Eger - hetilap, 1866

1866-02-08 / 6. szám

Októberben : 15.° 7 ; — novemberben : 18.° 3 ; — deczem- berben : 16.° 2.

e.) Napi kőzéphőmérsék.

Legmelegebb nap: októberben 23 ka -f- 13.° 60 — novemberben 3-ka -f- 9.° 40. — deczemberben 1-je: 7.° 63.

Leghidegebb nap: október 30-ka -j- 6.° 73.— november 17 ke : — 0.° 26. — deczember 30 ka: — 5.° 37.

III. Felhőzet havi kőzépértéke.

Októberben: 2. 66; — novemberben: 2. 47. — deczemberben : 3. 10;

IV. Szélerőnek havi közép értéke, októberben : 0. 98 ; novemberben; 0 54; — deczemberben. 0. 35* V. Szélirányok feloszlása.

Északról fútt a szél: oktob. 6V3; — nov. 9'/3; — decz. 6% napon.

Észak-észak-kel.

ff

ff

—

ff

0

ff

V*

ff

Észak-keletről

ff

ff

l‘/a

ff

1

ff

V»

ff

Kelet-észak-kel.

fy

ff

1

ff

‘/8

ff

1V3

ff

Keletről

ff

ff

4%

ff

7%

ff

3Va

ff

Kelet dél-kelet.

ff

ff

V,

ff

—

ff

—

ff

Dél keletről

ff

ff

1

ff

1%

ff

2'3

ff

Dél-délkelet.

ff

•f

—

ff

IVs

ff

1

ff

Délről

ff

ff

4 V3

ff

3

ff

4

ff

Dél-dél-nyugat.

ff

ff

V»

ff

—

ff

—

ff

Dél-nyugatról

n

ff

22/3

ff

IV«

ff

2

ff

Nyug.-dél-nyug.

ff

ff

Vs

ff

—

ff

—

ff

Nyugatról

ff

ff

2V.

ff

1

ff

4»/«

ff

Nyug.-ész.-nyug,

* ff

ff

—

ff

—

ff

—

ff

Észak-nyugat.

fy

ff

51/*

ff

2%

ff

5>/3

ff

Ész. ész.-nyug.

f

fy

1

ff

1%

ff

IV»

ff

VI.

Ar

án y

asz

é 1 i r á n

y 0 k

közt.

100 északi szélre esett: okt. 69. — novem. 44; — decz. 58 déli. 100 keleti szélre esett: „ 133.— „ 47;— „ 257. nyu.

Jegyzet. Északi szél gyűjtő név alá esnek az ÉÉ. K., É. és ÉÉNy. — Déli szél nevezet alá esnek: a DDK., D. és DDNy. — Keleti szél gyűjtő név alá esnek: az É.K.. K.É.K., K., K.D.K. és DK ; — Nyugati szél nevezete alá pedig esnek: DNy., NyDNy., Ny., Ny.É.Ny. és ÉNy. szelek.

VII. Időjárási jelenségek.

Teljesen derült nap

volt

: oktob. —

novem. 1.

deczem. 1.

Majd-telj. derült nap

ff

ff

2

>> 1

ff

1

Inkább derült nap

ff

ff

3

8

ff

2

Teljesen borult nap

ff

ff

4

„ 7

ff

11

Majd telj. borult nap

ff

ff

5

„ 4

ff

10

Inkább borult nap

ff

ff

15

» 6

ff

3

Eső esett

ff

9

0 7

ff

3 nap.

Hó esett

ff

—

„ 3

ff

5 „

Köd volt

ff

4

» 2

ff

7 „

Ködös nap volt

ff

1

„ 6

ff

1 „

Első dér volt: október 17

én

y

első fagy: november 12-én.

Eső-és hómennyiség volt

okt. 13.

27

; nov. 5.'"

64; decz. 2/" 97

Kis szél fútt

f)

18

—

» n

—

„ 8 nap.

Szél fútt:

ff

4

—

„ 3

—

ff 1 ff

Nagy szél fútt:

ff

1

—

ff

—

ff ff

Szélvész volt:

yy

1

—

ff

—

ff ff

Eredmények az egész évre és az egyes évszakokra

nézve.

I. L égnyomás, a) A légsúlymérö középállása.

Egész évre: 331/" 469; — télen: 331."' 107 ; — tavaszon : 331/" 305; — nyáron: 330.'" 853; — öszszel: 332/" 113. b.) A légsúlymérönek legmagasb állása.

Egész évben : decz. 8 reg. 9 órakor 339."' 492 ; — télen decz. 5. esti 9 ór. 338."'066; — tavaszon április 22-én reg. 9 ór.

236/" 066. — nyáron: aug. 27-énreg. 9. ór. 335/"429; — őszszel: november 15. délut. 3 ór. 338/" 871.

c) A légsúlymérö legalacsonyabb állása.

Egész évben: márczius 23. délut. 3 óra : 323."' 870; télen: febr. 1. esti 9 óra. 324.'" 300; — tavaszon : márczius 23. délut. 3 ór. 323/" 870; — nyáron: auguszt. 15. délut 3 ór. 327/" 829 ;

— őszszel: nov. 28. d. u. 3 ór. 325.'" 981.

d) Különbség a légsúlymérö legmagasb és legalacsonyabb állása közt.

Egész évben: 15/" 622 ; — télen : 13/" 766 ; — tavaszon :

12.'" 196; nyáron: 7.'" 600; — őszszel: 12.'" 890.

Legnagyobb változás fordult elő a légsúlymérö állásában : február, márczius, augusztus és novemberben.

Legállandóbb volt a légsúlymérönek állása: január, május, julius és szeptember hónapokban.

II. A szabad lég hőmérséke. a) Kőzéphőmérsék.

Egész évre: -f- 8° 92 (a szokottnál nagyobb) — télen: — 0° 35 — tavaszon: -{- 13° 04; — nyáron: -f-16“ 47; öszszel: -f- 9° 69.

b) Legmagasb hőfok.

Egész évben: jul. 9. déli 12 ór. -f- 27° 3; — télen jan. 28. d. u. 3. ór. -f- 5° 5; tavaszon: május 31. déli 12 ór. -f- 26°0 — nyáron: jul: 9. déli 12 ór. -f- 27° 3; — öszszel: szeptemb. 11. délután 3. ór. -f- 24u 0.

c) Legalacsonyabb hőfok.

Egész évben: febr. 6. napkeltek. — 12° 3. — télen febr. 6 :—12° 3; — tavaszon : rnárcz. 21-én napkeltek.: — 8° 0; — nyá- ron : junius 15-én napkeltek, -f- 6° 9 ; őszszel: novemb. 17. napkeltek. — 4° 0.

d) Különbség a legmagasb és legalacsonyabb hőfok közt.

Egész évben: 39° 6; — télen : 17° 8 ; — tavaszon 34° 0 ;

— nyáron: 20° 4; — őszszel: 28° 0.

Legnagyobb ugrások fordultak elő a hőmérsékben: február, május, augusztus és szeptember havakban. Legállandóbb volt a hőmérséklet; január, márczius, julius és október havakban,

e) Napi kőzéphőmérsék.

Legmelegebb nap volt egész évben: julius 10-ike; -f- 22° 25; — télen: január 18-ka -f- 4° 36 tavaszon: május 31-dike -f- 19° 88; — nyáron julius 10-ke -f- 22° 25; öszszel: szept. 11-ke -f- 17° 67, középhömérsékkel.

Leghidegebb nap volt egész évben : jan. 6 ka, középbőmér- séke — 6° 03. — télen: deczemb. 26-ka: k. h. — 7° 15. — tava szón : márcz. 21-ike, k. h. : — 5<> 45; — nyáron :jun. 15 ke, k. h.: -j- 10° 68; — őszszel: novemb. 17-ke, k h.: — 0° 26.

III. A felhőzetnek középértéke.

Egész évre: 2. 47 ; télen: 3. 12; — tavaszon: 2. 31; — nyáron : 2. 10; őszszel 2. 18.

Legderültebb volt az ég: az egész évben szeptember-, télen deczember-, tavaszon: márczius , nyáron: július, öszszel pedig szeptember havában.

A legborultabb hónapok voltak : egész évben : február-, télen : február-, tavaszon: márczius-, nyáron : junius és öszszel: október hava.

IV. Szélerő.

Középértéke.

Egész évre : 0. 66 ; — télen : 0. 42; — tavaszon : 0. 62; = nyáron: 0. 83; őszszel: — 0. 78.

Jegyzet: 0 szélcsendet, 1 kis szelet, 2 szelet, 3 nagy szelet, és 4 vihart jelent.

Legszélcsendesebb hónap volt: egész évben január; — télen : január, tavaszon : május ; — nyáron: junius ; — öszszel: szeptember.

Legszelesebb hónapok voltak: egész évben: julius’; télen :