Eger - hetilap, 1867

1867-08-29 / 35. szám

286

tikai czéljok is volt, kitűnik az ott tartott beszédekből. így a többek közt Hodosib erdélyi képviselő a bevonuló vendégeket üdvözlő beszédre következőleg válaszolt: „Mi nem irigyeljük sza- badságtokat, hanem ezt magunk számára is óhajtjuk; ennek elérésére törekszünk, s reményünk van hozzá, mivel a szabadság mindnyájunk közös joga. Ezt a románok előbb szóval követelik, s ha megtagadtatik tőlök, úgy megszerzik azt erkölcsi s anyagi eszközök segélyével is, a körülmények szerint.“ Hasonló beszédek tartattak a banquetten s a fáklyásmenet alkalmával is; a „szabadság“ s „egyesülés“ voltak a jelszavak. Feltűnő volt a kivilágítás alkalmával egy transparent, mely e szavakat mutatá: „Az összes románok egyesülése I. Károly jogara alatt.“ — Valóban az osztrák és magyar kormányoknak nagy okuk van, ez irányban is éber figyelemmel őrködni. i

Spanyolországban ismét fölkelés tört ki az ország több pontján. A czél: a dynastia megbuktatása. Az ostromállapot az egész országra nézve kihirdettetett. Sok befogatás történt, a be- fogottak közt van Madoz volt miniszter is. Perpignanból aug. 25-ről jelenti a távirat, hogy a fölkelés jelentékenyen terjed. A fölkelök f. hó 23-án Baldrich parancsnoksága alatt megverték az Alcantara-ezredet s egy lovas-századot. Catalouiában 8000 fölkelő áll. Más tudósítások jelentik, hogy a fölkelés élén öt tábornok áll. Hogy Prim tábornok Spanyolországban van-e, bizonyosan nem tudni.

Végül megemlítjük még, hogy a „Debatte“ állítólag hiteles értesülése szerint Cettinjében összeesküvést fedeztek föl, mely a montenegrói fejedelem megbuktatására és az országnak Szerbiával leendő egyesítésére czélzott. Több montenegrói, ezek közt Filippovujevics, a fejedelem helytartója ennek távolléte alatt, kötél általi halálra ítéltettek; az összeesküvés elfojtatott, de ez alkalommal a fejedelem hadsegéde életét veszté.

A magyar orvosolt és természetvizsgálőknak Rimaszombatban 1867-ik évben tartott XII ik nagygyűlése.

A természet ereje és szépségeinek megismerésére törekvő tudvágy egyik legszebb, legnemesebb ösztön, mely a gondolkozni szerető embert lelkesítheti, s e vágy egykorú az emberi szellem emelkedésével. Igaz, hogy az e téren is nem egyszer téves irányt követett, hogy ábrándos czélok után törekedett, de az emberi észnek még e téves, ezen ábrándos törekvéseiből is végre hasznos eredmények következtek, mint például a mindenből aranyat készíteni törekvő alchimiából az oly nagy fontosságú vegytan, a csillagjóslatból pedig a fenséges csillagászat fejlődött ki; és az emberi ész mai nap e téren a következő feladatot tüzheté ki magának:

„Ismerni a természetet, ismerni minden rejtelem nélkül, ismerni csupán szépsége-, csupán nagyszerűségéért, minden ábrándos czél nélkül, csak azért, hogy az emberi szellem ez ismeretekkel emelkedjék, s a világ egyik legnagyobb hatalma — a tudomány — gyarapodjék.

E feladat megfejtése után törekszenek a jelenkor természettudósai, s e tudományos, e komoly törekvés ma már a társadalom minden müveit osztályában érvényre emelkedett, és hazánkban is egyre terjeszkedik. Már pedig a természettudományoknak ily terjesztése, ily népszerűsítése képezi egyik czélját azon társulatnak, mely minden évben más vidéken, más város kebelében összegyűlvén, a természettudományok magasztos szépségeit és beható, fontos hasznát minden évben más közönség előtt tárja fel.

Ez idén Rimaszombat városa vendégszerető falai közt gyűlt össze e társulat, s én édes'kötelességemnek ismerem, annak működéseit az „Eger“ tisztelt olvasóival terjedelmesb vázlatban megismertetni. De mielőtt szándokom kiviteléhez fognék, a társulat alapszabályainak első pontját iktatom ide, hogy a t. olvasó annak czélja iránt magát tájékozhassa.

„Czélja ezen gyűlésnek: személyes ismeretség, orvosi és természettani ismeretek, tapasztalatok, suj találmányok, mennyiben lehetséges, élőszó általi rövid közlése és terjesztése, sőt a gyűlések helyének változtatásával a hazai vidékek helybeli ismertetése is.“

E czélnak valósítása e folyó év és hó 10-én 639 férfiút és itjut gyűjtött össze a kies fekvésű Rimaszombat városának keblében, kik közül részint a tudománynak érdemkoszorúzott veteránjait, részint főnkéit lelkű bajnokait és a tudvágy nemes ösztönétől j lelkesedett híveit, részint pedig a tudomány kincsei után sovárgó, i annak szentélyébe igyekező tankedvelőket tisztelhettünk.

Vasárnap aug. 11-én esti 7'/a órakor vette kezdetét az ismerkedési estély, mely ez évben különösen fényesen sikerült. Kétséget nem szenved, hogy az ismerkedési estély mindenkor a nagygyűlésnek egyik legérdekesebb mozzanata, hol mig a terem egyik részében az egymástól rég elvált kortársak és barátok a viszontlátás édes örömét élvezik, addig a másik oldalon, vagy néha közvetlenül mellettük, uj barátság magvai hintetnek el.

Augusztus 12-én reggeli 9‘/2 órakor nyittatott meg a ref. templomban Kubinyi Ágoston Öméltósága elnöklete alatt az első közgyűlés, melynek tervrajza a következő volt: 1) Az elnök megnyitó beszéde. 2) Üdvözlet a rimaszombati polgármester által. 3) Másodalelnöki beszéd. 4) Jelentések az üdvözletekről, küldöttségekről és meghívások a jövő évi nagygyűlésre. 5) Az alapszabályok felolvasása. 6) A XI. nagygyűléstől származó bizottsági jelentések. 7) A középponti választmány jelentései és ezzel egyetemben 8) Jelentés a XI. nagygyűlés által kiírt pályakérdések eredményéről s a pályadijak kiosztása. 9) Közgyűlési értekezések fölolvasása, mégpedig: a) Rónai Jáczint országgyűlési képviselőtől: „A kenti barlangról.“ — b) Foetterle Ferencz bányatanácsostól: „Gömörmegye földtani viszonyairól." c) Dr. Grosz Lajos biharmegyei törvényszéki főorvostól: „A közegészségi intézmények befolyása az egyetemes jólétre.“ d) Dr. Arányi Lajos egyetemi tanár: Vajda-Hunyad várának mintáját megfelelő magyarázattal bemutatja.

Ugyanazon napon délutáni 2 órakor a város által fényes közebéd adatott az egybegyült tudósok tiszteletére, melyen 640 vendég vett részt. A pobárköszöntések végtelen sorából megemlítésre méltattak a nagygyűlés napi közlönyében: Kubinyi Ágostoné a király és királyné s a korona örökös jólétéért; Dapsy Vilmosé Szász-Koburg-Koháry Ágost ő fensége, mint a nagygyűlés elnökéért; Szabó György helybeli polgármesteré a gyűlés minden tagjára; Dr. Rózsayé Rimaszombat városa és hatóságára és az egri csillagászé az egyetértésre és tudományos haladásunkra mondottak.

Aug. 13-án rendeztettek a szakosztályok és kezdődtek a szakülések, még pedig következő eredménynyel: I) az orvossebészi szakosztály elnökül első napra dr. Bókay egyetemi magántanárt és gyermekkórházi főorvost, 2-ik napra dr. Kiss Antal rozsnyói gyakorló orvost, és 3-ik napra dr. Poor Imrét, állandó jegyzőkul pedig dr. Horváth György egyetemi tanársegédet és dr. Török Jánost Gömörmegye tiszteletbeli főorvosát választotta. II. Az államorvosi szakosztály elnökül választotta az első napra: dr. Pataki Dániel erdélyi országos főorvost; a 2-ik és 3-ik napra: dr. Knöpfler Vilmos érd. kormányszéki tanácsost, állandó jegyzőkul pedig Raisz Gedeont és dr. P 1 i c h t a Somát. III. Ä növény- ős élettani szakosztály elnökül választotta az első napra dr. Házslinszky Frigyest, a 2-dik napra dr. Fridvalszky Imrét, a 3-dik napra dr. Polánszky Samut; állandó jegyzőül pedig dr. Fábry Jánost. IV. A természettani szakosztály elnökül választotta 1-ső napra az alulírott egri csillagászt, 2-ik napra dr. Jedlik Ányos egyetemi tanárt, a 3-dik napra Zsindely István egyetemi tanárt, állandó jegyzőkul pedig Somogyi Rudolf és V e s k ó y Jenő tanárokat. V. Az ipar- és gazdászati szakosztály elnökül az első napra Ragályi Nándort, a második napra Szentmiklóssy Viktort, állandó jegyzőül pedig Szontagh Bertalant választotta meg. VI. A régészeti szakosztályelnökül Havas Sándor belügyi miniszt. osztálytanácsost, jegyzőül pedig T e r r a y Károly prot. gymn. tanárt választotta meg. VII. Az ásvány-, föld- és vegytani szakosztály elnökül báró Mednyánszky Dénes, m. kir. bányagrófot, állandó jegyzőkul pedig S z e k c s ő Tamást és Bernáth Józsefet választotta meg. VIII. A társadalmi szakosztály elnökül almási Balogh Pál orvostudort, jegyzőül pedig R a- p o s Józsefet választotta meg.

E nyolcz szakosztály külön helyiségein tartott üléseiben a következő tudományos értekezések adattak elő:

I. Az orvos-sebészi szakosztályban: 1) Dr. Len- fa o s s é k József egyetemi tanár bemutat egy injiciált boncztani készítményt, és erről kitűnő szakavatottsággal értekezik. 2) Dr. Gilevszky krakói tanár egy 40 éves hasvizkóros nőről értekezett. 3) Dr. Rózsay József főorvos értekezik a pesti első chole- rakórházban tett cholera-észleleteiröl. 4) Dr. Kovács - Sebestyén Endre kir. tanácsos és főorvos egy jobboldali felső állcsonton székelő carcinomatosus dag kiirtásáról értekezett. 5) H o f firn a n n Mihály podgorze-i orvos Krakó mellől egy új szerkeze-