Eger - hetilap, 1867

1867-04-18 / 16. szám

128

Politikai hírek s események.

A luxemburgi kérdés nagy válsággal fenyegeti Európát. A hollandi király Poroszországtóli félelmében félbenszakitotta ugyan a luxemburgi nagyherczegség átengedése iránt Franczia- országgal megkezdett alkudozásokat, de ezzel a dolog koránt sem ért véget, mert Napoleon császár szilárdul el van határozva, az említett nagyherczegséget megszerezni, mindenekfölött pedig nem akarja tíirni, hogy Poroszország a luxemburgi hires erősséget továbbra is megszállva tartsa, s igy Francziaországot folyvást fenyegesse. De másrészt a porosz kormány is makacsul ragaszkodik helyőrségi jogához, azt pedig egyátalán nem akarja megengedni, hogy a pör tárgyát képező nagyherczegség Francziaor- szághoz csatoltassék. A viszonyok Porosz- és Francziaország közt nehány nap alatt annyira feszültté váltak, hogy a háború kitörését már bizonyosnak tartották, s kész ultimátumról beszéltek, melyet a franczia kabinet Poroszországhoz intéz , mire rögtön következik a hadüzenet. Azonban a helyzet az utóbbi napok alatt, úgy látszik, egy kissé javult, a mennyiben a vitás kérdés a diplomatia terére vitetett át, s most a nagyhatalmak közt élénk eszmecsere tárgyát képezi. Ugyanis mind franczia, mind porosz részről megkerestettek az 1839-iki szerződést garantirozó hatalmak, hogy e szerződés fölött, melyre Poroszország luxemburgi helyőrségi jogát alapítja, nézeteiket nyilvánítanák. De azt hiszszük, hogy mind a két viszálkodó fél csak azért vitte az ügyet a diplomatia terére, mert még egyikök sem készült el annyira, hogy az ellenségeskedéseket azonnal kellő erélylyel megkezdhetné. Párisi tudósítások szerint, a franczia hadi készületek roppant mérvben folynak ; hir szerint Mac Mahon Algírból visszahivatott, hogy a rajnai hadsereg élére álljon; a hadsereg már közel 300 ezer gyutűsfegyverrel láttatott el, és sok ezer kéz éjjel-nappal dolgozik a fegyvergyárakban, melyekből naponkint nagymennyiség kerül ki azon uj szerkezetű fegyverekből, melyekkel minden perczben 10 lövést tehetni. Briisselből jelentik, hogy a franczia minisztérium három hóra szóló igen jelentékeny szállítási szerződést kötött katonai czélokra, és nagyszámú lovak is vásároltatnak a franczia hadsereg számára. Nemcsak a császár, de a nép

is nagyon óhajtja a háborút Poroszország ellen, s valamenny i franczia lap harczias hangon nyilatkozik. De Poroszországban sincs különben a dolog. A porosz nép, s átalában egész Németország el van keseredve a a francziák ellen, s mindenütt harczias szellem nyilatkozik. Bismark közlönyeinek harczias magatartása, s a porosz hadkészületek eléggé mutatják, hogy Berlinben is meg vannak győződve a helyzet komolyságáról, sőt vannak , kik azt hiszik, hogy Poroszország nem várja be, mig Francziaország elkészülhet a háborúra , hanem előbb hadat tizen , mint némelyek gyanítják. Hogy minő állást foglalnak el a többi nagyhatalmak, ha a háboru Porosz- és Francziaország közt csakugyan kitör, azt még most nem tudhatjuk, de valószinü, hogy, mig csak lehet, leg- j alább Anglia és Ausztria, semleges nézői maradnak a küzdelemnek ; Oroszországra nézve ez kevésbbé valószínű, mindenesetre kissé gyanús dolog, hogy az orosz kormány magatartásáról a luxemburgi kérdéssel szemben a hivatalos és félhivatalos lapok feltünőleg hallgatnak. Alig lehet arról kételkedni, hogy, ha Oroszország valamelyik félhez csatlakozik, ez Poroszország leend.

Ausztria. Becsben april 9-én minisztertanács tartatott, melyben a felett tanácskoztak, hogy minő állást foglaljon el Ausztria a netalán kitörendő háboru esetében. Hir szerint a kö- ; vetkezőkben történt megállapodás: 1) hogy közbenjárásra a külügyminiszter ajánlkozni nem fog, hanem úgy Porosz-, mint Fran- cziaországnál szorgosan fogja hangsulyoztatni, miszerint Európa érdekében mennyire kívánatos, a vitát békés utón elintézni; 2) hogy Ausztria és Magyarország a háboru kitörése esetén sernle- I gességét addig, mig lehetséges, fentartandja, s e végre a többi ; semleges hatalmakkal egyetértés lenne kieszközlendö; 3) ha pedig a monarchia mégis kénytelen volna pártot fogni, úgy kizá- ! rólag az államérdek lesz irányadó: Franczia vagy Poroszország- : hoz csatlakozzanak-e hadcsapataink. — Hir szerint Beust miniszter Poroszországgal óhajtana szövetkezni, ennek azonban a katonai-párt határozottan ellene van.

— A prágai „Politik,“ ezen a szláv érdekek mellett roppau- j túl izgató lapnak szerkesztője e napokban elfogatott, lapja pedig j 3 hóra felfíiggesztetett.

—• A krajnai, morva és cseh tartománygyülésekben a reichs- ; rath-választások megtörténtek. Ez utóbbiban a kisebbségben le- i vő cseh nemzeti párt tagjai a választások előtt ohagyták az tilés- ’ termet, mire a választások nélkülük mentek végbe.

— Hallja röviden — kezdé Simon. Az ön eltűnte nagy zavart okozott a háznál. Én csakhamar megtudtam, hogy Molite kiküldetett ön után, s hogy már majd kezébe került. Legutóbb pedig hallottuk, hogy egy hajón Nyugat-Indiába utazott. A mint Alice kisasszonynak ez fülébe ment, oly szomorú lett, hogy szivem majd meghasadt. Mandel még Nyugat-Indiába is elküldte Molitet, hogy önt fölkeresse ; ekkor hozzám jött Alice, s azt mon- dá, keressem föl önt, azután pénzt adott, s elküldött. Én találtam hajót, s mint utazó beírattam magam. így jöttünk most össze. Molite jelenleg Cubában van

.........Most Alva beszélte el viszontagsá

gos életét. Még aztán váltottak pár szót, s elválltak, de midőn lefeküdtek, egyik sem alhatott, mert csak a szökéssel valának elfoglalva.

Másnap mindig igyekezett Simont kikerülni, csak este, az első őrjáratkor kereste föl.

— Simon ! tervem kész. Csak attól félek , hogy szökésünkkor egy-két kalózt meg kell ölnünk.

— Attól ne ijedjen vissza, hisz ön csak életét fogja védeni a gyilkosok ellen. — Itt elmondta Alva a kigondolt tervet.

— Teljesen öné vagyok — mondá Simon.-— Most maradj itt, s vigyázz, mig én a csolnakot megyek megerösiteni. — Ezzel távozott Alva; egy kenyér-tarisznyát tett a csolnakba s egy tonnácska vizet. — Sötét, igen sötét éj volt .........Alva visszatért Simonhoz.

— Nemde két ember áll a tám-gerendánál ?

— Igen, én tisztán látom — viszonzá a néger.

— Itt az idő! menj s fecsegj velük, ha jelt adsz, ott leszek — mondá Alva.

— Az ördögbe! mily nagy sötétség — mondá Simon, a két- i tőhöz közeledve, kik egy gerendára támaszkodva szítták pipájukat, s néztek a vízbe.

— Bizony, majd oly fekete az éj, mint a te arezod.

— Ha! ha! úgy van — nevete a másik.

— De hát miért nem vagy állomásodon? kérdé az egyik.

— Csak nézni jöttem , mily furcsán játszik ott a viz, talán halak vannak ott? Nézzétek csak ! ni! ni! — Ez volt a jel, mire Alva oda sietett, a két matróz lábát megragadta, s a vízbe taszi- tá őket.

— Emberek a födélzetre! — orditá Alva egész erejéből.

— Segítség ! segítség! — hangzott a mélységből.

— Csolnakra ! csolnakra! — parancsolá az őrtiszt, a mint magához tért. Simon és Alva már ekkor a csolnakban volt, s a köteleket vágták. A tiszt látta, mi történik , de hogy kik azok, nem tudta.

— Lámpást gyújtsatok — kiáltá a kormányos, a mint látta, hogy az első parancs teljesittetik — még kettő szálljon a csolnakba. Sebesen! — De a csolnak már elindult, s a kapitány — ki ezalatt a födélzetre szaladt — kiáltozott utánok, hogy siessenek , nehogy az emberek elveszszenek. Most hozták elő a lámpást.

— Hó! — kiálta a kapitány, midőn a lámpás fényt vetett a csoluakra —. hisz az a pokoli néger. Ki van vele? .... Ned Ambroz figyelmesen nézett egy pillanatig, azután Alva nevét emlite borzasztó káromkodással.

— Golyót utánok legények ! kiáltott a kapitány. - - Mig ne- hányan lőttek, addig Ambroz nehány társával csolnakba iilt, s a szökevények után evezett.

— Gyorsan! — hangzott a kapitány szava — még nincsenek távol; meg ne öljétek őket. Szükségem van rájuk.

Még egyszer a ttizbe.

XIII.

A mint Alva és Simon zajt ütöttek, és mindenki szeme azon pontra volt függesztve, honnan a fuldokló két kalóz hangja hal-