Eger - hetilap, 1867
1867-04-18 / 16. szám
10. szám. Április 18-áu 1867 V. évfolyam. Előfizetési dij: i^gesz evre . Félévre Negyedévre . 3£gy hónapra 5 ft - kr. 2 .. 50 „ I „ »O „ - 44 EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes larlalmii hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. Klftiizctésrket elfogad.- a szerkesztősén (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J ént s eh G. könyvkereskedőt s -ninden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételírt bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. E^er. april 15. Hogy városunk az országos megyei és városi rendezések közepette tétlenül nézze a napot, — arról szó sincs! Minálunk is restaurálnak, — még ugyan nem az ntezákon, hanem úgy a pártok családi körében. Egyébiránt ez rendén van; az alkotmányos élet lelke: az élet, a mozgás; dicséretére legyen mondva városunk lakosságának, hogy amolyan régi dicsőségű, kurjongós „restellátiói“ készületeknek eddig semmi nyoma. Komoly higgadtsággal tárgyalják a közügyeket. Átalában elmondhatni Egerről, hogy az alkotmányosság helyreállítása, és a felelős független magyar minisztérium kinevezése óta itt sokkal higgadtabb és polgáriasultabb szellem lengedez. Ügy is kell. a szabadság megbecsülése: a szabadság megérdemlése. Csak aztán tartós legyen! Ha épen ujdondászkodni szeretnénk, mi is tudnánk egyet-mást beszélgetni az itteni pártok állásáról, de akkor talán észrevétlenül is olyast mondhatnánk, melyből valamely bölcs tolmács azt süthetné ki nagy okosan, hogy mi valaki mellett kardoskodunk. Eszünk ágában sincs. — Nekünk személyekkel nincsen dolgunk, nekünk X olyan jó, mint Y, feltéve, hogy használható közeg czélunkra: Eger városának emelésére és felvirágoztatására. Mi egriek bizony felkiálthatunk: egy országot, (de nem Horvátországot,) egy polgármesterért! Mert valójában Eger városának minden viszonyai nem a legkecsegtetőbbek: anyagi helyzete ismeretes szegény ; kereskedése kisszerű, a világtól úgyszólván elzárt; utczái piszkosak; világítása versenyez a sötétséggel az el sőbbség felett; rendőrség nincs, a közbiztonságot fenntartja a lakosok jámborsága; s minden felügyetlen nélkül őgyelgő koldusserege Nápoly lazzaroniaira emlékeztet; nyilvános társas-helyeink nincsenek, a létezők is jobbára olyanok (az egyetlen városi kaszinó kivételével), melyek a primitiv korra emlékeztetnek ; városházunk dísztelen, — ember kell tehát, ki ily körülmények között ész szel, és erélylyel valamit lendíteni tudjon. Megvalljuk, hogy a t. jelöltek közöl közelebbről egyet sem ismerünk, azért nekünk mindegy, akár a candidáltak közöl egy, akár a 100-dik nem candidált leszen, csak aztán polgármester legyen észszel és lélekkel, a ki függetlenül a pártoktól, Eger valamennyi lakóinak a békét, a biztonságot, a személyi szabadságot, a rendet, a tisztaságot biztosítsa. Figyelmeztetjük azért, sőt kérjük városunk polgárait, hogy a polgármesteri fontos állomás betöltése körül jól megfontoltan, és tisztán hazafias lelkiismerettel, nem pe- dig pajtáskodással járjanak el, mert mindnyájunk java forog kérdésben. Kit a t. polgárság bizalmával megtisztel, és a város élére állít, előre is üdvözöljük, de mégis sajná nók. lia jóakarata szózatunk mellőzésével, régi maradi embereket választanának Dixi. Heves-Szolnokmegye bizottmány! tagjainak magánértekezlete. Eger, april 16. A mai napra egybehívott s a megyeház nagyteremében megtartott „értekezletben megyénk ngyszólván összes értelmisége megjelent. A tanácskozás vezetésére Isaak László 1861-ben megválasztott másod-alispán kéretvén fel, az elnök szék elfoglalása után kijelenté, hogy az 1861. nov. 16-án balkö- riilmények következtében visszalépett megyei tisztikar közös megegyezés folytán a hivatalról le fog mondani, ennek következtében az értekezlet megállapodásképen kimondotta, hogy uj fö- ispáni helyettesünk ö mlga a tisztujitás mielőbbi megtartására megkéressék. Ezután az értekezlet áttért a tanácskozás tulajdonképen tárgyára: a tisztválasztásnál követendő eljárás és irányelvek megállapítására. A szónokok sorát N. A. ismeretes oppositiona- lista nyitá meg, „senkit capacitálni nem akarván, mert úgy hiszi, hogy politikai meggyőződését kiki magával hozta“ ; azonban ennek ellenére azon inditványnyal lépvén fel: hogy miután az úgynevezett közös ti gyi eleboratum az országgyűlés mindkét házának többsége által elfogadtatott, s az már-már tör- vénynyé válván, az ország sarkalatos jogait — „bizonyára nem a haza javára“ — átalakitotta, a megyék lettek azon redoute-ok, hova a szabadság védelme vonult, s védelemre még találhat; ennek következtében óhajtja és indítványozza, hogy Hevesmegye, mely magának az ellenzéki téren annyi dicsőséget szerzett, e tért most is tartsa meg, s mind a tisztviselők megválasztásánál, mind pedig a közvélemény fejlesztésénél igyekezetét oda fordítsa, hogy a majdan ujraalkotandó országgyűlésen a mostani országgyűlés kisebbségének nézete és véleménye jusson érvényre. Ez ellen szónokaink legjelesbjei szólaltak föl, az értekezlet átalános helyeslése mellett: tisztelet a fenálló törvényeknek, tartozunk hódolni a többség véleményének, legyen a megye bástya, őrködjék a jog és törvény felett, de tartozik, főleg a tisztviselő, a felelős kormány törvényes intézkedéseinek engedelmeskedni, azoknak foganatosítására segédkezet nyújtani stb. — hangzott és viszhangzott a teremben. A felelős kormányt, mielőtt működését jóformán meg sem kezdte, gyanúsítani, iránta bizalmatlanságot szítani, a mily idöelőtti, szintoly helytelen dolog ; hihetetlen valami, hogy azon férfiak, kik a nemzeti ügyért, szabadelvű eszmékért, felelős kormányzatért annyit küzdöttek, fáradtak, szenvedtek, azt, mit maguk alkottak, saját kezeikkel lerombolják — jegyzé meg egy vezérszónok , s helyeslé az egész értekezlet. Másod sorban a választandó tisztviselők egyéni tulajdonságai jöttek szóba, s ugyanazon indítványozó „elvirányai“ és con-
