Eger - hetilap, 1867

1867-05-09 / 19. szám

155

Vesz prémmegyében: 1-ső alispán Véghelyi Imre, 2-ik Késmárky József; főjegyző Körösy Lajos ; főügyész Kenes- sy Károly.

Zemp lén megy ében: 1-ső alispán Komáromy József, 2-ik Matolay Etele; főjegyző Éva András; főügyész Károssá András.

Zóly ommmegyében: 1-ső alispán id. Pathy György, 2-ik Majovszky Vilmos ; főügyész Aman Arzén ; főjegyző Grtin- wald Béla.

A luxemburgi ügy.

Az úgynevezett égető európai kérdések , habár egyrészről nem alaptalan aggályokat ébresztenek a közönségben, másrészt a föld- nép- és államismei ismereteket terjesztik.

Mikor 1855—6. a krimi háború dühöngött, mindenki Sze- basztopolról beszélt. Schleswig-Holsteint úgyszólván csak névről ismerte jobbadán a nagy közönség, mig az 1863—4. háború meg nem ismertette a világgal. így áll most a dolog a kis Luxemburggal. Mindenki róla beszél, nem lesz talán érdektelen azt olvasóinkkal is röviden megismertetni.

Luxemburg Francziaországnak északi, Belgiumnak déli, és Poroszországnak nyugati oldalán fekszik. Nagysága 46.60 □ g.

m., lakossága 206,574. Vallásukra nézve többnyire katholikusok^ nemzetiségükre pedig németek ugyan nagyobbrészt, de azért a hivatalos nyelv a franczia, nemkülönben a pénz is. Hajdan az osztrák ház Németalföldéhez tartozott; de a lunevillei béke által Francziaország eltulajdonította, később I. Napoleon a vesztphali királysághoz csatolta; 1814-ben azonban Bülow porosz tábornok elfoglalta Luxemburg várát. Az 1815. congressus által Belgium, Holland és Luxemburg testvérével a limburgi herczegséggel egy királysággá egyesittettek. 1830-ban, midőn Belgium Hollandiától elvált, a két kis herczegség egyideig Belgium kezén maradt, de 1839-ben ismét Hollandiához csatoltatott, azonban azon feltétel alatt, hogy a német szövetséghez tartozzék, s várában porosz őrséget kénytelen legyen elfogadni, a hollandi király, mint luxemburgi német szövetségi nagyherczeg felsösége alatt. Alkotmánya a német szövetségével többnyire megegyezett, noha a hollandi király több ízben szeretett volna változtatni rajta, és 1841- töl 3 alkotmánya és 5 választási törvénye volt. A szövetségben a 11. helyet foglalta el 3 Szavazattal. Külön kir. nagyherczegi helytartóval bir, a mostani Henrik, az ifjabb Ottói nassaui her- czegi ház tagja, a holl. kir. testvére.

Fővárosa Luxemburg, erős várral egy meredek hegyen, mely a németek egyik legfontosabb védbástyája vetélytársaik, a fran- cziák ellen. A város lakosainak száma 16,000, kik tekintélyes ipart űznek bőr, vászon, dohány és papírral.

Látván a hollandi király, hogy Németország Poroszország erőszakos vezérlete alatt mindinkább az egyesítéshez közeledik, attól tartott, hogy maholnap Luxemburgot is, mint a német szövetség tagját, elveszi a porosz, a németalföldiek kalmár-természeténél fogva, a veszett fejszének nyelét birni óhajtván, Napóleonnak megvétel végett felajánlotta. Napoleon, hogy a luxemburgi vár által erős lábat vethessen Németország határán, rá- állott. Poroszország bizván hadi szerencséjében ellenzi. Es ebből keletkezett a viszály, mely már-már megtörendette Európának annyira szükséges békéjét, ha a semleges hatalmak, mint Anglia, Orosz-, Olaszország és Ausztria meg nem kísérlik az utolsó lépést, a conferentiát, mely máj. 7-én vala összeülendő Londonban. — A couferentia elnöke lord Stanley, Anglia külügyminisztere leend. Az összeülés feltételei lennének ugyan; hogy Poroszország az ügy eldöntéséig huzza ki fegyvereseit Luxemburg várából, és a herczegség semlegesítve, a nagyhatalmak jótállása mellett maradjon; mondják azonban, hogy Poroszország nem fogja a conferentia bezárása, és a jegyzőkönyvek hi- telesitése előtt katonáit onnan kihúzni. Belgium, Sveicz és Oroszország is pénz és hadiszerekben nagy készületeket tesznek. Ve- deremo — mi lesz az egészből.

Politikai hírek s események.

Ausztria. Csehországban a mozgalom aggasztó mérvben növekszik. A közelebb megszüntetett „Narodni Listy“ páratlan bátorsággal jelenti Napóleonnak és az orosz czárnak „tudomásvétel és a végett, hogy alkalmilag hasznát vehessék,“ miszerint a csehek nincsenek megelégedve, s szívesen fogadják a mentő kezet, bárhonnan s bárki nyújtja feléjük; mint a vizbefuló nem nézi: becsületes embertől vagy zsiványtól jö-e a segély ! A „Cor- resp.“ hasonlag nyílt szakadással s Oroszországhoz csatlakozással fenyegetőzik. A szláv kérdés, úgymond e lap, most már Ausztria létét fenyegeti. „Ha egy ágyucsövet vízzel megtöltenek, s aztán a vízre erős nyomást gyakorolnak, akkor köztudomásúlag a legártatlanabb viz is szétrepeszti az érczet.“ így írnak, igy fenyegetőznek bősz dühökben a cseh lapok. Ily emberek valóban méltók a muszka kancsúkára, melyet minden áron el akarnak nyerni.

— B. Beust a reichsrath több megbízott tagjával bizalmas értekezletet fog tartani. Hirszerint a szintén meghívott Kaiserfeld kinyilatkoztatta, hogy semmiféle magánértekezletben résztvenni nem szándékozik.

Anglia. Az angol felsöház május 2-iki ülésében Derby lord kijelentette, hogy a conferentia, noha elöleges alapjai még nincsenek végkép megállapítva, legkésőbb május 7-én fog Londonban egybegyülni, s nem kétkedik, hogy a luxemburgi kérdés oly módon oldatik meg, mely úgy Franczia-, mint Poroszország katonai becsületét ki fogja elégíteni.

— Stanley lord az alsóház april 29-iki ülésében kijelentette, hogy Anglia háború esetében semleges marad.

Francziaország. Ausztria és Olaszország tekintetében az esti „Moniteur“ mondja : Ezen százados gyülölség által elválasztott két nemzet közt jövőre az ellenségeskedés legcsekélyebb nyoma sem marad fenn. A két nagy ország őszinte kibékülése, melyeknek fennállása és jóléte az európai egyensúlyra nézve elkerülhetlenlil szükséges, nagy előnyt képez, a haladás és közérdek szempontjából tekintve.

— A luxemburgi kérdés — Írja a „Liberté“ — nem oka, csak symptomája Németországgali összeütközésünknek. A valódi ok Poroszország aránytalan területi növekedésében rejlik, a nélkül, hogy Francziaország kártalanittatnék, — továbbá azon dicsvágyban, melyet a porosz király minden heszédében elárul.

Poroszország. Berlin, máj. 4. A „Nord. A. Z.“ irja: A prágai békeszerződés 4. czikkelyét illetőleg, a szavazás ideje és terjedelme kizárólag Poroszország elhatározásától függ. Porosz- ország teljesíteni fogja a szavazásra vonatkozólag tett ígéretét, de egy igen méltányos tekintet követeli, hogy előbb várassék be a politikai újjáalakulás végleges megállapitása. Poroszországnak nem áll érdekében, sőt szándékában sem a conferentia programm- ját kiterjeszteni; ez csupán azon eszközök fölfedezésére van irányozva, melyek segélyével a luxemburgi kérdés békés megoldha- tása valósítható.

Berlin, máj. 4. Az amerikai Egyesült-Államok kormánya itt bejelentette, hogy a mexikói polgárháborúba be fog avatkozni.

Olaszország. Florenczi hírek szerint, oly megállapodás történt volna, hogy Olaszország csak azon esetre veend részt a netalán kitörendő háborúban, és adand 100,000 embert III. Napoleon segítségére, ha abban Ausztria is cselekvőleg lép fel.

— A londoni conferentián Olaszország is képviselteti magát.

Oroszország nagyszerű ujonczozást akar foganatba venni;

állítólag minden 1000 közül 10 ember fog zászló alá állíttatni.

Spanyolország. Barcellonából május 1-ről jelentik : Cata- loniában átalános izgatottság uralkodik; a főkapitány ellen ellenséges tüntetések fordultak elő. Taragonába és a Figuerasa-hegy- ségekbe, — hol fegyveres bandák vannak, — a legnagyobb sietséggel katonaság küldetett. A felkelők jelszava: Éljen Prim! éljen a köztársaság! — le a királynővel! le Narvaezzel!

Svédország. A svéd hadügyminiszter múlt hó 26-dikán kijelentette az angol követnek egy bizalmas körben, miszerint ha Oroszország mostani látszólagos neutralitásából a Franczia- és Poroszország között netalán kiütendő háború esetére kilépne, és az utóbbi pártjára állna, Svédország mindenesetre Franczia- | országgal tartana. Az orosz politika fordulata által Dánia sem.