Eger - hetilap, 1867

1867-08-15 / 33. szám

271

úgyszólván alapját. A sertés szapora, sokfélére hasznos állat, de ott még más tekintetből is fölötte hasznos, mivel megeszi vagy legalább megöli a kígyókat, melyek ott a mily elterjedtek, ép oly veszélyesek^ sertések azonban általuk nem sebesithetök meg vastag bőrük miatt, különben is széles szalonnájok a bebocsátott méreg ártalmasságát megsemmisítené. A másik évben a gyarmatos más házat épít, melyben a konyhán és fészeren kívül legalább is három szoba van. Harmadik évben rendszerezi gazdaságát, s évek folytán, ha ügyesen viszi, milliomos lesz, ha rongyosan jött légyen is az uj világba.

Most nézzük, mikép alakulnak a falvak s városok. Amerika j egyesült államaiban hihetetlen gyorsasággal keletkeznek a fal- | vak és emelkednek városokká, t. olvasóimnak egy példával kivá- j nők kedveskedni T o p e k a város keletkezésével, mely j most egy kerület főhelye. Topekában eredetileg öt ház volt, s az i öt ház lakói közül csak egy nős. Elsőben is iskolát és templomot emeltek, ezt követte egy vegyeskereskedés nyitása. Egy ily boltos, közbeniegyen mondva, minden lehetőt árul, a kenyértől a sózott húsig, vagy a kapuitól le a kalapácsig vagy szögig. Ezt követte egy lap kiállítása, melyet egy kisded nyomda birtoka lehetségessé tett. Érdekes, hogyan állították ki a lapot: a pásztor (prot. lelkész) volt a szerkesztő és szedő, a tanító szintén szedő, a boltos alap szellemi részében működött közre, szóval, az egész város részt vett a lap szerkesztésében, melyet aztán mohón olva ; sott mindenki. S mi történik ? a gyarmat népesedik, utczák, utak keletkeznek, s most mint nagy város szerepel, s ez rendes; gyarmatos, tanító, pásztor (lelkész), boltos és lap képezik a városok alkotó elemeit. — De térjünk keletre.

3. Török imajhely (mecset). így neveztetnek azon kupolás épületek, hová a-török Istenét (Allah) imádni egybegyül.

A mecsetek elkeriilketlen kiegészítő részei a karcsú minaretek, milyen Egerben is van az irgalmas-rend zárdája előtt, s melyet a nép csonka mecsetnek nevez. A törököknél ugyanis nincs harang, miért is a templomszolga vagyis a muezzin innét hívja ösz- sze a hívőket. A mars-mezei mecset a brussainak, melyet Mohamed császár építtetett, hü utánzata, és fallal van bekerítve, az udvaron kút van, melynek vize megtisztítja a jó müzülmant a piszoktól. A mecset belseje falrajzokkal van földiszitve; különös , hogy ember vagy élőlény alakja sehol sem látható, mi onnét van, hogy a jámbor müziilmán azt hiszi, miszerint az utólsó Ítéleten a festők és szobrászok által előállított minden alak alkotójától lelket fog követelni. A falakon azonkívül a „korán“ jelesebb versei és mondatai vannak kiírva. Az egész mecset két részre oszlik: előcsarnokra és szent helyre. Az előcsarnokban mindenki leveti lábbelijét, mivel a szent helyre csak mezítláb lehet bemenni. A talapzat szőnyegekkel és gyékénynyel van födve, és mint a spanyol templomokban, ebben sincsenek padok vagy bármely ülőhely. A hívők imádság közben Mekka, a szent város felé fordul- 1 nak, és e tájat egy fülke, a mi hr ab jelöli. A dél-keleti részen van egy szék, mir aber, melyen az imam (pap) ül a „Korán“ olvasása és magyarázása közben. A mecsetekbe csak Mohamed híveinek szabad belépni, napjainkban azonban Törökország némely helyein történnek kivételek; hogy a mars-mezeibe bemehet- | nek-e a keresztény gyaurok (kutyák, mint bennünket a jó I müzülmánok neveznek,) találja el a t. olvasó ... A mecsetek ' szomszédságában rendszerint jótékonysági épületek vannak, úgymint : iskola, kóroda és konyha Mohamed szegényei számára.

4. Török fiirdök.A törököknél a mozsdás vallásos szertartás, mert a vízről azt hiszik, hogy mint testöket a piszoktól, úgy leiköket a bűntől megtisztítja, innen magyarázható a törökök rendkívüli előszeretete a fürdők iránt. Hogy milyenek általán keleten a fürdők, vagy hogy mikép néz ki a párisi, elmellözöm, hogy az épület nevezetesebbjein áthaladva, hasznosabb s gyakorlatibb tárgyakkal ismertessem meg az olvasót. A müztilman stylben épült kupolás fürdő különben is sokkal egyszerűbb, hogy- sem érdekesen lehessen róla beszélni.

5) Bosporusi kéj lak. Hogy a csalódás, miszerint a szemlélő Ázsia partjaira, a Bosporus enyhe ege alá képzelje magát, teljes legyen, e kioskhoz, a keleti kéjlakok híven utánzóit másához, csak a jázmin és datolyafák s a tenger kék tükre, melyet vitorlás gondolák (kaikok) hasítsanak, — hiányzik. Külső ékitése, színes ablakai, aranyos czifrázatai kiváncsiságkeltök, s egyúttal a török művészet mintáját képezik. Mi nyugat lakói, kik atyáink szerény egyszerűségét messze elhagytuk, s kik az oktalan fényűzést annyira vittük, vigasztaljuk magunkat, hogy még

nincs minden kimerítve, hogy a keletiektől még sokat tanulhatunk.

A kiosk közepén van egy terem, (a szögletek négy elzárt tért képeznek). A terem közepén egy medencze jazminos vízzel, mely kellemes illatot áraszt szét. Körös-körül puha díványok vannak, melyeken elnyujtózkodva órákig is elcsibukui s kávézik a békeszeretö müziilmán, s szemeit a gyönyörű arabesk-iveken keresztülhordozva, elgondolja, hogy siralom völgye a föld (!) s nem ad örömet gyermekeinek (!) Merészség volna leírni akarni ezen épület keleti fényét s tündéries szépségét, főleg midőn a nap besüt, s fölbomlott színei túlvilági bájjal töltik el a termet.

Felsőbányái.

Levelezések.

Törők-Szcnt-Miklós, aug. 8.

Ezen alföldi mezőváros 10,000 lakost számlál, és 48,000 holdnyi határral bir, mely, leszámítva belőle a pár száz volt úrbéri telket, 1000—7—8000 holdanként egyes birtokosok kezében van, kik eleitől fogva a török-szent-miklósi közigazgatási területhez tartoznak, s most is ugyanazon adóközség kiegészitö részét teszik, s e szerént a városi közigazgatási pótadóban részt venni tartoznak. Minthogy azonban a közigazgatás minden ágainak jótékonyságát ők nem veszik igénybe, a mennyiben t. i. egyik, vagy másik pusztán iskolát tartanak, és tanítót fizetnek: a városi számvizsgáló bizottmány a közköltségek elöleges kivetésénél, hova mindenkor meghivattak, bár meg nem jelentek, irányukban méltányos, és igazságos volt mindenkor, úgy, hogy midőn a városi lakosok minden forint egyenes adó után 40 krral rovattak meg, ezen urakra ugyancsak egy forint után 4 kr esett. Daczára ezen túlméltánylatnak, több év alatt pótadót már nem fizettek, s igy a városnak, melynek évi költségvetése 8—9000 frt közt van, vonakodásuk által mintegy 10,000 forintnyi hátrányt okoztak. Van ezen városnak szerződése még 1858 ik évről a rom. kath. és reform, helybeli egyházakkal, mely szerént felsőbb jóváhagyással mindkét egyháznak, az eddig általa fizetett természetbeli illetékek megváltása fejében külön-kiilön 1500, és igy a kettőnek 3000 forintot évenként fizetni tartozik, mely összegből a katholika egyháznál levő felosztás szerént három tanító fejenként 300 forinttal volna díjazandó, a többi maradvány plébános, kántor, harangozó , és templom közt aránylag osztatván fel. Á pusztai urak fentebb említett vonakodása oly zavart idézett elő ezen fizetésben, hogy a város ezen tartozásának már meg nem felelhetett, s az egyházak iránti hátraléka már az 5000 frtot jóval meghaladja, a tanítók pedig fizetésük rendes folyamában nem lévén, elrongyosodtak, s hitelöket annyira elvesztették, hogy a mészárszékben egy font húst többé hitelben nem kapnak. — Igen természetes, miként ha jő be pótadó a pénztárba, azok veszik ki legelőször, kik helyben vannak a városházánál, t. i. a tisztviselői, és szolgai személyzet, soha sem keresvén azt, melyik adónemből illeti őket a fizetés? hanem csak van-e pénz a kasszában? mikor pedig az egyháziak, vagy tanítók fizetésökért mennek, azzal uta- sittatnak el, hogy a pusztai uraknál van a pénz. Megkisérlettük ezen iszonyú baj ellen az orvoslást, s már ezelőtt egy évvel folyamodtunk a volt helytartótanácshoz; ez részünkre Ítélte az ügyet; le is küldte a megyére végrehajtás végett Ítéletét; a megye kirendelte a szolgabirót, a szolgabiró a város biráját, a város bírája két tanácsnokot, kik el is mentek a puszták bejárásáig, de tovább menni nem mertek. — Legújabban városunk lelkes főbírája Kenyeres István ur karolta fel újra a dolgot, s mihelyt a minisztérium megalakult, azt azonnal fölkereste; nem várhatván a feleletet, másodszor is szorgalmazta, s most azon a stádiumon vagyunk, hogy leküldetvén ügyünk a megyére, ott f. aug. 1-én tárgyaltatott, s a tárgyalás t. Lipcsey Péter főszolgabíró urnák véleményadás végetti kiküldetését eredményezte. Nem kunyorá- lunk kedvezést, csak igazságot követelünk, mit hogy megnyerünk, főszolgabíró ur szilárd jelleme biztosit.

Termésünk középszerű, népünk hangulata békés, ugyannyi- ra, hogy még Csernátony szabadkőmives-izgatása sem volt képes azt más hangulatra hozni, sőt hallottam megjegyzést, mikép, ha az „1848“-at a papok ölték meg, a „Hon“-t bizonyosan Csernátony fogja megölni! r. I.

Heves, aug. 11.

T. szerkesztő ur! Ma délután 4 órakor íróasztalomhoz ültem, hogy önnek adott szavamat beváltsam a hevesi életről szóló levél Írásával. — Alig Írtam nehány sort, a vészharang kongá-