Eger - hetilap, 1866
1866-02-15 / 7. szám
aj alkotmányt octroyálni, s mi, kiket a magyar alkotmánynak jogilag fönnálló alaptörvényei kötnek, ily octroyált alkotmány szabad és önkéntes elfogadására, nem is volnánk följogosítva. Föl- séged a pragmatica sauctióból kiindulva szólít fel bennünket, hogy alkotmányos utón módosítsuk, a mi törvényeinkben hibás, pótoljuk, a mi hiányos. De az ország most is folytonosan absolut kormányzat alatt áll. Alkotmányunk, melynek alapján kellene gyakorolnunk a törvényhozási jogot, lényeges részeiben még most is föl van függesztve. Szentesített törvényeink, melyekre nézve Fölséged niagais kegyelmesen elismeri,hogy alaki törvényességök kifogás alá nemeshetik, tettleg nem létezőknek tekintetnek; ellenben oly rendeletek, melyek alaptörvényeink mellőzésével, sőt azok ellenére adattak ki, s a hon polgárainak legszentebb érdekeit, és még az egyes vallásfelekezeteknek belső nyugalmát is folyvást zavarják, most is nagy részben föntartattak; parlamenti kormányunk, felelős ministereink nincsenek; a köztörvényhatóságok, megyék, kerületek, városok alkotmányos állásukat még most sem nyerték vissza, s a közigazgatás minden ágaiban absolut rendszer uralkodik. Két, egymástól független tisztviselői testület viszi hazánk területén a közigazgatást, melyeknek egyike sem alkotmányos, sőt egyike még azonfelül idegen is, a mennyiben a magyar kormány- hatalomtól semmi függésben nincsen. 45. Jogfolytonosságot kérünk tehát Fölségedtöl törvényeink érteimgben, különösen parlamenti kormányt, felelős ministeriumot, és a köztörvényhatóságok alkotmányos helyreállítását. Mi csak a törvény teljesítését kívánjuk; mert a nem teljesített törvény holt betű, jogfolytonosság nélkül az alkotmány nem él. Nem kérünk mi political lehetetlenséget, nem szándékunk a birodalom biztonságát veszélyeztetni, vagy fejedelmünk törvényes jogait csorbítani ; s méltányolni fogjak mindig a társországok jogos igényeit. Nagyfontosságu közérdekeknek tekintjük mi ezeket, de meg vagyunk győződve, hogy a felelős magyar ministerek kinevezése, és a köztörvényhatóságoknak alkotmányos helyreállítása a nagyfontosságu közérdekekkel nincs ellentétben. 46. Tudjuk, bogy azok után, mik tizenhét év óta, befolyásunk nélkül történtek, az átmeneti korszaknak sok nehézségei lesznek; tudjuk, hogy a közigazgatás több ágainak tettleges átvétele s rendezése hosszabb időt igényel, és talán némi bonyodalmakkal is jár, melyeknek tisztába hozatala nagy óvatosságot fog kívánni. De még e tekintetek sem teszik múlhatatlanul szükségessé az absolut rendszernek további fentartását, nem zárják ki annak lehetőségét, hogy alkotmányunk tettleg éljen azalatt is, mig az egyes törvények módosítása felett tanácskozunk. 47. Átmeueti korszakban a felelős minisztériumnak eljárása sem lehet mindenben oly szorosan szabályszerű, mint a soha meg nem zavart és félbe nem szakasztott alkotmányos élet rendes folyamában. Országgyűlésünk ezt mindig figyelembe veendi, s a felelős magyar mimsteriumnak mint parlamenti kormánynak eljárását mindazokra nézve, mik a kiegyenlítésnek alkotmányos uto- ni eszközlését, a közigazgatásnak átvételét s időközbeni vezetését illetik, szigorúság helyett méltányos elnézéssel fogja megítélni; sőt az e czélokra intézett őszinte törekvést lehetőleg támogatni is kész leend. 48. El lesznek ily módon bárithatók a netalán fölmerülő nehézségek s el fognak bizonyosan háríttatni, ha e részben az országgyűlésének buzgó igyekezetét Fölségednek királyi hatalma is kegyesen támogatja. Alkotmányunk ily lényeges részének visz- szaállitása emelni fogja a nemzet bizalmát s megszünteti azon aggodalmat, mely az óhajtott sikert leginkább gátolhatná. A felelős minisztérium bírni fogja kineveztetésénél fogva Fölséged bizalmát, birni fogja, mint parlamenti kormány, az országét is. E kettős bizalom alapján tehát, folytonosan érintkezve mindkét részszel, közreműködése által könnyiteni fogja az országgyűlési egyezkedések menetét, fölvilágitásaival sok kétséget elölegesen eloszlathat, s az eltérő véleményeket közelebb hozhatja egymáshoz. Sőt hivatalos állásánál fogva gyakrabban érintkezvén Fölséged többi országainak államférfiaival, előmozdíthatja e részben is sok nehéz kérdésnek kiegyenlítését. 49. Ha ellenben Fölséged jogos és méltányos kérelmünket nem teljesítené, 8 az absolut kormányzati rendszert ezentúl is fönntartva, megtagadná tőlünk a, parlamenti kormány és felelős minisztérium visszaállítását: súlyos aggodalom fogná el ismét kebleinket, s ingatag reményünk nehezítené lelki nyugalmunk megőrzését, melyre pedig az elénk tűzött nehéz kérdések megoldásánál oly nagy szükségünk van. Jelen országgyűlésünk összehivatott a pragmatica sanctio által is biztosított alkotmány alapján. Föladata: módosítani törvényeink némely lényeges pontjait, megkoronázni Magyarország királyát, s a haza boldogabb jövőjét megalapítani. Vegye kegyelmesen tekintetbe: minő helyzet lenne az, ha az ország ugyanakkor, midőn képviselői által ezen alkotmányos jogot gyakorolja, minden egyebekben alkotmányon kívül állana! 50. A parlamenti kormány s felelős miuisterium mellett másik lényeges kelléke alkotmányunknak a megyék, kerületek és városok hatósági törvényes önkormányzata. S e kettő válhatlan kapcsolatban áll egymással. 51. Magyarország minden institutioit az önkormányzat eszméje lengi át; a közigazgatás támogatására az egyesíti a legjobb erőket; ez nyújt nyilvánossága által a visszaélések ellen legbiztosabb ellenörséget; ez korlátolja a tisztviselői hatalom jogtalan túlterjeszkedését. Alkotmányos életünk folytán ez óvta meg hazánkat a bureaucraticu3 rendszertől, mely az ország institutioival, nyilvános életével, szokásaival egyenes ellentétben áll. 52. Mig vissza nem állittatik a köztörvényhatóságoknak azon önkormányzata, melyet az alkotmány kijelölt: addig a nép alkotmányos működése nem lehet segélyére a közigazgatásnak, nyilvánosság hiányában az ellenőrködés is hiányos lesz, s ez alatt a tisztviselők iránti bizalom szenved leginkább, a közigazgatás pedig más utón annyi költségkíméléssel czélszeriien alig lesz rendezhető. A köztörvényhatóságok önkormányzata egyik főrésze a ország belkormáuyzati önállóságának, melyet pedig Fölséged is méltóztatott kegyelmesen elismerni. 53. Őszintén óhajtja mindenki, hogy a fenforgó fontos kérdések közraegnyugvással egyenlittessenek ki. De közmegnyugvást ezélszeríi változtatásokra nézve is csak úgy lehet biztosan reményleni, ha a tárgy és helyzet ismerete által érlelődnek az eszmék a nép körébeu is, ezt pedig semmi sem eszközli könnyebben, s az elfogultságot és az ismeretlentöli alaptalan félelmet semmi sem győzi le hamarabb, mint a nyilvános eszmecsere. A mit e részben a sajtó tehet, az inkább csak elméleti, s mindenesetre kisebb körre van szorítva: midőn elleuben azon nyilvánosság, mely a köztörvényhatóságok alkotmányos életével párosul, gyakorlati téren hozza össze különböző vidékekről az embereket, s az eszmecsere által tisztult fogalmak messze elágazva hatnak ki a népnek alsóbb rétegeire is. Meg vagyunk tehát győződve, hogy azon közmegnyugvást, mely nélkül a kiegyenlítés áldáshozó alig lehet, semmi jobban elősegíteni nem fogja, mint a köztörvényhatóságok alkotmányos önkormányzatának visszaállítása. 54. Nem is tartunk mi attól, hogy a köztörvényhatóságok ezen visszaállításából, habár ideiglenesen is, lényeges nehézségek származzanak az állam kormányzására; mert meg vagyunk győződve, hogy az országgyűlés időközben is kész leend megadni Fölséged felelős magyar ministeriumának azon hatalmat és segédeszközöket, melyek ily nehézségek elhárítására szükségesek lesznek. 55. Bizton reméljük ezeknél fogva, hogy Fölséged kegyelmesen teljesitendi e kérelmünket, melyet alaptörvényeink rendeleté, a közigazgatás érdekei, s politikai czélszerüség, egyaránt támogatnak. 56. íme föltártuk őszinte bizalommal érzelmeinket s óhajtásainkat Fölséged előtt. Tiszteletünk, szeretetünk s ingatlan hűségünk legszentebb tárgyai e földön: a haza és király; s e kettőnek egyesült érdeke: főczélja törekvéseinknek. Alkotmányunk alapja a törvény, zárköve a királyi hatalom, s e kettőnek hódolni legfőbh polgári kötelesség. Csak akkor volna e kötelesség nyomasztóba egy részről a törvény, más részről a király akarata állandó és ki nem egyenlíthető ellentétbe jönnének egymással. De azon kegyesség, melylyel Fölséged hö magyar népéhez szólott, s azon alkotmányos érzelmek, melyeket Fölséged legmagasabb trónbeszédé- ben ismételve kifejezett, biztos reményt nyújtanak, hogy a néha fölmerülő véleménykülönbségek mellett sem fogunk sóba ily ki nem egyenlíthető kínos helyezbe jutni. Fölséged nem fog tőlünk oly áldozatot követelni, melyet a pragmatica sanctióban kitűzött közös czél mulhatlanul nem igényel: mi pedig a czélnak biztosítására, mindent híven teljesitendünk. a mit kötelességünk parancsol, s hazánk közjava kíván. 57. Fölséged bölcsesége atyai kegyesseggel fogja méítány- lani szoros ragaszkodásunkat alkotmányunkhoz, mely a mi szabadságunknak is, Fölséged trónjának is, legerősebb támasza, Bizonyítják a történelem lapjai, hogy azon nemzeteknél volt mindig legbiztosabb a írón, melyek legszilárdabb hűséggel védték alkotmányos törvényeiket. 58. Legyen meggyőződve Fölséged, hogy ragaszkodásunk ősi alkotmányunkhoz s ragaszkodásunk Fölséged királyi házához, melyet nemzetünk az alkotmány alapján önként és szabadon emelt Magyarországunk trónjára, ugyanazon egy forrásból ered: a kegyeletnek legtisztább forrásából. Kiadó-tulajdonos Pázmán A. — Nyom. az egri érseki Jyeeum könyvnyomdájában. 18f'6. Ti
