Eger - hetilap, 1867
1867-07-18 / 29. szám
239 jelentékeny tér szükséges vala, mivel az emeletnek alkalmatlanságát s hasznavehetetlenségét belátván, csak földszintivé ké- sziték a roppant kolossalis épületet. Idoma körkör (elypsis.) A palota külalakja nem valami különös, s a francziák csak gazorne- ternek nevezték el, azonban belseje annál jelesebb, s az ész hatalmának és a szellem anyag fölötti uralmának sokáig első rendű bizonyitéka marad, és hangosabban kifejezi, mint a legjelesebb szónoklat, hogy a béke áldásai közepeit mit nem képes létesiteni az ember. A palota közepén van egy kert, hossza 144, szélessége 38 méter. A legritkább növények, keleti fák és virágok, ugrókutak és sétányok ékesitik ezen bájos központot, mely a kertépítészet újabb módja szerint van előállítva, mely mesterséges halmokat létesít, sziklákat hord össze, patokokat vezet végig kígyózó vonalakban, s vízeséseket alkot. Hogy milyen jól esik a szemnek és idegeknek mindez, bárki is tapasztalhatta, ki hazánk regényes, festöileg szép tájain megfordult. A vidék idylli szépségét a viz adja meg. A folyók s vidáman ragyogó tavak képezik a tájak szemeit, s a vízesés, a csörgedező patak moraja szavát, s ha egy kert mindezeket úgy tünteti fel, hogy feledi az ember, hogy e szépségek mesterségesek, hanem természeteseknek hiszi, az ilyen kert mondható modern Ízlés szerint szépnek, és e stylt tünteti föl a világtárlat kertje. A központi kertet arányos és egyenletes gyűrűk veszik körül, melyek mind megannyi csarnokokat (galériát) képeznek. E gyűrűk egyre nagyobbodnak, miként a vizbe vetett kő egyre nagyobbodó íveket képez. A csarnokokba való berendezés és beosztás következő: a szépmüvészetek, házi eszközök ; ruhák és diszékitmények ; gépek és üzletczikkek, végre az élelmezés, s nemzeti konyha. E beosztás két átnézetet tesz lehetségessé s fölötte könnyűvé: a nemzetek műveltségének átnézetét s az egyes szakokét. így ha valaki érdekelve van valamely ország által, s óhajtaná ismerni annak termesztményeit, iparát és művészetét, ezt könnyen teheti, ha a központ felé vezető utat követi: először ugyanis a vendéglőre akad, egy térés csarnokban , hol a párolgó ételek fölött gyakorlatilag lehet a vizsgálatot megkezdeni. A képcsarnok megmutatja, milyen lábon áll az ipar, ugyanezt tüntetik fel a szövetek, fa- és Uveg-iparczikkek is. Ezután láthatja a nép szellemiségét, vagy, hogy úgy mondjam, költöiségét a zenében s nemzetek énekeiben. Végre láthatja, milyen lábon áll a festő- és vésőművészet. Ezeket láthatja, ha végig megy mind a nyolcz osztályzaton. Ha azonban valakit nem egy ország, hanem egyes szak érdekel, például a szövött czikkek s az e nembe tartozók, az ilyenekről is van gondoskodva. Az ilyennek nem kell mást tenni, mint körüljárni az e nemű készítmények csarnokát, s láthatja a 3—4 ezer forintos csipke vagy 12 ezer frtos, aranynyal hímzett ruhákat le egész az ujhollandi vászonig. Még egyes megjegyzéseket kell tennem átalában, hogy némi fogalmat adjak a palota s e kiállítás nagyszerűségéről, s csak azután térhetek át a részletekre. Hogy mily nagyszerű e palota, csak onnét is meggyőződhetnek t. olvasóim, hogy a 80 ezer ember, kik naponkint látogatják, kényelmesen elférnek abban, noha az urhölgyek divatos öltözéke, mint el lehet gondolni, nem kis tért vesz igénybe. Alpbandnak, a boulognei erdő hires alkotójának találékony eszéről tanúskodnak a „park“ növénycsoportozata, sétahelyei, tavai, folyói, melyek a Marsmezö többi részét (300,000 □ métert), elfoglalják, melyek nélkül a palota a Zahara oázához hasonlítana. Azonban mi e kiállítást minden eddigiek fölé emeli, s mi miatt a mindenben systhemát kereső német atyafiaknak fölötte tetszhetik, a szoros rendszer, mely azt eredményezi, hogy az egyes jellemző tulajdonok meg vannak mentve , sőt kiemelve s Önállókká téve, s a tárlat nem ehaosa és összeolvadása a kiállított czikkeknek, melyben a nemzet s világrész jellege egészen el van mosódva. Itt kifejezvék a nemzet érzés- és gondolkodásmódja, s van egy rész, melyben kiki otthonosan találja magát: a íranczia háromszin, az amerikai csillag, a félhold, China sárkánya, Poroszország sasa külön nemzetiségi osztályzatokat alkotnak ; az angol és amerikai tájak, chinai és japáni épületek, török és mór fürdők, a sinai elefántistálló és indián viskó, az orosz izba és svéd falusi ház, kolibri-lak más-más nemzetiségeket s világrészeket tüntetnek fel. Az átalános megjegyzéseknél kell fölemlítenem a nemzetközi színházat is, melyben a különböző nemzetek jeles drámái elöadatuak; az olasz némajátékokat, a bayader-tám zokat. A kiállítók és látogatók érintkezésére szolgál az úgynevezett „club interventional,“ mely 72 méternyi hosszú épület közel a jénai hídhoz, nagy termekkel, melyek részint társalgás- és olvasásara szánvák, részint értekezésre vannak berendezve. Mint említettem, a világ minden müveit, vagy művelődésnek indult nemzete részt vett a kiállításban; Francziaország, mint gazda a fáradozás fejében magának az épület majdnem fele részét tartotta vissza. Különös előszeretet tárgyai: a franczia és szász porczellán- készitmények; a franczia sütemények , az üveggyártmányok csodás válfajai; a gyémántmetszés és csiszolás remekei, festett és fényképek, fénykamrák , a kiállító nemzetek munkásainak tanyája stb. stb. Felsőbányái. Postaügyi rendelet. Minthogy a magyar északi vaspálya hatvan-salgó-tarjáni vonalán folyó év julius hó 15-étől kezdve a postai közlekedés is létrejött, — Hatvanból Egeren keresztül Miskolczra, és onnét vissza, a levélposta naponként kétszer, a szekérposta s személyszállítás pedig egyszer történik. A személyszállító szekérposta: Hatvanból Egerbe érkezik naponként 7 órakor reggel, s indul tovább 7 óra 30 perczkor; Miskolczról Egerbe érkezik naponként 4 óra 20 perczkor délután, s indúl tovább 4 óra 30 perczkor. A levélposta: Hatvanból Egerbe érkezik naponként 8 óra 5 perczkor estve, s indul tovább 8 óra 15 perczkor ; Miskolczról Egerbe érkezik naponként 4 óra 20 perczkor reggel, s indúl tovább 4 óra 35 perczkor; Péter vásár:-ól Egerbe érkezik naponként 8 órakor estve, s másnap 8 órakor visszaindúl. Megjegyeztetik, hogy a postahivatalnál, a levél- és szekérpostai küldemények reggeli 9 órától déli 12, és délutáni 2 órától 3 óráig vétetnek föl. Kelt Pesten, 1867. julius 14. A m. kir. postaigazgatóság. Egervárosi és vidéki hírek. — Érsek önagy méltóság a, mint halljuk, jövő szombaton érkezik vissza székvárosába. — Egerből a következő levelet vettük: T. szerkesztő ur! Engedjen helyt lapjában az emberiség érdekében. F. hó 3-án ostorosi szőlőmben valék, s az ott lakó ostorosi pásztor Kos András összemarczangolt testét láttam, amint a~sankgödör vizével borongatták. Látta a hegybíró s vinczellérem is. A dolgot igy adta elő. Az ostorosi biró lovát ellopták, s mivel a pásztorra vetették a gyanút, ezért öt két pandúr által egy biztos jelenlétében kínozták. Mintha beretvával vágták volna össza, fekete véres foltokkal úgy el volt borítva teste. A nevezett pásztor szomorú esete itt véget nem ért. F. hó 8-án s épen a vásár keddjén déln- tán beállít hozzám a fennemlitett pásztor két testvére, és keservesen panaszolják el, hogy testvéröket Egerben a makiári hós- tyán Pallagi korcsmájában az ostorosi biró előtte való nap úgy megtaposta, hogy másnap (azaz jul. 8.) rá iszonyú kínok között meghalt. A dolog igy történt. Pallagi korcsmáros a fennevezett pásztor s annak testvérével földje learatása ügyében megegyezvén, nekik hétfőn azaz jul. 7:'táttOffi?fSr~ádött. E közben belép az ostorosi biró szabadságos kat-ontrfiávaf,' “S nzonnal a pásztornak esvén, azt faggatni kezdték, s miután ez tagadólag válaszolt, előbb testvérét hajalták meg, ki elillanván, azután a biró egyenesen a pásztornak esett, azt hajánál fogva földre terítette, s csizmája sarkával egész testét ''tStF(7rtig''Tápbs"ta. Végre Pallaginak és a biró fiának sikerült a félholtat kezéből kiszabadítani, sPalla- giné és fia a konyhába kivonszolták, és az ajtót kívülről rázárták. Ide a biró még a zárt ajtón is káromkodva utána akart törni ,azon szavakkal, hogy meg kell hallnia; de Pallagi és a biró saját fia eléje álltak. így vitték aztán haza a pásztort holt-elevenen Ostorosra, hol másnap délben meg is balt. A nevezett biró még több erőszakoskodást is követett el Eger legjártabb utczáján fényes nappal, s mint mondják, még nincsen elfogva, csak a fia. Ha Ostorost a sors ily elöljárókkal ostorozza, úgy méltán viseli nevét. Bucher Alajos. — A Széchényi-kávéház kertjében tartott, s műit számunkban említett Szilasi-féle bűvész előadás a honvédeknek 8 forintot jövedelmezett. s
