Eger - hetilap, 1867

1867-04-11 / 15. szám

121

Az első jelentés tudomásul vétetett; a második jelentést illetőleg pedig: a pótlólagos sorsolás elrendeltetvén, azonnal eszközlésbe is vétetett, s a már eddigi nyerteseken kivtil az összes egyleti tagok névsora egyenkiat az arra készitett urnába tétetvén, abból a következő nevek huzattak ki, és lettek egyenkint 12 darab gyümölcsfacsemete nyertesei: Szathmáry László, Bárány Ferencz, Kovalik Lajos, Lakatos Imre, Mihály- telek község, Hegedűs Zsigmond Almásy Móricz gr., Posta Ferencz, Brezovay Sándor, Puky Miklós ifj., Brezovay László, Sztráda Béla, Fülep Sándor id., Jeszenszky Sándor, Hevesi Kabos, Standt János és Ficzek Lipót. Miről illetők az elnökség utján szintén értesittetni rendeltettek.

18. Olvastatott Korizsmics Lászlónak, mint az orsz. gazd. egyesület alelnökének levele, melyszerint, egri lakos Somlyay Sándor által föltalált „buzaritkitó borona“ rajzát — melyet az orsz. gazd. egyesülethez megbirálás végett bemutatott — azon kéressél teszi át, hogy miután ily eszközöket rajzból megbírálni nem lehet: egyesületünk — mint a melynek területén a bemutató lakik — azt megbírálni, s a gép gyakorlati haszna- vehetöségét illetőleg bővebb ismeretet szerezni, és azt, annak idejében az orsz. gazd. egyesülettel is közölni szíveskedjék.

A gép megbirálására Boroviczényi Gyula egyleti tag elnöklete alatt Eger és vidékén lakó következő tagok küldetnek ki: Axman Endre, Babies István, Ecsedy László, Farkas Ferencz, Fülöp József, Joó János, Kiirthy Ferencz, Kraft Ferencz, Martonffy Károly, Vavrik Sándor egri, továbbá Brezovay László farmosi, Mocsáry Miklós szemerei, Nahóczky József baktai és Toronyi Sándor tállyai lakosok, oly utasítással, hogy az e tárgyban kiküldött és megkeresett elnök a fennjegyzett tagokat egy általa kitűzendő határidőben és helyre személyen- kint megbiván, — ott a gép gyakorlati hasznavehetöségét és czélszerüséget illetőleg megbírálni, s az erről szerzendő tapasztalatot annak idejében az egyesülettel közölni szíveskedjék, fölkéretvén egyszersmind arra is , hogy a kitűzendő határidőt és helyet az „Eger,, czirati lapban is közzétenni szíveskedjék, azon oknál fogva, hogy azon egyleti tagok is, kik távolabb vidéken laknak, s annak czélszerüségéröl saját tapasztalataik után meggyőződést szerezni óhajtanak, — az illető helyen és kellő időben megjelenhessenek.

19. 1867-ik évtől kezdve egyleti rendes tagul Kúsz Máté ajánltatott.

Atalános szavazattal bevétetett, részvénydijának számbavételére a pénztárnok utasittatván.

20. Előterjesztetett a márcz. havi pénztári kimutatás,

mely szerint a bevétel tészen

...............318 ft 923/4 kr.

k

iadás ..........................................................137 „ —

marad april hóra 181 „ 923/4 kr.

Kelt mint fenn. Hitelesiték: Albertliy Ferencz, Fökövy Antal. Jegyzetté: Rigó Antal titkár.

___________________L

Politikai hírek s események.

Ausztria. A cseh-, morvaországi és krajnai tartománygyü- lések f. hó 6-án megnyittattak. Ez alkalommal felolvastatott a császárnak b. Beust miniszterelnökhöz szóló kézirata, melyben a nevezett tartomáuygyülések ismételten fölszólittatnak a reiebs- rathba küldendő követek megválasztására. E legf. kézirat ' biztosítja a tartománygyüléseket, hogy a kormánytól semmi sem áll távolabb, mint az egyes országok alkotmányszerti autonómiájának megszorítása iránti gondolat, ellenkezőleg a császár azt akarja, hogy ezen autonómia nemcsak azon irányokban szélesbit- tessék, a hol ezt az öszbirodalom biztonsága s hatalmi állása megengedi, hanem, hogy az az öszmonarchia alkotmányos szervezetének tartós megszilárdulása, s a megfelelő intézmények folyvást elöhaladó kifejlődése által újabb biztosítékokkal is vétessék körül.

— Az „A. A. Ztg“-nak írják, miszerint valószínű, hogy a birodalmi tanács megnyittatása után hosszabb időre elnapoltatik. Ennek oka a májusban kilátásba helyezett magyar koronázási ünnepély, a hova a birodalmi tanács is meghivatik. De másrészt még az is adatik okul, hogy az azonnal tárgyalás alá veendő magyar kiegyenlítési munkának fejtegetése alkalmával oly nyilatkozatok történhetnének a birodalmi tanács termében, melyek könnyen árnyékot fognának vetni magára a koronázási örömre.

— A krajnai tartománygyülésben a reichsrat-választás mindjárt a megnyitás napján végbement, mire az ülésszak befejeztetett.

Anglia. Londonból april 8-ról jelentik, hogy két pánezéha- jó hagyta el Máltát, s állítólag Cadix felé ment az elfogott angol hajók ügyében Anglia Spanyolország elleni követeléseinek támogatására. Ugyanis a „Tornado“ és „Queen Victoria“ angol hajók a spanyol kormány által törvénytelenül lefoglaltattak, miért is az angol kormány elégtételt, kért, mely azonban megtagadtatok. Attól tarthatni, hogy a két ország közt a diplomatiai közlekedés megszakittatik; Madridban híre jár, hogy az ottani angol követ már ki is kérte volna útlevelét.

— Az angol lapok Európa politikai helyzetét nagyon sötét színben festik elénk. Atalános azon vélemény, hogy Fraucziaor- szág nem tűrheti soká Poroszországnak túlsúlyra vergődött hatalmát. A „Spectator“ azt mondja többek között: nem lehet, hogy Napoleon mindig túl hagyja magát szárnyaltatni. Az amerikai bonyodalmon keresztülestek; a franezia nép azon veszélyes hangulatban van , melyben rendesen esni szokott, ha megszállja a gondolat, hogy befolyása, tekintélye sülyed. Angolországot a benső véleménykülönbségek lekötik, és semmi körülmények közt sem hajlandó Francziaországgal együtt bajba keveredni; Keleten minden forrong, lázadásban van, melyek csak egy nagyobb veszély kitörésére — európai háborúra vezetnek.

A luxemburgi kérdéssel még mindig nem tudjuk, hogy vagyunk. Az északnémet parlamentben eziránt interpellálták Bismarkot, de Bismark felelete, melyben egyrészt az eseményekért Hollandiára hárítja a felelősséget, s Francziaország iránt kíméletet tanúsít, másrészt pedig erősen hangoztatja, hogy Németország meg fogja védni jogait: nem ad kellő felvilágosítást, sem azokat nem nyugtatja meg, kik békét óhajtanának, -em azoknak nem nyújt reményt, kik a német jog védelmére fegyvert is készek volnának ragadni. Egy haagi távirat szerint, Hollandia nem kötötte még meg az alkut Francziaországgal, s nincs is szándéka azt megkötni Poroszország beleegyezés^ nélkül. Úgy látszik tehát, hogy a kérdés a diplomatia terére vitetik át, hogy lesz-e ennek sikere? ki tudná megmondani? A párisi félhivatalos lapok tudósításai után Ítélve, a helyzet válságos és fenyetö. Többek közt a „France“ igy ir: „Csupán Németország szegül ellene Luxemburg átengedésének. A császár eddig Németország irányában nagy rokonszenvet tanúsított; de jöhet oly idő, midőn kénytelen lesz a nemzet méltóságának elégtételt szerezni, ha a jogos befolyásunknak megfelelő garantiák megtagadtatnának tőlünk.“ A „Liberté“ igy nyilatkozik: „Ha Poroszország annectálja Luxemburgot, ez a franezia zászlóra nézve nagy vereség volna; ha pedig akár csak még egy hétig tartaná azt megszállva, ez Francziaország becsületének kisebbítése volna. Ha Poroszország kiüríti Luxemburgot, az egyidőre talán biztosítja a békét; ha azonban ott marad, vagy pedig az erődítményeket lerombolja, az oly lea- lázás lenne, milyent Francziaország nem szokott eltűrni.“ A „Const.“ kijelenti, hogy Francziaország nem fogja egykedvűen nézni, mikép lép ki Poroszország legitim határaiból, vagy tart meg másokra nézve fenyegető hadászati pontokat. — De a berlini lapok sem beszélnek kevésbbé fenyegető hangon. A „N. Alig. Ztg.“ Poroszországra nézve veszélyesnek mondia Luxemburg átengedését, mig a napóleoni dynastia fenmaradhatását szintén kérdés alá helyezi, ha egy franczia-német háború csakugyan bekövetkeznék. Kétségtelen, úgymond a nevezett lap, hogy a luxemburgi kérdés, ha komolyabb alakot ölt, Németországot együttesen s elhatározottan fogja találni. A „Pays“ azon hiedelmét fejezi ki, hogy Poroszország már fegyverkezik. Hogy mikép menekül ki a hínárból Napoleon, ki saját politikája által idézte elő Poroszország mostani nagyságát, ő lássa.

Francziaoi'Mzág. Az „Étendard“ april 5-iki számában jelenti: A gyalogság fegyverzetének átalakítása erélyesen folytat- tatik. Legközelebb a hadsereg nagy része el leend látva Chas- sepot-fegyverekkel. A „Liberté“ pedig azt Írja, hogy Forey marsall a chalonsi táborba ment, hogy ott átvegye a főparancsnokságot.

— „France“ írja: Müncheni hivatalos körökben mint biztos dolgot állítják, hogy Poroszország s a déli német államok közt egy titkos szerződés létezik, mely szerint az államok azonnal az északnémet szövetségbe lépnek, mihelyt a szövetségi javaslatot megszavazza az északnémet szövetség.

— N ipoleon császár hir szerint újólag meg akarja pendíteni az európai congressus eszméjét.

— Parisban az izgatottság a luxemburgi kérdés miatt igen nagy; a háború lehetőségéről sokat beszélnek. A hadügyminisztériumban előkészületek tétetnek a Poroszországgal netalán kitó-