Eger - hetilap, 1867

1867-06-20 / 25. szám

202 említettek előttünk, de azoknak hol- és mibenlétéről bővebb tudomást nem szerezhettünk. A mindkét nembeli tanuló ifjúság összes száma tehát: litanuló.....................................................1518, ) 91n7 nötanuló...................................................... 589, j Még az a kérdés: az egri lakosság mennyiben él az alka­lommal, ez intézeteket használni? Jogász Egerből beíratott 28; a gymnasiumban 172 egri; növendékpap 5, praeparandista 4, az angol kisasszonyok felsőbb tanintézetében 27 egri. Elég-e? Az angol kisasszonyok felsőbb intézetébe több járhatna; de különösen kevés adja magát a praeparandiára az egriek kö­zül. Nem mintha exclusively Tennénk, és más megyebelieket ki­zárni akarnánk, de a tanítói állomás mind hivatására, mind anya­gi állására nézve több figyelmet érdemelne az egri és átalán a hevesmegyei fiatalság részérél.*) Politikai hirek s események. Ausztria. A reichsrath alsóházának f. hó 17-iki ülésében a külügyminiszter előterjesztette az uj védrendszerre vonatkozó törvényjavaslatot alkotmányszerü tárgyalás végett. Beust is több törvényjavaslatot terjesztett elő, melyek a februári alkotmány módosítására, a 13-§ megváltoztatására s a miniszterfelelősségre vonatkoznak. Ugyanő jelenté, hogy Bécs megerősítésének kérdé­se annak idején a delegatiók elé fog terjesztetni alkotmányos tárgyalás végett; s hogy 0 Felsége rendeletére a már megkez­dett erődítési munkálatok beállittattak. A „N. Fr. Pr." szerint 0 Felségeik julius 3-án indulnak Párisba. Francziaország. Párisban egymást váltják föl a fejedelmi látogatók. Jun. 16-án az egyiptomi alkirály, s a badeni nagyher- czeg-pár érkezett oda. Az angol királynőt e héten várják incog- nitoban. A spanyol királynő férje és a koronaherczeg kíséretében valószínűleg jul. 1-én érkezik Párisba, onnan pedig Rómába megy. A török zultánt is jun. elejére várják. Hír szerint Johnson, az észak­amerikai Unió elnöke is meg fogja látogatni Napoleon császárt. A párisiaknak tehát van és lesz még sokáig mit bámulniok. Napoleon császár találkozása az orosz czárral s a porosz királylyal, mint Bécsből Írják, nemcsak hogy határozott egyez­ményre, de legcsekélyebb politikai eredményre sem vezetett; sőt az összejövetel előtt sokkal nagyobb kilátás volt a szorosabb összeköttetésre, mint most. Az orosz czár elleni merénylet még mindig csaknem egye­düli tárgyát képezi a közbeszédnek s a franczia lapoknak. Gya- nuokok merülnek föl aziránt, hogy a merénylő Berezowskinak bűnrészesei voltak. A czár állítólag azon óhajtását fejezte ki Napo­leon előtt, hogy a merénylő élete megkiméltessék. Olaszország. Egy olasz lap jelenti, hogy a Garibaldi-féle első esapat, melynek rendeltetése Róma ellen indulni, teljesen föl van szerelve. A tettpártnak tehát, úgy látszik, csakugyan szándé­ka van, legközelebb valami ésint elkövetni Róma ellen. Azonban az olasz kormány éberen őrködik, s megtette a szükséges elővi- gyázati rendszabályokat. Törökország. A forrongás nőttön nő az egész Balkán-fél­szigeten. Athénéből jelentik, hogy a fölkelés Epirus és Thessali- ában növekedőben van. A bolgárok is, kik eddig a béketüres pél­dányai voltak, erősen kezdenek mozogni. A bécsi „Presse“-nak Ruscsukból írják, hogy a Balkánhegység erdeiben és üregeiben szervezi magát a fölkelés, mely az ország különböző pontjain egyszerre fog kitörni. Krétában pedig a dolgok még mindig a ré­giben vannak. A fölkeléssel szemben Omer basa sem szerencsé­sebb, mint elődei voltak. Az utóbbi pár hét alatt 3000 görög ön­kéntes ment Candiába. Amerika. New-Yorki tudósítások szerint Castillo, Mejia és Mendez tábornokok a köztársaságiak által agyonlövettek, Mira- mon tábornok pedig sárgalázban meghalt. Miksa császárt egyik tábornoka Lopez elárulta saját élete megmentése végett, s e mi­att volt kénytelen a császár magát föltétlenül megadni. Johnson elnök állítólag azzal fenyegette Juarezt, hogy azonnal megszál­lása Sonorát, ha Miksa császárt szabadon nem engedi Európába visszatérni. *) Megemlítjük még a kisdedóvodát is, melynek föladata a nevelés első alapjait megvetni. Az óvodák látogatóinak átlagos száma havonkint 54, kik közül 33 fiú, 21 leánygyermek. Bővebb értesítést az óvodáról szívesen ve­endőnk Bucher József óvó-nevelő úrtól. Gyászbeszéd. (Tartatott Kiss Pál honvédtábornok temetésekor.) Ünnepet ülünk ma, még pedig a gyásznak olyan nagyszerű ünnepét, mely ős időktől fogva sajátjává lett a polgári társada­lomnak akkor, midőn embertársunknak édes emlékét szivünkben hordva, végtiszteletére megjelenünk. így jelent meg mindenkor a hálatelt kebel érdemektől környezett nagy férfiainak hamvai fe­lett, hogy dicső tetteiből örökzöld koszorút fonván , fényes emlé­küket hervadhatatlanul megőrizhessék. így ünnepeltek a nagy nemzetek dicső fiaiknak sírjánál, mint oly halomnál, melynek rej- tekében sok szép érdemek eltemetvék. így ünnepelünk mi ma tid- vezült halottunknak gyászkoporsójánál, mint ama halotti pompá­nál, mely szép és nemes tettek érdemeivel díszítve ott áll előt­tünk, mintegy túlvilági ház. Megpróbálom tehát — mielőtt hideg göröngyök zörgetnék meg — felnyitni e túlvilági házat, és belepillantani, hogy kinek hamvái porlanak ott. Néhai nagyságos és vitézlő ns. Kiss Pál ur, a szomorúan végződő időkben honvédtábornok, született Diószeg mvárosában néhai ns. Kiss János édesatyától és Bernát Borbála édesanyá­tól. Házassági szövetségben hőn szeretett nejével, Kerekszegi Bernát Máriával élt 14 évet. Isten e szövetséget megáldá több gyermekkel, a kik közül életben vannak Ilka és Pál. Testvérei közül életben van Kiss Alexándra férjesült Juhász Jánosné. Több közel- s távolabbi rokonok siratják benne a hü férjet, a gon­dos atyát, a feledhetetlen testvért és igaz rokont. Kimúlt e máso­dik haláltusában, — miután az 1849-dikitől kegyelemmel sza­badult meg, — kimúlt életének 59-ik évében. Hát csakugyan igaz, hogy hasztalan keresünk már, Udveztilt halott! Hát csakugyan igaz, hogy fel nem lelhetünk már, te nagy hazafi! Fájdalom, de csakugyan való! íme szomorú gyülekezetét látok egybegyülve itt, hogy kikisérje földi maradványodat a te­metőbe, letegye megfáradt testedet a sírba. Igen! a sors tőlünk megirigyelvén, kiragadt közülünk , hogy a bút ültesse át szivünk­be, hogy fájdalommal nélkülözzünk téged, hogy megsirassuk édes körödet. De nem, egészen még sem nélkülözünk mi téged, mert a te szellemed közöttünk maradt, és fényben úszó emlékedet nem hogy eltemette volna most e sirgöröngy, de keblében örökítette meg azt az érdemet kellően méltatni tudó hü utód. Oh! a te életed nem a földbe ásott kincs vala, hanem szétszórva ragyogtak lelkednek su- gári, mint éj ölén a fényes csillagok. Árnyékos élő fa volt a te szép életed, dús lombbal ékitve, melynek enyhet nyújtó árnyéká­ban a fáradt vándor megpihenhetett. Nem úgy hunytál el, mint mécs világa, mely végsőt lobban, s nincs többé; úgy szálltál sí­rodba, mint napsugár, mely ha lenyugodt is az esti alkonyon , a rózsás fény utána fennmarad. De nem! Oh nem szorult dicsőítő beszédre a te földi életed; szemtanúi voltunk, s láttuk lelkes buz­galmadat, melyet tanúsítottál a nehéz napokon; láttuk az erélyt, melyet kitartottál a szent ügy előmozdításában. Mindenki tudja, hogy szent elveidhez hü maradtál, s lelkedböl nemcsak szóval, de tettel is nyilatkozott a hazaszeretet. Mindenki ismert! Oh minden­ki tudja, hogy ki voltál te ? És hogyan szerettek: nyilván beszéli e gyászgyülekezet, melynek mindegyik tagja koporsódhoz kö- nyezve siet, megilletődve lép. lm eljövénk, üdvözült halott, hogy földi maradványodat elkísérjük a végső nyugalomra. Eljövénk, hogy maroknyi földet vetvén koporsódra, utánad sóhajtsuk e szavakat: A haza szent földén nem bírtál küzdeni vívmányt, Vívmány mégis az egy: hogy neved élve maradt. Nyúgodjál hazafi Kiss Pál, honod emleget áldva, Hült porodon lengjen béke s örök nyugalom! Hozzád akarok még pár szómmal járulni gyászoló özvegy, szeretett neje az elhunytnak! — Tudom, hogy egy nő már idegze­ténél fogva is gyöngébb, hogysem könnyen hordozhatná a terhe­ket, melyek még férfivállakra is súlyosan nehezültek. Értem itt az életnek ama gondjait, melyek egy családapát annyi kitartásra kényszeritenek. És ime most mit kell látnunk itt e gyászos alka­lommal? Az életnek gondjai gyönge vállakra nehezülnek, melyek alig, hogy a veszteség nehéz súlya alatt is össze nem roskadnak. Gyönge vállaknak kell elhordozni ama terheket, melyeket sok­szor a legerősebbek sem bírnak el. Igen is, szomorú özvegy, egy nagyszerű kötelesség néz reád most, a mennyiben két árvának fölneveltetése várja tőled a helyes tapintatot. Két árvának, mon­dom , a kik gyönge koruknál fogva csakis tebenned keresik és I találják fel a veszteség kipótolását. Oh légy ezeknek szerető és I

Next

/
Thumbnails
Contents