez tartozik, és a kormány annak, hogy nem akart ezen alkotmányos alapelv sérelmével bárkit is rendes bírája elöl elvonni, meggyőzőbb jeleit alig adhatá, mint a midőn fentérintett rendeletében világosan kijelenté, hogy jövőre hasonló tüntetések tényezőit a törvény sorompói elé fogja állítani. De tudja a kormány azt is: hogy büntetni és inteni két különböző dolog; s habár jogában állott volna, az illetőket a törvény büntető karjainak átszolgáltatni, — de nemes feladatának ismeré, az első sikamlósra nem alkalmazni a törvényes visszatolás kérlelhetlen szigorát — nem állhatván szándokában a haza polgárait sújtani ott, hol a baj enyhébb eljárással is orvosolható. Ellenben a megyei bizottmány feledé: hogy ha a kormánynak joga van a törvény megszegői ellen a bűnvádi kereset megindítását elhatározni, nem lehet öt megfosztani az előleges meg- birálás jogától sem, mely nélkül ama másik jogot sem volna képes gyakorolni. Feledé a megyei bizottmány, hogy az 179% 56. t. ez. alkalmazásának esete csak akkor állana be,ha a kormány kénytelennek látná magát, a feddés enyhébb rendszabályaitól eltérni, s az illetőket perbefogni. Feledé elvégre a megyei bizottmány, hogy a kormány kíméletes eljárását gáncsolni, s a törvény teljes szigorát felhívni, nagyon következetlen dolog épen azon törvényhatóságtól, mely még nagyobb hibát követett el azáltal, hogy elmulasztó a tévedésnek elejét venni, sőt azt is megtagadta, hogy a tévedőket útba igazítsa. Miután a törvényhatóságok hivatása, a törvény fölött egész hűséggel őrködni, s a kormánynak a törvényes rend fentartása körül segédkezet nyújtani, nem pedig a konok ellenszegülés által annak tevékenységét megzsibbasztani; Miután az olyatén eljárás, melyet Heves és K.-Szolnok t. e. Vármegyék bizottmánya már most ismételt Ízben követett, — nem csak a megyei intézmény tekintélyét, hitelét, életrevalóságát veti koczkára, hanem az országos kormányzatot is merőben lehetetlenné tenné; Miután a kormány szigorú felelősséggel tartozik az országnak aziránt, hogy a törvény tiszteletét és hatályát minden oldalra, és pedig nemcsak egyesek, hanem testületek irányában is megóvja; S miután Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék területén e czélt a megyei bizottmány által elérhetőnek nem látja: Kénytelen volt a kormány arra határozni magát, hogy a czimzett megyékben a közigazgatást, és a törvények végrehajtását a megyei bizottmány kezeiből kivegye. Ez okból azon kérelemmel járult a kormány ő császári s apostoli Királyi Felségéhez, hogy Heves és K. Szolnok t. e. vármegyék kormányzatát egy királyi biztosra ruházza át, ki teljhatalommal legyen ellátva, intézkedéseinek pontos foganatot szerezni ; a megyei bizottmányi üléseket határozatlan időre felfüggeszteni, mindazon tisztviselőket, a kik rendeletéitől a föltétien engedelmességet megtagadnák, elmozdítani, és mások által helyette- sitni, egyszersmind pedig minden ellenszegülést a törvénynek egész szigorával sújtani. Alkotmányos kötelességének fogja érezni a kormány a kivételes állapotnak mielőbb véget vetni; de kijelenti, hogy ezt nem teheti mindaddig, mig alkalma nem lesz, meggyőződnie arról: hogy a megyei bizottmány életműködésének újabb megindítása a törvény s a törvényes rend érdekeinek komoly veszélyeztetése nélkül megtörténhetik. Kelt Budán 1867. évi October 9-ik napján tartott miniszter- tanácsból. Gr. Andrássy Gyula m. k. B. Wenkheim Béla m. k. Horváth Boldizsár m. k. B. Eötvös József m. k. Gr. Miké Imre m. k. Gorove István m. k. Lonyai Menyhért m. k. Országgyűlési tudósítás. Pest, okt. 14. A képviselöház a múlt héten három ülést tartott; napirenden volt a vasutak és csatornák építése végett létesítendő kölcsön. Az okt. 8-diki ülésben felolvastatott az e tárgyban kiküldött 15-ös bizottság jelentése, melyben ez a tervezett kölcsönt tárgyazó törvényjavaslatot a háznak elfogadás végett ajánlja. Ezután a pénzügyminiszter a kérdéses törvényjavaslatot mielőbbi tárgyalás végett a ház asztalára leteszi. Ezen törvényjavaslat szerint a minisztérium felhatalmaztatik, vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60 millió ezüstforintnyi kölcsön fölvételére, 50 évre, 4,650,000 ezüstforint évi járadék kötelezése mellett. Ezen évi járadékban a törlesztési részletek is benfoglaltatván, annak 50 éven át teljesített fizetése után az egész kölcsön törlesztve lesz, és a kölcsönt illetőleg az állam minden kötelezettsége megszűnik. E kölcsön biztosítására szolgálnak az építendő vasutak és csatornák, minélfogva az egyedül csak azon vasutak és csator-, nák építésére fordítható, melyeknek építése iránt törvény alkottatott. — Ezen törvényjavaslat okt. 10-re tűzetett ki napirendre, a midőn a pénzügyminiszter hosszas beszédben indokoló a kölcsönfelvételt, kiemelvén annak nagy horderejét, miután az első, mely Magyarország részéről önállólag köttetett. E kölcsön, mely Habern Móricz frankfurti czégtől vétetett föl, 120 forintos kötvényekben fog kibocsáttatni. — Miután szólásra senkisem volt följegyezve, az elnök szavazásra szólítja fel a házat aziránt, vájjon a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadja-e? A ház, néhány képviselő kivételével, egyhangúlag elfogadván azt, következett a részletes tárgyalás, mely, némi módosítás mellett, igen röviden fejeztetett be. A törvényjavaslat végleges elfogadása, a házszabályok értelmében, csak a f. hó 12-iki ülésben történt; mely napon a törvényjavaslat a képvizelöháznak erre vonatkozó határozatával együtt a főrendekhez átküldetvén, az a felsöház mai ülésében változatlanul s egyhangúlag szintén elfogadtatott. A képviselöház holnapi ülésében a quota-ügy és államadósság, kapcsolatban a kereskedelemügyi törvényjavaslattal fog szőnyegre kerülni. Városi ügyek. Eger város folyó évi október hó 13-án tartott képviselői ülésében a következő érdekesb ügyek tárgyaltattak: Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányának f. év augusztus 1-én kelt végzése, melyben a városi tanácsnak meghagyja, „hogy minden, a megye rendeletét végrehajtó törvényhatósági tisztviselőinek, mig a törvényhozás máskép nem rendelkezik, mind a polgármester, mind a tanács, felelősség terhe alatt engedelmeskedni tartoznak.“ Véleményezés végett küldöttséghez utasittatott. Ezután olvastatott ugyancsak Hevesmegye bizottmányának f. hó 3-ról kelt végzése, mely szerint Eger városát a kívánt elő1
