Eger - hetilap, 1866

1866-02-22 / 8. szám

71

mozgó hajót — hogy az egész világ érdekelten várta megjelenését a párisi óriási si kér után.

Érdekes leend tán az opera drámájának tartalmát röviden összeállítanom. Inez, Don Diego, portugalli tengernagy lánya és Vasco de Gama szeretik egymást. De mig Vasco dicsőség és hírnév után vágyva, utazásra szánja magát, addig Inez, atyja unszolásaira máshoz készül nőül menni. Vasco utazásának eredményét, hogy t. i. Afrika keleti részén még vannak fölfedezhető ismeretlen tartományok, közli a titkos tanácscsal, bemutatva neki Seli kát, egy afrikai ember vásáron vett „afrikai nőt“, honnan az opera neve. Ajánlatát a nagy tanács visszautasítja, Vasco ellentmond, a nagy tanács pedig öt börtönbe vetteti. A második fölvonásban Vascot azinquisitió börtönében szerelemféltésből meg akarja ölni Nelusko, Selika kísérője, de ez megvédelmezi, és fölébredte után elmondja neki, hogy Afrika mellett csakugyan vannak még föl nem fedezett tartományok, s midőn hálából Vasco keblére öleli Selikát, épen e pillanatban lép a börtönbe Inez férje és atyja oldalán, tudtul adva neki elbocsáttatását. A harmadik fölvonás a szabad tengeren játszik. Az Adamastort, a tengernagyi hajót, melyet Inez férje kormányoz, üldözi Nelusko kalózhajója, Vasco de Gama, ki a láthatár másik részén tűnik föl saját hajójával, észreveszi a veszélyt, egy sajkán siet a tengernagyi hajó felé, Inez iránti részvétből figyelmeztetni akarván férjét, hogy veszélybe rohan. De a szerelemféltö férj nem hallgatva a tanácsra, Vascót bilincsekbe vereti. Az Adamastor zátonyra kerül, a habok zúgnak, a hajó megslilyed, az ellenséges bennszülöttek elfoglalják a hajót, a személyzetet mind foglyokká teszik, Selikának pedig, mint királynőjüknek hódolnak. A negyedik fölvonásban Selika megkoro- náztatik, és Vascót, kit épen ki akarnak végezni, megmenti az által, hogy nejének vallja magát. Vasco szerelemtelten hull előbbi rabnője lábai elé. A menyegzői dalok közé szomorúan vegyül azon portugall nők gyászdala, kik a mérges manzanillo-fa árnyai alatt szívják be a halált, Vasco Inez hangjait véli hallani, soda siet. Az ötödik felvonásban Selika meglepi Vascót, ki Ineznek tesz szerelmi vallomást, de boszú helyett könyörület ébre'd szivében, Vascót és Inezt visszaszállitatja Portugalliába, ő pedig a manzanillo-fa árnyába ülve vet véget életének.

Hogy tehát az opera érdekfeszitö jelenetekben elég gazdag, láthatjuk e rövid kivonatból, zenéje meglepő, ellentétes változatokban gazdag, az előadás, bár Ceresa, mint Vasco igen rósz volt, egészben jól sikerült, a császár fenséges fivérével a 3-ik felvonást hallgatta végig. Császárné ő Fölsége akkor gyöngélkedett, hanem most már jól van.

A hét másik főeseménye az Ábrányi Kornél által a redout kis teremében a zenészsegélyző-egylet javára rendezett nagyszerű hangverseny volt, Carina k. a. és Pauliné, Reményi Ede, Moso- nyi, Füredi Mihály és Székely Imre, valamint a buda pesti dalárda közreműködésével. Az egészet meglepő siker koronázta. Az itt elsorolt nevek sokkal ismeretesebbek a művészet terén, hogysem gyönyörű előadásaikat megbírálni, magunkat eléggé illetékeseknek találnék. Csak annyit mondunk, hogy oly ritka fényes és teljes számú közönséget rég nem láttunk együtt a redout kis teremében, mely zsúfolásig megtelt, mint tegnap, s igyhiszszük, hogy a hangverseny a jótékony czélra szépen jövedelmezett.

Hollós László.

Politikai hírek s események.

Anglia. Írországban a rendőrségnek sok tennivalója van. A féniek mozgalma nem aludt el, sőt inkább növekedőben van. Sok fegyvert és lőszert fedezdek föl, s koboztak el megint a hatóságok. Hírlik, hogy a fémeknek titkos fegyvergyáraiban s különféle hadiszerek készítésére berendezett műhelyeiben annyi munkás dolgozik, hogy ezek heti fizetése haladja a 600 font sterlinget. Azt is beszélik, hogy már a sziget el van árasztva

fegyverekkel és lőszerekkel. E körülmények arra bírták Irland lord-helytartóját, hogy az ostromállapotot egész Irlandra ki- terjeszsze.

Londonból febr. 18-ról jelenik, hogy Dublinban 100, Amerikából jött irföldit elfognak, köztük több unióbeli tisztet. Hírlik, hogy egy ezred föllázadt. A város csöndes. Több gyanús egyén meg akar futamodni.

Fraiicziaországbau a közvélemény — mint az „Independance“ megjegyzi, bizonyos gyönyörrel kiséri a naponkint növekvő szakadást Poroszország, s Auszria között. Előbb átalában meglehetősen roszul voltak hangolva Ausztria iránt. Mióta azonban Magyarországhoz közéig, s kevesebb ellenségeskedést mutat Olaszország iránt, e hangulat megváltozott. Ez a nagy tömegről áll. A'mi a kormányköröket illeti, régen kétségkivüli, hogy hová hajlik. A bécsi és berlini udvarok közötti hidegség folytonosan növekszik, Bismark- s belpolitikájának hivatalos nem-helyeslése napról napra határozottabban nyilvánul.

A franczia senatus a válaszfeliratot múlt vasárnap nyújtotta át a császárnak. A törvényhozó-testület a felirati vitát valószinüleg csak a jövő hó elején fogja megkezdeni. Érdekes vitákra számíthatni.

Poroszország. A porosz alkotmányviszály már-már nyilt harczba készül átmenni. A kormány és a népképviselők mély bizalmatlansággal és elkeseredéssel állanak egymással szemközt. A képviselöház azon határozatával, mely a legfőbb törvényszéknek egy pár képviselő perbefogatása iránti határozatát alkotmánysértésnek és semmisnek nyilvánitá, a kormány mitsem törődik, s igy a legfőbb törvényszéki határozat, mely fölött az ösz- szes európai sajtó, még az orosz „Invalide“ is, eltörte a pálezát, foganatosíttatni fog, sőt igen valószínű, hogy a képviselőkamra összes kitünőbb tagjai lázitási és feist gárulási perbe fogatnak. Ezalatt a porosz választók mindenütt tömeges elismerő feliratokat készülnek a képviselőházhoz intézni magatartása miatt. A mozgalom nőttön nő, s nem lepne meg bennünket, ha egy szép reggel igen komoly hírek érkeznének hozzánk Poroszországból.

Oroszország. Lengyelországból nagy seregmozgalmakról tudósítanak. Még csak most kezdtek a lengyelek szabadulni a megszálló csapatok roppant súlya alól, már is uj ezredek vonulnak be, melyek azonban nem állanak meg északon, hanem délnek tartanak. Hir szerint Oroszország 50,000 főnyi hadsereget von össze Lengyelország és Yolhynia határán Galiczia felé. Az „Alig. Ztg.“ szerint e seregöszpontositás a Dunafejedelemsé- gekben tavaszszal készülő eseményekre való tekintettel rendeltetett meg.

Olaszország. Madrid és Florencz közt diplomatiai feszültség állott bé. A cortesek elé terjesztett vöröskönyvben spanyol ügynököktől eredő sürgönyök foglaltatnak, melyek kedvezőtlenül s barátságtalanul nyilatkoznak Olaszország politikája felett. A vöröskönyvből kiderül, miszerint a spanyol kormány közel áll hozzá, hogy Olaszországnak általa történt elismerését megbánja, s hogy kedvét érez a római ügybe annak idejében beavatkozni. E sürgönyök miatt Lamarmora olasz miniszter kénytelennek látta magát, a madridi olasz követhez erélyes jegyzéket küldeni.

Á pápai sereg alakulása előhalad. Az Merode leléptekor 7—

8,000 ment, s most 12,000 főre megy. A franczia’kormány egy 1,200 főnyi idegen zászlóaljat szervez, s azt saját költségén fogja Civita Vecchiába szállíttatni. A mi a pápai adósság felosztását illeti Francziaország közbenjárása elfogadtatott, s már mind Róma, mind Florenczböl a pénzügyekre vonatkozó okiratok útban vannak Páris felé, hol a kérdést a legbéktilékenyebben remélik megoldhatni. De haszinte az Olaszországba helyzeti remények nem teljesülnének is, még akkor sem fognának valósulni a világi uralom fönmaradása iránt táplált aggodalmak.

Németország. Minden jel arra mutat, hogy a porosz-