Eger - hetilap, 1867
1867-07-11 / 28. szám
5049 belépti jegy osztatott ki, a jövedelem pedig 1514 írt 70 krra rúgott, a költségek levonása után 800 frt tiszta nyeremény maradt a honvédek javára. Az ünnepély, melynek a legszebb idő kedvezett, átalános öröm, jó kedv és táncz között, melyben még ősz honvédek is ifjutüzzel vettek részt, folyt le. Lajtántuli dolgok. A török követ jelentést tett Beust bárónak, hogy uralkodója, a zultán, hozzá intézett meghívás folytán Bécsen át térend vissza államaiba, de a császári házat sújtott mély gyász következtében incognito Bécsben fog időzni, aztán Pesten át, hol egy éjjel meghál, Konstantinápolyba utazik. John hadügyminiszter visszalépése bizonyosnak tekintetik, b. Ramming és Möring tábornokok fognának beosztatni a hadügyi osztályba, kik a hadügymiuiszteri teendőket maguk közt megosztják. A „Fr. Ztg.“ jelentése szerint f. hó 9-én Ischlben nagy császári tanácskozás tartatott. — Tegetthoff tengernagya „Novara“ fregattal Veracruz elé fog menni, hogy Miksa holttestének kiadását követelje. A „Wiener Ztg.“ hivatalos kimutatásából kitűnik, hogy Becke pénzügyminiszter már csak 15 millió forintról rendelkezhetik, s aztán elérte a 400 milliónyi összeget,, melynek kibocsátására fel van hatalmazva. 1868-ban tetemesen nagy deficittől félnek az emberek. A reichsrath alsóházában jul. 3-án szótöbbséggel elfogadtatott azon törvényjavaslat, mely a magyar országgyűlés küldöttségével értekezendő küldöttségre vonatkozik. Galicziából Írják a „Vaterland“-nak, hogy ott egyidő óta feltűnő élénkséggel izgatnak a magyar koronához való csatlakozás mellett. Egyik röpirat a másikat éri Lembergben és Karakóban. Levelező azt állítja, hogy ez politikai tapogatózás, mely a kormánytól ered, s mely egy korraányi tervezetnek megelőzője. Politikai hetiszemle. A politikai nagy világban jelenleg mindent háttérbe szőrit a szerencsétlen Miksa császár valóban — ha mind igaz, a mit a lapok írnak — még a legvéresebb drámánál is borzasztóbb vége. Nem keresi az emberi nemesebb érzés a véres hulla szemléleténél, mennyiben érdemelte meg az áldozat sorsát, hanem még egy Herostratus megcsonkított testénél is kesereg az embertelen vadságnak emberi érzést taposó kegyetlenkedése felett! A franczia „La Presse“ u. i. levelet közöl, mely szerint Miksa császár kiválóbb tábornokaival, s franczia és belga szolgáival, kik tántorithatlan hűségükben a császár balszerencséjét a halálig megosztani akarták, számra nézve mintegy 40—50, jun. 19-én, két mérföldre Mexikó városától kivégeztettek. Részint agyonlövettek, részint pedig felakasztattak. Miksa császár u. i. és tábornokai felakasztattak. Egy másik franczia lap, a,Figaro* ellenben azt Írja, hogy Miksát agyonlőtték, holt testét pedig egy leirhatlanul kegyetlen módon felakasztották. Az „Independence“ pedig jun. 3-ról írja, hogy Miksa agyonlövetése után feldaraboltatott, s testének részei a mexicói tartományokba szétküldettek. Ennek következtében Marquez tábornok, ki még Miksa nevében parancsnokolt Mexico városában, több juaristát kegyetlenül kivégzett, a miért Mexicó városának bevétele után a juaristák hasonló véres visszatorlással feleltek. Bár valótlanok lennének az ilyes hírek, melyeket a pártszenvedély, s a felizgult agyvelök ilyenkor a publikum rémitésére kigondolnak! De ha igaz, akkor valóban felkiálthatunk: oh szelíd, oh humánus 19-ik század, melyben, a lengyeleket nem is említve, ilyen dolgok történnek !... Miksa császár utolsó időben épen úgy a halál megvetésének, mint elébb bizonytalan vállalata iránti rettenthetlenségének adta tanujelét. 20 napig nem evett egyebet lóhúsnál, s az italt is kénytelen volt nélkülözni, a csatában mindenütt elől ment, és mexicói tábornagyi ruhájában, egy lábnyi hosszú szakállával, hideg és merev arczával katonáinak bámulatát és roppant részvétét vívta ki. Miksa császár árulás következtében veszett el, mely a „New-York Harold“ szerint igy történt: „Escobedo és Lopez ezredes megalkudtak a város és La Cruz zárda átadása felett. A zárda tömör, terjedelmes épület a régi spanyol hódítók korából, félig egyház, félig vár és rendkívül «rős. Ezt választotta Miksa császár főhadiszállásul, s a parancsnokságot azon tisztre bízta, kit ő jótétemények által leginkább lekötelezett magának. Escobedo épen parancsot adott az erőd megtámadására, midőn Lopez levelét vette, melyben bizonyos pénzösszeg lefizetése mellett az erőd átadását ajánlja. Escobedo készségesen elfogadta az ajánlatot a többi feltételekkel egyetemben. Beállván az éj, Corona csapatai egész csendben La Cruz külsán- czai alá lopóztak. Ekkor Lopez megparancsolta seregeinek, tegyék le a fegyvert, s mialatt egyik kapun csapataival kivonult, a köztársaságiak a másikon bevonultak, és elfoglalták az erődöt. Az éj hátralevő részében La Cruz erőd a köztársaságiak által volt megszállva, s Miksa császár mit sem sejtve a történtekről, nyugodtan aludt ellenségeinek közepette; de mivel korán kelő, az elsők egyike vette észre, hogy a dolog nincs rendén. Gyorsan felköltötte Salm-Salm herczeget, és az ajtó felé sietett. De a bejáratot ekkor már Rincon Gallardo ezredes katonái által találta megszállva. Maga Lopez is közelben volt. Midőn a szereucsétlen fejedelem az űrállomás előtt elhaladt, Lopez rekedt hangon megsúgta Rinconnak: „Ez ő, tartóztassa le!“ Rincon bátor katona, kinek e poroszlói szerep sehogy sem volt Ínyére. Nagylelkű ösztönét követve, Miksához közeledett e szavakkal: „Ön polgár! ön nem katona! Nincs önre szükséglink — vomos!“ s ezzel a meglepett császárt a zárda elhagyására nógatta, ki természetesen oly gyorsan, mint lábai engedék, a város másik végén emelkedő Carro de la Capana-ra sietett, hová őt magyar huszárai és a tábornokok és tisztek azon része is követte, kiknek sikerült magukat keresztülvágni. Eddig csak nehány lövés esett. Corona tábornok La Grúzból kiindulva, gyorsan elfoglalta az ellenséges sánczolatokat. A császári katonák alig tanúsítottak ellentállást, és versenyezve kiabálták: „Éljen a szabadság!“ Csak Miramon nem akart csata nélkül hátrálni, gyorsan egybegyüjté a császárné nevét viselő ezred egy részét a kapucinusok utczájában, s ellentállásra készült. De az első lövések egyike által arczon találtatván és pillanatra megvakittatván, elesett, s egész osztályával együtt elfogatott. A Carró de la Campana, hová Miksa császár Mejia, Castillo, Avellano tábornokokkal és Salm-Salm herczeggel visszavonult, erőditvényekkel ellátott domb, mely a város legszélsőbb része felett uralkodik. A császáriak azonban csakhamar belátták, hogy az ellentállás vagy menekülés egyaránt lehetetlen, mert a dombot ekkor már az ellenség összes lovassága és négy zászlóalj gyalogság vette körül, A császár ennélfogva capitulatio jeléül nagy fehér zászlót küldött le, és összes tisztjeivel együtt Corona tábornoknak megadta magát. Lovai, fegyverei és magántulajdona meghagyatott, és a város körül La Cruz erődbe vezettetett. La-Cruz erődből a császár és tisztjei a SantaTeresita zárdába vitettek, hol a puszta földön kényszerültek hálni, és csak igen gyéren láttattak el élelmiszerekkel, mig végre Salm-Salm herczegné megérkezése és közbenjárása Escobedonál némileg javított sorsukon. A foglyok a sokkal lakhatóbb La Capucina zárdába helyeztettek át, és a herczegné barátainak megengedtetett, hogy nekik bort, ételt és ruházatot küldjenek. Atalában mondhatni, hogy e hölgy kalandjai bő anyagot szolgáltatnának a legérdekesebb regényre. Midőn parlamentäri lobogó alatt Mexicó fővárost elhagyta, hogy Queretaro falai alatt Porfirio Diaz tábornokkal alkudozzék, kétszer lőttek reá, s mivel Chapultepeczben pénzt osztott szét az osztrák katonák közt, Diaz öt két napon át Guadalupe ban letartóztatta; később útlevelet kézbesített neki azon parancscsal, hogy Mexicót elhagyva, Európába visszatérjen. Ezen útlevéllel a bátor hölgy a még akkor el nem foglalt Quere- taroba és innen San Luis Potosiba ment Juarez elnökhez; egész kísérete egy ifjú mexicói szolgálóból állott. Mondják, hogy Miksa császár, midőn fogságában a herczegnö erőfeszítéseiről értesült öt megszabadítani, sirt mint a gyermek. A fogoly magyar huszárok a többi idegenekkel együtt a város különböző részeiben helyeztettek el.“ Miksa császár és tábornokai Miramon és Mejia felett titkos haditörvényszék tartott tanácskozmányokat. Furcsa törvényszék! Senki sem tudja, ki annak elnöke, hol működik? A vádló 14 vádpontot formulázott. Egyik fogolytól a másikhoz ment, s kérdé, mit felelnek a vádpontra? Ez eljárást 3 napig folytatták, és aztán volt az ítélet! Escobedo és az ultra-liberálisok sürgetők az elnököt, hogy Miksa császárt főbe lövesse, ha egyébért nem, azért, hogy a yankée-knek megmutassa, miszerint legkevésbbé sem törődik a foglyok érdekében tett közbenjárásukkal. Mindezekre bővebb világot nyerünk idővel, 8 különösen arról, mely okok idézték elé az egész mexicói ügy ily szomorú vé
