Eger - hetilap, 1866
1866-12-13 / 50. szám
411 zetiségü és vallást! polgárainak igazságos, méltányos és megnyugtató kielégítése által az országot ismét erőssé tegye, hogy ingatlan támasza lehessen a trónnak és államnak. E czél elérésére mindenekelőtt mulhatlanui szükséges, mint eddigi feliratainkban is kifejtettük, alkotmányunknak azon nali teljes visszaállítása, és a jogfolytonosság tettleg életbeléptetése. Midőn tehát ezt kérjük, és ismételve sürgetjük, saját hazánknak, Felségednek és uralkodó házának és egész birodalmának érdekében teszszük azt. Kivánatunk jogossága a törvényeken alapszik, és azon alapszerződésen, mely a közöttünk és Felséged ! uralkodó háza között fennálló kölcsönös jogviszonyoknak is alap- ; ja; alapszik az alkotmányosság átalános elvén, alapszik a czél- j szerűségen is, melyet a jelen politikai helyzet, és a Könnyen be- ! következhető események óvatos figyelembevétele igazol. A legmagasabb kir leirat azon részét, mely a közös érdé- ! kékből eredő viszonyokra, és a 15 tagú albizottmány javaslatára ■ tesz észrevételeket, jelenleg nem vehetjük tárgyalás alá. Mi a t. j évi martius 1 én hatvanhét tagból álló küldöttséget bíztunk meg 1 e tárgyban; e küldöttség nevezte ki saját kebléből az említett albizottságot, melynek munkája ez okból a 67-es küldöttség által lesz előbb tárgyalandó, és mibozzánk ennek véleménye fog beadatni. Ennélfogva mi a legmagasabb kir. leirat említett észrevételei iránt is csak akkor adhatjuk elő nézeteinket, ha majd azon helyzetben leszünk, hogy az egész javaslat felett országgyülési- leg tanácskozhatunk, és Határozhatunk. Ismételve terjesztettünk föl kérelmet Felségedhez politikai vádak folytán elitéit vagy száműzött honfitársaink érdekében, és fájdalom, még e kérelmünk is teljesületlen maradt. Megújítjuk e kérelmet, és hódoló tisztelettel kérjük Felségedet: adja vissza e honfitársainkat hazájuknak és családjaiknak. A kiegyenlítésnek megnyugtató hatása csak engesztelödés által remélhető, s ez annál könnyebb, és valószínűbb, minél kevesebb honpolgár kebelében marad fönn fájdalom és keserűség. Ezek azok, a miket Felségednek legközelebb hozzánk küldött kegyelmes leiratára őszinte bizodalommal előadni kötelességünknek tartottunk. Ragaszkodunk e részben mindazokhoz, a miket alkotmányunk visszaállítására, s a jogfolytonosság teljes élet- beléptetésére nézve eddigi feliratainkban előadtunk. Csak e kérelmek teljesítése nyugtatja meg a nemzetet, csak az tesz minket képesekké a törvényhozás terén reánk váró legszentebb kötelességünk teljesítésére; csak az nyújthat reményt a kiegyenlítés ál- dásthozó sikerére. Ugyanazért e jogos kivánatainktól semmi részben nem állhatunk el, mert azt képviselői állásunk, a törvény, az alkotmányosság, hazánknak és a trónnak érdeke, és lelkiismeretünk egyaránt tiltják. Ne tagadja meg Felséged a nemzet kivánatát, ne kösse alkotmányunk visszaállítását feltételekhez, a melyek fölött az alkotmány visszaállítása nélkül úgy sein volnánk jogosítva a törvényhozás terén határozni. Vegye kegyelmesen fontolóra, hogy a pragmatica sanctioban a nemzet jogainak, alkotmányának föntartása a trónöröklés megállapításával viszonyos, és semmi egyéb feltételhez nincsen kötve. ! Ne halaszsza kérelmünk teljesítését, melyet nemcsak a jog, és törvény követel, hanem a trón és haza érdeke, s a válságos idők intő szava egyaránt sürget. Örömmel üdvözöltük mi Felségednek azon legmagasabb fejedelmi elhatározását, hogy egész birodalmában alkotmányosan akar kormányozni. Örömmel látjuk legközelebb hozzánk bocsátott kegyeim, leiratában is, hogy az alkotmányosság egyik alapföltételét, a felelős minisztériumot többi országaiba is be a- karja vinni. Meg vagyunk győződve, hogy egyedül ezen ut lehet az, melyen Felséged a trón biztosságát, s az állam erejét és hatalmát megszilárdíthatja, mert csak igy lesz elérhető, hogy minden egyes ország, midőn kiilveszélyek ellen áldozatkészséggel védi az államot, egyszersmind saját jogait és alkotmányát védje és egyik országnak szabadsága a többiek szabadságának is támaszul szolgáljon. Nem lehet, hogy a midőn Felséged e magas czél elérésére törekszik, a századok óta fennálló, és iiunepélyes alapszerződés által biztosított magyar alkotmány teljes visszaállítását megtagadja; nem lehet, hogy Felséged kegyelmesen figyelembe ne vegye azon közjogi alapelvet, mely szerint jogilag fennálló törvényeket, mig a törvényhozás rendes utján el nem töröltetnek, sértetlenül fentartani s végrehajtani, a hatalomnak első és legszentebb teendője; nem lehet, hogy Felséged ezen elv mellőzésével megingassa népeinek hitét és bizalmát alkotmányos szabadságuk biztos jövője iránt. Adja vissza tehát Felséged mindenekelőtt alkotmányos szabadságát a magyar nemzetnek, hogy az jogaiban biztosítva, egyetértésben megszilárdulhasson, anyagi erejében gyarapodhas- sék, és biztos támasza lehessen Felséged trónjának is minden veszélyek között.“ Politikai hírek s események. Ausztria. — Mint Becsből Írják, Beust külügyminiszter f. hó 4 én ismét értekezett gróf Stackelberg orosz követtel. Nem lehet tagadni, miszerint Beust báró mindent elkövet, hogy a bizalmatlankodást és gyanúsítást mellőzze és felvilágosítsa. De másrészről Stackelberg gróf is, ki az orosz cabinet által erre fel- hatalmaztatott, 4mirjdenkép^ arra törekszik, hogy Ausztria és És „n emzete s,“ ki krinolint hord, Bár egy butykában mérjen is bort. Hagyján, hogy a mesterlegények Urak lettek s ipar segédek, Es gyakornok lett az inasbul, Az i p a r most a leghasasb ur ; Bár mint tegnapelötti gomba; Lehetne kevesbbé goromba; Mert higfejüek csúnya vétke A parvenuk hányvetisége. De legszebb, ha az ur lokája, Ki a tányért szorongva váltja, Úgy lép a társkörnek eléje: „É n N. N. n a g y s á g a segédje!“ Még ennél is dicsőbbet értünk, Midőn egy-egy nagy népvezérünk A miniszteri padra jutva Nagyobb ur lett, mint báró Dudva, S jaj volt, ha czimét elhibázád : „Kegyelmes Exczellencziáját, Valóban szép, dicső, drága A czimek, rendek szép világa ! Szép az, midőn a szók, a tények Olyan csodás összhangba lépnek! És mit az ajk mond kiabálva, A tény oly h üsé gge 1 beváltja! Szép az, midőn végkép lemondva A hivságról e földi honba’, Csak azt tartjuk meg: d e e a d e m, Nem mondva ki: nil in eade’ra. Minek? a d e megmenti vérünk, S jobbak vagyunk, mint árva népünk. Szívó Gergely? mi név! minő rósz! De Garcias de los Marannos — Milyen dicső! mily hangzatos szó, Ez, oh hazám, megment a rosztól. Mi szép, hogy nagy demokratáid Tudják, hol bírtak ősapáik, S hiszik, eljutnak még odáig, Csak a d e-t tartsák meg sokáig. * * * No, de hát bocsánat, hisz én sem Vagyok jobb. mint te drága népem, S büszkén irom nevem e lapra, Hogy az utód is értse, hallja: Vitézvári Vágódy Vincze, De NagyPajta et Ü re s-P i n c z e. v
