Eger - hetilap, 1867
1867-07-04 / 27. szám
szerint megválasztattak : Csengery Antal, Trefort Ágoston, báró Podmaniczky Frigyes, Somssich Pál, Ghyczy Kálmán, gr. Bethlen Farkas, Kautz Gyula, b. Kemény Gábor, Bartal György és Feszt Imre; póttagokul: Pulszky Ferencz és Semsey Albert. A juh 1-én tartotott ülésben ezenkívül tárgyaltatott a vasutügyi kormányjavaslat, mely rövid vita után el lön fogadva. A mai esti ülésben fog az országgyűlés 4 hétre elnapoltatni. Bécsi dolgok. A jun. 30-iki bécsi hivatalos újság közzétesz egy császári kéziratot, mely szerint Beust báró — meghagyatván egyébként a külügyi s a császári ház miniszterének — kineveztetik birodalmi kanczellárrá, Taaffe gróf megbizatik a minisztertanácsbani elnöklet helyettesítésével, Komers igazságügyminiszter fölmentetik állásától, Hye lovag, helyébe, kineveztetik igazságügyminiszterré, egyúttal reá bízatván a kultusz s közoktatásügyi minisztérium ideiglenes vezetése. Egy másik császári kézirat fölmenti Sokcsevics bárót horvát báni méltóságától, s Rauch Levin bárót kinevezi báni helyettesnek. — Komers lovag és Sokcsevics báró a Lipót- rend nagykeresztjével lettek kitüntetve. A reichsrath képviselöháza szorgalmasan ülésez. A februári alkotmány ominosus 13. §-a — mely a kormánynak a legfontosb ügyekben szabad kezet enged azon esetre, midőn a reichsrath együtt nincs, — akkép lön megváltoztatva: hogy a kormány csak az összes minisztérium felelőssége mellett tehet sürgős intézkedéseket oly ügyekben, melyek a reichsrath hatáskörébe tartoznak, midőn ez nem ülésez; mindazonáltal ily rendelkezések, ha a legközelebbi reichsrath helybenhagyását megtagadja,erejöket vesztik. A reichsrath alsóházában tegnap került tárgyalás alá azon kormányi javaslat, mely egy 15 tagból álló deputatio megválasztását indítványozza. E javaslat szerint is a képviselőház 10, az urakháza pedig 5 tagot választ a deputatióba, melynek föladata leend, tárgyalásokba bocsátkozni a magyar országgyűléssel, a magyar alkotmány visszaállítása folytán a februári alkotmányban szükségessé vált módosítások fölött. A lajtántuli országok nemsokára uj büntetőtörvénykönyvet is kapnak. Az eziránti kormányjavaslat már előterjesztetett. Ebben a testi fenyítés és lánczviselés nem fordul elő, s az egész javaslat az esküdtszéki intézményre van alapítva. Politikai hetiszemle. F/urópai helyzetünk mily biztos alapokon nyugszik, kitetszik a következőkből: Törökország folytonos vulkanikus kitörésekben szenved. Most a krétaiak, majd a bolgárok, végre legújabban, az albá- niak felkeléséről értesülünk. A tűz három oldalról szittarik, Szerbia, Görög- és Oroszország részéről. A zultán azalatt Párisban mulat, hova jun. 30-án érkezett meg; jul. 13-án Londonba megy, hol a Buckingham-palotába szálland, melyet egészen keleti Ízlés szerint mesés-csodásán rendeztek be. Jul. 17. Portsmuthban 1175 ágyúval felszerelt 47 hajó fog a török padisah előtt tengerészeti gyakorlatot tartani. — Az alatt Omer basa a krétaiakat gyilkolni fogja, de ha 4 hét alatt le nem győzi, az európai hatalmak békekisérleteket fognak tenni. (Miért nem mindjárt ?) A bolgár fölkelés, mint a bécsi újságnak Írják jun. 22 ről, nem oly általános, és csak egyes bandákra szorítkozik. Ezek leölik az egyes törököt, a hol előtalálják, a törökök meg viszont a bolgárt. Ügy látszik, hogy a külföldről szított fölkelés terve, ily égbekiáltó kegyetlenségek által az európai hatalmak beavatkozását felidézni. — Nemkülönben Albániában is kitört a lázadás. Egy erős felkelő csapat Pristen nevű fővárosba tört, és a török kormányzó Ismaé'l basától mindenféle Ígéreteket, p. átalános amnestiát, fegyverviselési jogot, sat. kierőszakoltak, de azért a mozgalom, az egész diakovi kerületben tart. Olaszországban a cselekvési párt a római kerületre akart törni a hegyszorosokon át, de mindenütt megakadályoztattak. Francziaországban nagyon gubbaszkodnak az országgyűlés elnapolása miatt a sajtó- és gyülekezési törvény meghozása előtt. Hát még hogy lelte ki őket a hideg, midőn a budget egyensúlya helyreállítása érdekében, egy 159’/2 millió frankról szóló uj rendkívüli hitelrovatot vettek észre? —A barátságos hajlam Ausztria iránt annyira megy, hogy már Rouhet-t is szeretnék leléptetni, és az osztrák-barát Drouin de l’Huyst szeretnék miniszternek tenni. Pedig aligha nem hiúban, mert Ausztria császára nem mehet Párisba! . . . Pedig a massai herczeg már egy szinképletet is készített, mely a magyar koronázás nevezetesb mozzanatait ábrázolta volna a párisiaknak. Képzelhető, mint fognak a párisiak haragudni, ha a magyar banderistákat meg nem láthatják. Vigasztalásul szidhatják Poroszországot; most mindennek Poroszország az oka, melybe minden áron szeretnének belekötni. Úgy látszik, most az észak-schleswigi kérdés a lapis offensionis. A prágai béke V. czikkelye szerint, Észak-Schleswiget, mely inkább dán, meg kell szavaztatni, hová akar tartozni: Porosz- vagy Dánor- szághoz-e ? és sürgetik a szavazást, de a dánok is vérszemet kaptak, mert Düppelt és Alsent is követelik azonfelül. Jun. 25-én kihirdették az észak-német szövetség alkotmányát! Bismark a szövetség cancellárja lesz. Erről a Bismarkról azt írják Párisból a P. N. nak, hogy Gortschakoff herczeggel az orosz"és porosz fejedelmek jelenlétében egy önálló lengyel királyság helyreállításáról tanácskoztak. Oroszország északi Galiczia felével, Poroszország Szászországgal, és Ausztria Bosnia és Herczegovinával kárpótoltatnék, és a szász király az önálló Lengyelországgal. Bár szeretnők, de nem hiszsztik. Poroszországban különben még két apró baj van, a kormány haragszik Hollandiára, mert 160 kannoverai, a poroszszal elégületlen és királyához hü katonatiszt oda emigrált, s Hollandia nem akarja őket kiszolgáltatni. De a porosz nép is haragszik azért — és méltán! — mert ott is dohánymonopoliumot akarnak behozni!!! Az osztrák császár és magyar király felséges hitvesével jul. vége felé Párisba volt menendő, de most? !... Most nem hiszszük, hogy a király, testvérének úgyszólván hóhérjához menjen látogatóba, miután a 437 tiszttel elfogatott Miksa, mexicói volt császár junius 19 én agyonlövetett!!.... Multis ille flebilis ..........occid it. Egyébiránt a dráma igy csattanósb, és III. Napóleonnak is van egy Enghienni herczege, kit nem fog tudni elfelejteni. Hugo Viktor, a „Nyomorultak“ és „A tenger munkásai“ írója, Jua- reznek személyesen irt Miksa császár megkegyelmeztetése végett. Most Mexicoban nagy az anarchia. Ortega tábornok Juarez ellen támadt, és ezek ellen Locada indus főnök a Julisko államban. A párisi világtárlat. I. A lapok telvék a párisi világkiállításról szóló közleményekkel. A francziák a nekik sajátos nemzeti büszkeséggel írják: „Európa, vagy jobban mondva, az egész világ szeme rajtunk függ; jelenleg minden tekintet Páris felé fordul, mindenki Parisnak tart. Fővárosunk a császárok, királyok és fejedelmek kizárólagos ,légyott‘-ja, s nemzetek gyülhelye lön.“ Valóban a franczia fővárosnak, nem tudom, mikor volt oly sok koronás vendége, s oly sok látogatója, mint most. Európa leghatalmasabb császára több napig időzött a tuilleriák kristálytermeiben, s nem kevesebb a készület koronás királyunk fogadtatására, kinek számára aSaint- Cloud-palotát rendezik be. Nincs kiméivé semmi, csakhogy kielégítve legyen a nemzeti hiúság és büszkeség, mely öntetszel- géssel számlálja a fejedelmeket, a hatalom- és méltóságban álló személyeket, kiket egy ellenállhatlan erő — a kíváncsiság, vagy ha úgy akarjuk mondani, a tudvágy Japánból, Siám- vagy Egyiptomból ép úgy, mint a civilisált országok minden részéből a nagy világvárosba csalt. Napoleon s Vilmos, a porosz király, kik csak imént kivont karddal álltak egymás ellen fölállított seregeik élén, a Marsmezőn Minerva olajfa-berkében, baráti jobbot nyújtottak egymásnak. A tuilleriákban hálóznak az a feletti örömben, hogy kitalálták a módot, mi által lehet Francziaország a világ szive, és Páris a nemzetek Mekkája. Hogy honnét e mozgás, mi ez utazás czélja? tudja mindenki. A világkiállítási palota czélja ez utazásnak, hol öt világrész van feltüntetve természeti adományai-, műkincsei-, műveltsége-, szokása- s Ízlésében, hol Kelet dús növényzete oly természethüen van feltüntetve, hogy a forró földöv alá gondolja magát varázsolva a szemlélő. Látható az ausztriai falu, vagy alföldi csárda ép úgy, mint a mór fürdő, ja- páni bambusház, vagy a tunisi bei palotája. Láthatók a természeti adományok a gyermekfejti kínai haltól egész az ehető fészkekig, vagy az iparczikkek a spanyol limodától föl a borok királya a tokajiig. Különösen a nemzetek műveltségének, hajlama- s lelkületének, — miknek kifejezései mindig az iparczikkek és kényelemeszközök maradnak, — tanulmányozóira jó iskola e világtárlat. Ki nem ismeri föl a török kioskokban, a kéjpalotákban azok kényelemszerető, elpuhult birtokosát? Az angol kirakatokban : a tengeri, kereskedelmi s hadi szerekben (hadügyminiszteri lakszoba) s a bibliaterjesztő társulat palotája s kirakataiban le
