Eger - hetilap, 1867
1867-08-01 / 31. szám
254 Eger város képviselő testületé f. évi jul. 28-án ülést tartván, abban a következők tárgyaltattak: Az 1-ső szakosztály, hová mindennemű közigazgatási ügyek tartoznak, két kérvényt terjesztett elő ; az egyik, az 1861-ik évről a város által fedezett törvénykezési költségek visszatérítése tárgyában, mely költségek évenkint 7000 ftra rúgnak ; a másik a pest-miskolczi vasút kiépítésére vonatkozólag, melyben kéretik, hogy ezen vonal Eger városát köz vétlenül, vagy ennek meg nem történhetése esetén zsákvonallal érintse. Mely mindkét rendbeli, kellően indokolt folyamodvány a képviselő-testület részéről elfogadtatván, az illető minisztériumhoz fölterjesztetni határoztatok. Ezek után olvastatott a m. belügyminisztérium 4043. sz. rendelete’, a „csonka-“korcsma előtti tér eladására vonatkozólag, mely szerint Eger városa képviselő-testületét felhívja: hogy miu- 1 tán a nevezett korcsma tulajdonosa azt állítja, miként az Eger városa tulajdonához tartozó említett földterület használati joga az érseki uradalo mmal közös — ezen állítás iránti nyilatkozatát tér - jeszsze föl. — Minek folytán a képviselő testület kijelenté, hogy a kérdéses földterületre nézve semmiféle közös használati jogot nem tud, és el sem ismer; de másrészt ez időszerint a körülmények is akként változtak, hogy ezen tért eladni ezúttal nem hajlandó. Olvastatott továbbá Juhász János városi főbíró kérelme, mely szerint magát, a nagy felelősséggel járó letéti pénzek kezelésétől fölmentetni kéri. — Az 1-ső szakosztálynak véleményezés végett kiadatott. Eger város mindkét malma haszonbérlője folyamodott, miként különös tekintettel arra — hogy a helybeli gőzmalom-tulajdonos jelenleg már vámra is őröl, — haszonbéri leengedésben részesittessenek. — E folyamodványokra véleményadással a köz- igazgatási tanács megbizatván , egyszersmind utasittatott, miként a helybeli gőzmalom-tulajdonostól azon hatósági engedélyt, a melylyel netán a vámszedésre feljogosittatott, szerezze meg. Olvastatott a helybeli izraelita község kérelme, mely szerint a f. évi szent-mihálynapi vásárt, a közbejött izraelita ünnepek miatt, f. év szeptember 29-röl ugyanezen évi okt. hó 2-ik és 3-ik napjaira áttétetni kéri. — Mely kérelem — különösen azon oknál fogva, mert az ez évi szeut-mihályi vásár épen hétfői napra esik, de különben is az ily elhalasztások, és áttételek által, a vásári látogatók magukat tájékozni nem tudván, a vásárra meg nem jelenhetnek, következőleg, a város jövedelme a helypénzszedést illetőleg nem kis mennyiségben csorbul — megtagadtatott. Végül Bene János házipénztárnok kijelenté, hogy a dologházi alapítványhoz 50 ft, a rajziskolai alapítványhoz 50 ft, és a Bozsik-féle alapítványhoz szintén 50 ft tőkeösszegekkel járulni kívánván, azokat elfogadtatni kéri. — A tett ajánlat szives örömmel fogadtatván, neki jegyzőkönyvileg elismerés fejeztetett ki, egyúttal a közigazgatási tanács utasittatott a biztosításuk körüli intézkedések megtételére. Politikai hetiszemle. Bármennyire sima a tenger színe, mélye sok örvényt rejti királyok és miniszterek utaznak vagy fürdeuek, a nagy politika tehát szünetel. Azon parlamentek, melyek még a kánikula és az aratás daczára gyüléseznek, nem sok érdekes tárgyat szolgáltatnak. Ezen körülményekben egyedül a Róma körüli mozgalmak azok, a melyek némi kivételt tesznek. Az olasz tettpárt, a junius 29-i ünnepélyben a pápai világi uralom erkölcsi erősödését látván, mindent elkövetett ennek megerőtlenitésére. Apróbb önkéntes csapatok lopóztak az olasz határra, de részint a florenczi kormány, részint a pápai csapatok éber őrködése miatt a dolog tettlegességre nem került. Az „Indep. Beige“ újság szerint Garibaldi és Mazzininak terve lenne, annyi apró szabadcsapattal a római tartományokat elözönleni, a mennyivel csak lehet, hogy igy a főváros kénytelen legyen, katonáit ezek ellen szétosztani, hogy az igy magára hagyatott főváros a forradalmi elem martaléka legyen. — Nevezetes esemény, mely Olaszországot nyugtalanságban tartja, Dumont tábornoknak megjelenése a pápai birodalomban. Az antibesi pápai franczia légióból állítólag többen megszöktek volna, ezért (de ez csak ürügy volt Napóleon részéről,) Dumont franczia tábornok küldetett oda az ügy megvizsgálására. Dumont tábornok hadsegédével együtt teljes katonai díszben maga előtt elléptette az antibesi légiót, s egy beszédet tartott hozzájok, melyben a szökéseket roszalja, és felhívja őket, mutassák meg a világnak, hogy franczia katonák, és hogy azon missiót, a mire vállalkoztak, be tudják és be fogják tölteni. A tábornok megjelenése az olasz parlamentben interpellatióra adott okot, és Ratazzi kérdést is tett a végett Párisban Nigra által, a hol azon feleletet nyerte, hogy Dumont generalis a maga utasításait túlhajtotta, de hogy az olasz lapok nemkülönben túlbecsülik ezen eseménynek horderejét. Szicziliában is nyugtalanságok jelentkeznek, állítólag II. Ferencz javára. Francziaországbana hadikészületek nagyban folynak, és hogy Napóleonnak mennyire fő a feje, onnét tűnik ki, hogy 15 év óta először történik az, hogy a franczia udvar ilyen tájt Párisban maradt. Igaz, hogy ennek egyrészt a párisi kiállítás lenne az oka, ha másrészt Európának veszedelmes politikai helyzete nem venné annyira igénybe Napoleon minden idejét. A franczia császárné julius 21-én Angolországba utazott, barátságos látogatást ! teendő Victoriánál, honnét azonban már visszatért. E látogatásnak politikai fontosságot tulajdonítanak. Napoleon legközelebb a chalonsi táborba menend, hol 8 napot fog tölteni. Poroszország és Dániaa prágai békekötés 5. pontja fölött, mely szerint Észak-Schleswig dán része Dániának visszaadatni igértetett, alkudoznak. Ez ügybe Napoleon is belekeveredett egy jegyzéke által, melyet julius 15-én kapott meg a porosz kormány. Meglehet, hogy ez ügyet is egy londoni conferentia fogja elintézni egyidöre. Törökország ujjáalakulási törekvéseinek az által akarja jelét adni, hogy Konstantinápolyban egy bizottmány ült össze egy polgári törvénykönyv kidolgozása végett. Omer basa julius 18-ki hadi jelentése szerint a cretaiakat csakugyan megverte, és az egész spakiai kerületet meghódította 8 helység kivételével, (ha csakugyan igaz). Abdul Azis zultán f. hó 28-án reggeli 7 órakor Becsbe megérkezett, a hol őt 0 Felsége a király tábornoksegédeivel, gróf Korinszky helytartó, Hartung táborszernagy és dr. Zelinka főpolgármester a városi küldöttséggel együtt fogadták. A midőn a vonat megállóit, a török zultán kilépett, és kezét nyújtotta 0 Felségének, mely alkalommal Fuad basa mint tolmács szerepelt. Ezután 0 Felsége meghívta a zultánt, hogy a tiszteletére felállított katonaságot megtekintse.— Abdul Azis közép-, erőteljes, tömött testalkatú, született 1830-ban febr: 9-ód , tehát 37 éves, mind a mellett haja egészen ősz, mig teljes szakálla hollófekete. Vonásai életet és észt árulnak el, ruhája igen egyszerű, egyedül öve volt aranynyal kiverve. A Lipót-rend nagykeresztjét és csillagját viselte. Midőn a császári lakba mentek, mindenütt nagy tetszésnyilvánulással fogadtatott. Oroszországból Írják, hogy Lengyelországban valamennyi lengyel tisztviselő és hivatalnok oroszok által helyettesit- tetett, állítólag azért, hogy a közigazgatásra nem alkalmatosak. Ugyancsak a lengyel határszélről Írják, hogy azon összes orosz hadsereg, mely eredetileg hadgyakorlat ürügye alatt vonatott össze, és a melynek azután Oroszország belsejébe kellett volna visszatérni, a galicziai határszélen állíttatott fel. A Dunafejedelemségékből igen komor hírek érkeznek, melyek Károly fejedelem helyzetét tarthatlannak mondják. 0 a hivatalnokokban nem bizhatik, a hadseregnél a fegyelem nagyon meglázult; ide járul, hogy a fejedelem egy pártra sem támaszkodhatik. Miksa mexicoi császár haláláról még azt Írják, hogy kevéssel kivégeztetése előtt a kivégeztetésére rendelt altisztet magához hivatta, és egy marok aranyat nyújtott át neki, hogy a kivégeztetésére kirendelt katonák közt oszsza ki, azon figyelmeztetéssel, hogy jól lőjenek. Miksa mellébe öt golyó fúródott, de még nem halt meg, erre két katona a sorból kilépett, és két oldallövéssel vetett véget életének. Miksa holtteteme bebalzsamozva Vera-Cruzba vitetett, hol Tegetthoff cs. k. tengernagynak ki fog szolgáltatni, miután egy new-yorki távsiirgöny szerint, Juarez erre hajlandónak nyilatkozott. — Julius 6-án B. Estvan new- yorki mexicoi követ egy protestátiót tett közzé, melyben Miksa agyonlövetéséért az éjszaki államokat vádolja. Szerinte a Mexico határán felállított unio-seregnek csak egy lépést kellett volna tenni Mexicoba, és Miksa meg lett volna mentve. Lajtántuli dolgok. A reichsrathi képviselöház jul. 25-iki ülésében az egyesületi törvény harmadszori felolvasás után elfogadtatott. A pénzügyi j bizottságnak a pénzügyi helyzet feletti jelentése helybenhagya- j tott. — Leonardinak a községi viszonyok rendezése, s Lederer- I nek a csendőrség újraszervezése, a tanügy rendezése, kényszer- ' dolgozóházak felállítása, s a fogházaknak a magánrendszer sze- ! rinti átalakítása iránt tett indítványa 9 tagú bizottságnak adatott 1
