Eger - hetilap, 1866
1866-12-28 / 52. szám
429 a zsidók mind beszedték azt, mit beszedhettek, és egy gazda sem fizetett többet, mint a mennyit fogyasztott. Ez világosan mutatja, hogy a régi kivetés igazságtalan, mert az csak gondo- lomra történt, és azon elv szerint: hogy ez megfizetheti. De ha igazságos lett volna is, azóta sok dolog változott; igy például, nekem akkor fogyasztó társam is volt, ki azóta meghalt. Hát ez nem változtat a dolgon? Az egyedüli igazságos alap, melyre tehát a kiegyezkedést alapítani lehet, a közelebb múlt 3 év; ezt kell a bizottmánynak elfogadni, mert ha hiány lesz, akkor a mi zsebünk fogja érezni. A kezelőknek pedig nincs joguk, túlságos követeléssel valakit arra kényszeríteni, hogy az ellenőrzéssel járó alkalmatlanságokat kénytelen legyen elfogadni, midőn valódi fogyasztásáért az illetéket (mint én még kétszeresen is) meg akarja fizetni. És ennek elfogadását jogom van követelni, és követelem is, visszautasítva az ellenőrzést, mi úgy a borkezelésre, mint a borkereskedésre a legnagyobb akadályul szolgál; miről majd máskor fogok szólni. > Joo János. Politikai hírek s események. Fraucziaország. A „Moniteur“ közli Fould pénzügyminiszter jelentését. Az reméli, hogy az 1866-bani nyomatékos ügyek daczára, a f. évi költségvetés — a kivetett adók 45 milliónyi többlete következtében — súlyegyennel fog végződni. Az 1867-rei kiigazított budget szintén súlyegyent tüntetend föl, a tetemes terhek, s az uj fölfegyverzés, a csapatok Mexikóbóli hazatérése, az árvízkárok, s a 20 milliónyi törlesztés által okozott, előre nem látott kiadások daczára. Ezen eredmény az adóknak 90 millióra számított jövedelmi többlete által fog eléretni, uj adók behozatala, vagy uj kölcsön fölvétele nélkül. A rendes kiadási budget 1868-ra 1548 millióra megy, mi 25 milliónyi emelkedést eredményez. A bevételi budget 1669 millióra megy; mi 25milliónyi szaporodást mutat. E szerint a többletet 121 millió képezi, mi a fösegélyforrás a rendkívüli budget számára. A rendkívüli kiadási budgetbe semmiféle előszámitás sem iktattatott be az uj seregszervezet végett. Nehéz lenne az illető terhet kiszámitui, s a császár elhatározá, hogy az illető kiadások külön javaslatok tárgyát képezendik az 1868 ki kiigazított budget előterjesztésekor. Méltán remélhető, hogy akkor több mint elegendő segélyforrásokkal fognak rendelkezni. Olaszország. 0 Szentsége a congregatio concilii bibornok- főnöke által köriratot intéztetett a katholikus kereszténység összes püspökeihez, melyben felhivatnak, hogy sz. Péter és sz. Pál apostolok vértauusági 18 százados ünnepélyének megölése, és több sz. vértanú, vallásttevő és szűznek szentté-avattatása végett, a jövő évi junius havában Rómába jöjenek. — A pápai hadsereg jelenleg 10,000 emberből és 6 üteg ágyúból áll. A Florenczben lévő ausztriai követ jelenti, miszerint az olasz kormány az összes olasz vámhivatalnokoknak megparancsolá,hogy az ausztriai kereskedelmet újévtől kezdve a leginkább kedvezményezett nemzetek kereskedelmével egyenlő tekintetbe vegyék. Az „Opinione“ Rómából a következőkről értesül: Tonello többször értekezett Antonellivel. A római udvar kevéssé hajlandó az egyezkedésre. Francziaország támogatása eredménytelen. A pápa kijelentette, hogy Rómát nem fogja elhagyni. — A „Moniteur“ florenczi levelezője írja, hogy a pápai adósság átvétele iránti egyezkedésben azon kamatok rendezése képezé a főnehézséget, melyek a szentszékre nézve elveszett tartományokra esnek, és a melyeket a pápai pénztár az annexió után is fizetett. Az olasz kormány végre arra kötelezé magát, hogy jövőre fedezendi ezec kamatokat, a pápai pénztár által előlegezett összegeket pedig megtéritendi. — Az adósság felosztása a lakosság számaránya szerint történt. Alapul a hajdani, valamint a mostani egyházi állam lakosainak száma vétetett fel,mely utóbbi 693,104. Az olasz kormányra összesen átruházott adósság 15,230,000 frankra megy, mely összeghez számítandók még a lejárt kamatok. Poroszország. A „Prov. Corr.“ az északi szövetség feladatát fejtegetvén, azt Írja, miszerint ezen szövetségi törvényhozó- í testület magában foglalandja a szabad-költözködési, letelepedési és iparviszonyt, a kivándorlás, gyarmatosítás, vámtörvényhozás, kereskedelmi törvényhozás, pénzverés, mérték, súly, papírpénz, bankügyét, találmányi szabadalmakat, külföldön a szellemi tulajdon és német kereskedelem oltalmát, a hajózási, consulsági ügyet, vasutakat, folyam- és vizvámot, posta- és távirdaügyet, polgári perrendtartást, csődeljárást, kereskedelmi és váltótörvényt. A szövetségtanácshoz és a kormány képviseletéhez járul a nemzeti képviselet is egyenlő részben. — A szövetség vezetését Porosz- ország kapja meg; a szövetség hadlizenési és szerződéskötési joggal hir; valamint a követeket is az nevezi ki. — Az összes szá- razi és tengeri erőnek főparancsuoka a porosz király, ki egyúttal a hadikészültséget is elrendelheti. Kiel és a Jahda-öböl szövetségi hadi-kikötők lesznek. Törökország. Candiában a fölkelés folyvást tartja magát, a Porta nem képes a mozgalom urává lenni, minthogy idegen befolyás és segély által szittatik az Párisi hírek szerint, a nyugati hatalmak most diplomatiailag fognak Görögországban közbenjárni, honnan a fölkelök anyagilag is, erkölcsileg is támogatatnak. — A Porta hajlandónak látszik, Szerbia követelésére, a másodrendű szerb várakat kiüríteni, de Belgrádot is odahagyni vonakodik. — A „Vaterland“-nak távirják Zimonyból folyó hó 22-ről : „Thessaliában kiütött a lázadás; 116 község felmondta a kormányzó basának az engedelmességet.“ Amerika. Miksa császár holléte iránt még mindig semmi bizonyost nem tudunk. Aggasztó hírek jöttek forgalomba. Hogy Miksa császárt a francziák letartóztatták volna. „Wiener Abp.“ alaptalannak mondja ellenben azon hir, hogy a császár a juaris- ták kezébe esett, bár még eddig megerősítést nem nyert, de hitelesen meg sem czáfoltatott. Megemlítjük még, hogy egy decz 20- iki new-yorki távirat szerint, a császár kijelenté, hogy nem szándékozik leköszönni. — Johnson elnöknek a congressushoz intézett izenete fölött nemcsak az európai, de az amerikai lapok is nagyon kedvezőtlenül ítélnek. — New yorki tudósitások szerint, a congressus megadá a szavazatjogot a columbiakerületbeli négereknek. Kacsaközi a színházban. Eger, decz. 26. T. szerkesztő ur! Adj a tótnak szállást, s kiver a házadból. E közmondás szerkesztő uron is teljesedett most, t. i. mivel egyszer szives volt színházi levelemnek lapjában helyet adni, most ismét jövök a másodikkal, s önt szóhoz jutni sem engedem. Szja ! igy jár az, ki a „törvényes alapot" kirúgja lába alól. Ez eset országgyűlésünknek is rettentő például szolgálhat, ha netalán eszébe jutna ... no de ne politizáljunk, el találnám magamat szólani, s még valami galibát okozhatnék önnek, pedig Isten látja lelkemet, nem akarom a „haza martyrjává“ tenni, bármily magasztos , és némelyek által minden áron megszerezni óhajtott legyen is az a martyr-koszoru. Maradjunk tehát a kaptafa mellett. Decz. 19-én a kaszinó teremében valami Lieblich J. két uj seelandi vadembert mutogatott, kiknek becses neveik : R a n- gatira Moetara, és Henara Mette. És a színtársulat, hogy,megmutassa, hogy ő nem féltékeny Lieblich J. urra, előadta az „Ö nem féltékeny“ czimii 1 felv. vígjátékot. És, mint az eredmény, vagy jobban mondva, eredménytelenség megmutatta, nem is volt ok a féltékenységre , mert a publicum átkozottul csekély kíváncsiságot tanúsított, még a hölgyek is lemondván, leg alább ez alkalomra, ezen kedves tulajdonságukról. A csekély bevételnek oka, én azt hiszem, maga Lieblich ur, mert vadait, mint félelmetes emberevőket mutatta be programmjában. Ez szörnyű baklövés volt tőle. Nem bolond a vármegye, hogy az ember fizessen-is, meg azon veszélynek is kitegye magát, hogy a vadak szőröstől bőröstől felfalják.') Én legalább sohasem tudnám magamat ily meggondolatlan lépésre elhatározni. Egyébiránt nem is vagyok barátja annak, ha valaki embertársait nyerészkedésből mutogatja, s belőlök ekkép majmot, magának pedig pénzt csinál, kivált ha még hozzá keresztény katholikusok is, mint ama két vadur, tek. Rangatira Moetara és Henera Mette urak. A ki vadembert akar látni, menjen Uj-Seelandba maga, nincs messze, csak 4000 német mérföldnyire tőlünk. Potom távolság a mai világban, midőn, ha az egri távirótiszt a pestinek „jó reggelt“ kíván, a fogadj Isten pár másodpercz alatt Pestről ide érkezik. Decz. 20. „Chouffleuri ur otthon lesz,“ vig Operette 2 szakaszban. Ezt megelőzte: „Egy kis szívesség,“ vígjáték 1 felvonásban. Ügyes szerkezetű, érdekes kis darab, szívesen néztem végig. Jó előadás. — Az operettében Kőmives, mint Peterman, ezúttal is igen mulattató volt; az ő játéka minden szerepben nem csak tehetséget, de tanulmányt is árul el, s *) Mégis akadtak, kik meg merték őket nézni.* 2) S z e r k. 2) Az más ; én csak azokról beszélek, kik ott nem voltak. Kacsaközi.
