Eger - hetilap, 1867
1867-04-11 / 15. szám
V. évfolyam. 15. szám. Április 11-én 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . .* . 2,, 50,, Negyedévre . . 1 „ 30 Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe» minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. * 8 Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad • a szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése 8 minden cs. kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Országgyűlési tudósítás. Pest, april 9. I Az ujonczozás módozatainak meghatározására vonatkozó kormányi előterjesztés, melynek pontjait e lapok múlt száma közié, az alsóház april 2-iki ülésében került tárgyalás alá, s rövid vita után, csupán egy lényegtelen módosítással, egész terjedelmében elfogadtatván, határozottá emeltetett, s e határozatot a főrendiház is, april 4-iki ülésében, minden változtatás nélkül magáévá tette. Az alsóház april 5-iki üléséből megemlítjük az igazságügy- miniszter válaszát Tisza Kálmán kővetkező interpellátiójára: „Szándékozik-e a minisztérium, a különböző hitfelekezetek egymás és az állam iránti viszonyainak a jogegyenlőség alapján való megoldására, s a hűbéri természetű birtokviszonyok rendezésére nézve még ez év folytán törvényjavaslatot előterjeszteni?“ Az igazságügyminiszter kijelenté, hogy a kormány szándéka egy átalános honosítási törvényjavaslattal együtt a valláse- gyenlöség és minden vallásfelekezetbeliek egyenlő politikai jog- gyakorlata iránt még a jelen törvényhozási szak alatt javaslatot terjeszteni a ház elé. Az úrbéri viszonyokat illetőleg pedig odanyilatkozott, hogy a kormány törekedni fog, mihelyt halmozott teendői megengedik, a megváltás tekintetében külön törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé. A többi hűbéri jogviszonyok, melyek részben a polgári törvénykönyv körébe tartoznak, csak az uj polgári törvénykönyv megállapításával nyerhetnek megoldást, a mi hosszabb időt igényel; a mennyiben pedig azok nem tartoznának szorosan a polgári törvénykönyv tárgyai közé, a kormány hajlandó, már korábban is külön törvényjavaslatokat előterjeszteni, de az időpontot még most meg nem határozhatja. A tegnapi ülésben a horvát kérdésre vonatkozó két határozati javaslat tétetett a ház asztalára: egyik Deák Ferenczé, a másik Ghyczy Kálmáné. Deák javaslata lényegileg ez: Miután Horvát-, Dalmát- és Tótországoknak a magyar koronához tartozását ezen országok gyűlése is elismeri, ezt a magyar országgyűlés mint közös megállapodást tekinti. Ez alapelv folytán szükséges, hogy Magyarország királya, ki egyszersmind Horvát-, Dalmát- és Tótországnak is királya, ugyanazon egy koronával egyszerre koronáztassák meg mindezen országok királyává; a koronázási hitlevél is ugyanazon egy legyen, s abban a magyar korona összes országainak közös alkotmányán kívül, mind Ma. gyarországnak, mind Horvát-, Dalmát- és Tótországnak törvényes jogai is biztosíttassanak. E koronázási hitlevél a közös országgyűlésen készittessék el, de azon országok részére is külön éreti példányban adassák ki. Továbbá, ha a lajtántuli országokkal közös ügyek lesznek elintézendök, a társországok is a magyar koronaországok delegatiójánál legyenek képviselve, s e képviselőiket, kik személyes szavazattal bírnak, meghatározandó arányos számban, akár velünk közösen, akár külön választhassák meg. Hogy tehát a magyar korona országainak ezen összetartozása tettleg is mielőbb életbe léphessen: a magyar országgyűlés felhívja a társországok gyűlését, hogy küldjön aránylagos számú követeket a magyar országgyűlésre a koronázási hitlevél közös megállapítása s a lajtántuli országokkal közös ügyek felett hozandó törvények végmegalkotása végett. Ghyczy javaslata mindazt, mit a társországok küldöttsége kivánt, elfogadja, s kivánja, hogy a társországok is a magyar országgyűlésre mielőbb meghivatván, ez a törvény értelmében kiegészíttessék. Ezen két indítvány tárgyalása ma kezdetett meg, s nem kételkedhetni, hogy Deák javaslata el fog fogadtatni. A tegnapi ülés tárgyai közül még csak azt említjük meg? hogy mindazon, képviselők, kik legközelebb főispánokká stb. neveztettek ki, vagy a minisztériumnál alkalmaztattak, képviselői állásukról való lemondásukat jelenték be. B. Eötvös miniszter ur kijelenté, hogy a miniszter-képviselők is készek magukat uj választásnak alávetni. Utaiuk és utczáink. Eger, april 5. Több évi esőszomj után, végre-valahára bőven „eredtek meg az ég csatornái." Ezelőtt, ha valaki régebben nem látott ismerősével találkozott, az első beszélgetés tárgya a szárazság, az ennek következtébeni rósz vagy semmi termés, vízhiány volt; most pedig azzal fogadnak : „rut az idő, rósz az ut, feneketlen a sár, nem gondoltam volna, hogy ilyen csúnya sárfészek ez az Eger" stb.; szóval, a huzamosb esős idő alatt és következtében először megyei utaink és a közmunka-kezelés körüli erélytelen- ség, másodszor városunk utczáinak tisztátlansága egész förtel- mességében tárul szemeink elé. A mi az utakat illeti, biszszük és reméljük, hogy az ország képviselete és kormánya a közmunka — magában véve, ha jól kezeltetnék — roppant erejének eddigi csekély eredményén okulva, a bajon újabb törvény és intézkedés mihamarább segíteni fog. De addig is, mig ez megtörténik , hiszszilk és reméljük, hogy a rövid idő alatt újra szervezendő megyei magistratus egyik főgondja lesz, és kell, hogy legyen : miszerint a megyei utak fentartása és a közmunka-kezelés erélyes és lelkiismeretes s mindenekfelett szakértő kezekre bizassék, s azonfölül ezek eljárásaikra nézve idönkint szigorú felelősségre és számadásra vonassanak ; másrészről gond és erély fog fordittatni arra is, hogy törvényszabta kötelességét a közerőre nézve minden honpolgár különbség nélkül, kellőleg és kellő időben, mikor tudniillik arra a kezelőknek szükségük van, teljesítse, s ne legyünk ezentúl is azon szomorú tapasztalásnak tanúi, hogy a hanyagok nagy száma magát ebbeli kötelessége alól a közjó és a jólelkü polgárok kárára és hátrányára kivonja. Hallottuk ugyanis, jobban mondva széliében beszélik, hogy ba a pro- visorium alatt felhalmozott közmunka-hátralék csak felerésze megváltva behajtatnék, ezen megváltás árán összes megyei uta- inkat helyre lehetne hozni, s jókarba helyezni. Elképzelhetjük a jólelküek boszonkodását s méltó megilletődését, midőn úgyszólván egyes-egyedül a törvényszabta kötelességmulasztás, a kezelés körüli gondatlanság miatt és következtében a kissé távolabb utat csak nagy állatkínzás, kocsitörés s egyéb károk, idő- és pénzpazarlás mellett , nem egyszer az egészség veszélyeztetésével tehetik meg — a legméltóbb körülmény arra, hogy uj hatósá
