Eger - hetilap, 1867
1867-09-12 / 37. szám
301 se, régre a régi temetőre néző oldalfal közepén, egy tágas kapunak főbejáratul nyitása. Ennyiből áll, mit a czélba vett családi temető berendezésére vonatkozólag előlegesen elmondani szükségesnek láttam. Felhívom Eger város tehetősb lakosait, hogy ez uj temetőben családi sírhelyeket mentül számosabban vállaljanak, s e helynek , mely ked- veltjeik hamvainak végnyughelyül szolgáland, hozzájárulásuk által díszes sirkertté alakithatását mozdítsák elő; mert nemcsak hogy egy nemzet vagy város műveltségi fokának fölismerhetésére a temetők rendezett vagy elhanyagolt állapota biztos útmutatóul szolgál, hanem ha ki elhunyt övéinek hamvai iránt a tőle telhető módon kegyeletét nem tanúsítja, majdnem biztosan föltehető, hogy az elhunyt, szívből származott szeretetben életében sem részesült. Eger város képviselő-testületének méltányosságától, a korral versenyt haladó szellemétől bizton remélhetjük, hogy ezen kertet, melynek vételára, belrendezésének költségei, a sírhelyeket vevők által fognának fedeztetni, a sírhelyeket vevőknek s utódaiknak — közszójárás szerint — örök időkre átengedendi, s alkalmat fog nyújtani arra, hogy a kegyelet állította síremlékek a durva sértésektől biztosítva legyenek, s e temetkezö-hely a közvetlenül érdekeltek által díszes sirkertté — milyent hatósági kezeléstől sohasem remélhetni — alakittathassék; s már csak ez oknál fogva is e sirkertnek fentartása, csinosítása iránti gondoskodást, — fentartván mint hatóság a főfelügyeletet — a sírhelyeket vevő családok ízlésére, ügyszeretetére, gondoskodására hagyandja, s megelégszik azon morális nyereséggel, hogy városunkban is leend egy oly rendezett temető, melyet bármely idegen látogatónak, mint szellemi haladásunk nyilvános jelét, felmutathatunk, sőt közönségünk belátva egy rendezett s egy rendezetlen temető közti végtelen különbséget, egyéb köztemetőink mielőbbi rendezését is sürgetni, előmozdítani fogja. Mielőtt toliamat letenném, egyházmegyénk tisztelendő lelkészeihez, kik e lapokat olvasni szokták, azon őszinte, s a mennyiben a temetők rendezett állapota átalános műveltségünk, haladásunk egyik tényleges nyilvánulásának tekinthető, hazafias felhívást intézem: hogy a miket már e lapok 1863-ik évi Il ik s következő számainak hasábjain, a temetők rendezéséről átalánosságban elmondottam, most pedig az ott mondottakat Eger város részére egy tervnek ide melléklése által illustráltam, figyelemre méltatván, ne engedjék eredmény nélkül elhangzani, hanem e tervet felhasználva, s a helyi viszonyokhoz alkalmazva, habár csak egyes részleteiben is, foganatosítsák; a falusi temetőkben is helyén lesznek az utak, ültetvények, sőt a halottasházak is, a kőfal- keritést pedig az egyszerű élösövény czélszerüen pótolhatja. Martonffy Károly. Megyei közügyek. (Vége.) Heves és K.- Szolnok t. e. vármegyéknek Isaak László 2-od alispán elnöklete alatt f. évi szept. 2-ától 9-ig tartott havi bizott- mányi üléseiből közöljük még a következőket: Olvastatott a magyar kir. közmunka- és közlekedési minisztériumnak az utfentartás körüli eljárást, s utbiztosok, és uttataro- zók teendőit szabályozó utasítása. —A megye önkormányzati jogának megóvása tekintetéből aközlött utasítások megvizsgálása, — mielőtt azok a mérnököknek alkalmazkodás végett kiadatnának — szükségesnek találtatván, azok megvizsgálására Martonffy Károly, és Kubik Endre bizottmányi tagok és Szabó Imre megyei főmérnök kiküldettek. Olvastatott Kükiillőmegye bizottmányának a magyar kir. minisztériumhoz intézett bizalomteljes felirata, melyben tisztelettel fogadja a kir. minisztériumnak f. év junius 14-éről 2416. sz. alatt az erdélyi köztörvényhatóságnak visszaállítása, és szervezése iránti ideiglenes rendeletét, törvényszabta engedelmességgel követi annak szabályait, miután azokat a m. kir. minisztérium az országgyűléstől nyert felhatalmazás alapján rendelte el. Azonban épen ezen törvényes kormányban vetett teljes bizalom ösztönzi a megyét némely pontok iránti aggodalmai kifejezésére és reményteljes kérésre; különösen aggodalmát fejezi ki a 12-ikpontra nézve, a mennyiben ideiglenesen a közigazgatásra nézve a minisztérium további rendelkezéséig az osztrák közigazgatási, és eljárási szabályokat rendeli követendőknek; továbbá a 14-ik pontra nézve, mely ideiglenesen az osztrák törvénykezési és igazaz egyeseket, midőn azon ideg támadtatik meg, mely „nervus re- rum“-nak neveztetik. A hírlapirodalom mezején is találkoznak oly szép mákvirágok, kiknek a hallgatás is felelet, kik annál inkább agyonhallgattatnak, minél inkább kiabálnak és lármáznak. Ily esetekben az agyonhallgatás nagyon helyén van; azonban itt nagyon ébren kell lennünk, és vigyáznunk, nehogy egyes esetekben az agyonhallgatást az agyonhaligatottsággal fölcseréljük. A történelem tanúsága szerint nagyon gyakran hódoltak az emberek azon nézetnek, hogy a leghathatósabb agyonhallgatási eszköz a politika terén az örökös hallgatásra való Ítélet. Azonban Clio tanúsága szerint megtörtént már az is, hogy az agyonhallgatott lelke föltámadt, sőt mi több, az újabb idők még arra is mutathatnának példát, hogy az agyonhallgatott lelke az agyonhallgatok tömegébe bujt. — Ki tagadhatná hát az újabb kor szellemi haladását, midőn annak vívmányai még a régi lélekvándorlás homályos eszméjét is illustrálva állítják szemeink elé! Élet és halál. A londoni társadalmi s tudományos értekezleten Forr tudor, az egészségügyi osztály elnöke, figyelmet érdemlő előadást tartott, melyből a következő érdekesb helyeket veszszük át. Forr tudor a következő szemlélődésekből indul ki: az egészség eszméje a lét képzelmén kiviil a testi s szellemi eröhatály képzetét is önmagában foglalja. Valamint a uemzetgazdászat az érték eszméjén alapszik, akként szakmánk az egészség eszméjét bírja alapúi; a mily fontossággal bir arra az érték mérlegének feltalálása, szintoly fontos erre az egészség mértéke. E mérleg egyszerűen minden ország népeire alkalmazható legyen.* Az általán használt mérleg a halálozási arány. Időegységül általán egy év időtartama szolgál, megállapított életmennyiségül ezer élet, úgy hogy a halálozási szám a haláleseteket jelzi, melyek évenkint a népesség ezrére esnek. Angliában e szám, egyes gyér szabálytalanságoktól eltekintve, a helyek különfélesége szerint 20 és 40 között változik. Szabályos, minden kort képviselő s a szülöttek egyenlő száma által magát fenntartó népességnél, bizonyos meghatározott arány van a halálozási szám s a középélethossz között; igy például a 20 szám (azaz ha ezer lakosra évenkint 20 halálozás esik), 50 évi középélettartamot képvisel, a 40 szám csak 25 évet, — a halálozás mértéke tehát valóban az élet és egészség mértéke. Azon figyelemnek, melyet újabb időben az egészségügyre a müveit nemzetek fordítanak, köszönjük, hogy most már az egyes európai főbb országok egészségi állapotáról egybehasonlitó átnézetet nyújthatunk. Legalantabb áll, a barbárságából most ébredező Oroszország népessége. Habár egyesek 140 évig is felviszik, azon 60 milliónyi népesség középélethossza, mely a Kaukaz és északi jegestenger, az Odera és az Ural- hegy közt elterülő tág földet lakja, csak 25 év. A házasságok száma 10, a szülötteké 45, a halálozások száma 36; a bölcső, mennyegzöi ágy s a sir sebeseu váltják föl egymást. Oroszország után jő közvetlen, eléggé csodálatosan, Európa kertje, Olaszország, 30 halálozási számmal. Róma, köszönet vízvezetékeinek, Olaszországnak talán legegészségesb városa. Sajátságos Olaszországban még az, hogy az egészségi állapot nem kedvezőbb falun, miut városon. Olaszországéval egy Ausztria halálozási száma ; egygyel kisebb Porosz-, Szász- s Bajorországban, t. i. 29. Ezen országokban a középélethossz sehol nem haladja meg a 30 évet, mig Norvégiában 17 halálozási szám, s 34 szülöttek száma mellett egész félszázadot ér el. Svédország s Dánia halálozási száma 22, a Skandináv középclethossza körülbelöl 44 év, Belgium halálozási száma egyenlő Svédországéval, Hannoverben 23, Hollandban 26 (közép-élethossz 35), Francziaországban a szám 23-ról 22-re sülyedt néhány év alatt, e beállott javulás okainak kiftir- készése megérdemli a fáradságot. Mint Francziaországban, ép oly nagy a szám Angliában és Irföldön (középélethossz Angliában 35‘/2); e mellett még itt a helyek különfélesége szerint nagyobb különbség uralkodik, mint bármely más országban, mig némely vidék egészségi tekintetben Norvégiával vetekedik, több gyárvárosban nagyobb a halandóság, mint Oroszországban. Miként van összefüggésben az egészségi állapot az általános anyagi viszonyokkal, előadó különösen a londoni cholera történetében tünteti elő. Jövendő javítások tekintetében előadó a lehetőségeknek igen tág mezejét nyitja meg, melyek mellett mindaz, mi az élethosszabbitási művészet által eddig eléretett, semmivé törpiil. X. X.
