Eger - hetilap, 1866
1866-12-06 / 49. szám
IV. évfolyam. 49. szám. Deczember 6-án 1866. Előfizetési díj: Egész évre . 5 ft - k F élévre . 2 „ 50 „ Negyedévre . . i „ :íd Egy hónapra- 44 ,, EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejébe® minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad • a szerkesztőnél) (Széchenyi-uteza 26. sz.) — Jent se h fí. könyvkereskedése s minden cs. Jdr. postahivatal. Országgyűlési tudósítás. I. Fest, (lecz. 3. ** A képviselőház jelen ülésszakának nagyfontosságú mü ködösét niult hó 29-én kezdette meg, midőn a kegy. kir. leiratra adandó válaszfelirat iránt Tisza Kálmán és Deák Fereucz, ez utóbbi zajos éljenzések között, indítványaikat a ház asztalára letették. Deák Ferencz indítványa igy hangzik : „Azon súlyos sérelem, melyet alkotmányunk törvényellenes felfüggesztése okozott, a jelen legmagasabb kir. leirat által nincs megszüntetve. Feliratainkban, melyeket a jogfolytonosságra nézve 0 Felségéhez felterjesztettünk, nemcsak azt sürgettük, hogy alkotmányos jogaink elismertessenek, hanem kértük és sürgettük fökép azt, hogy alkotmányunk s törvényeink azonnal teljes erejökbe visszaállíttatván, végre is hajtassanak, s igy a jogfolytonosság tettleg és valósággal életbe lépjen. Egyedül ez volna képes a jogok elvi elismerésének, az Ígéretnek és reményeknek valósítás által életet adni, aggodalmainkat eloszlatni, s a nemzetet megnyugtatni; de a legmagasabb kir. leiratban épen ez nem található. Minthogy tehát jogos kivánataink most sem teljesültek, indítványozom : hogy újabb felirattal járuljunk Ö Felségéhez, melyben eddigi felirataink alapján, hivatkozva bőven kifejtett jogszerű okainkra, kérjük és sürgessük azonnali visszaállítását alkotmányunknak, — kérjük és sürgessük a teljes és tettleges jogfolytonosságot, kérjük és sürgessük mindazt, mit eddigi feliratainkban kértünk és sürgettünk. A legmagasb kir leirat megemlíti azon javaslatot is, melyet a közös érdekekből származó viszonyokra nézve, a 67 tagból álló bizottmánynak 15 tagú 'albizottmánya készített, és e munkálatra némely észrevételeket tesz. Ezen észrevételek tárgyalásába jelenleg a ház nem bocsátkozhatván, feliratunkban azt vélem kije- lentendőnek, hogy a képviselőház még folyó évi martins 1-sö napján választott saját kebeléből egy 67 tagból álló bizottmányt a végett: hogy az készítsen javaslatot azon viszonyoknak, melyek Magyarországot a közös fejedelem uralkodása alatt álló többi országokkal közösen érdeklik, megállapítására és miképi kezelésére nézve. E bizottmány javaslatát még a házhoz nem adta be, a legmagasb kir. leiratban foglalt észrevételeket tehát a képviselőház az említett bizottmány javaslatának tárgyalásakor veendi tisztelettel s kellő figyelemmel fontolóra. Ennél fogva szükségesnek tartom, hogy a háznak eddigi feliratainkban kijelentett azon határozata, mely a 67 tagból álló bizottmányt egy javaslat készítésével megbízta, teljes erejében fentartassék és teljesittessék; — azon bizottmány tehát az országgyűlés elnapolása által félbeszakasztatott munkálódását mielőbb folytassa. A felirati javaslat elkészítésére egy több tagból, például 15-ből álló bizottmánynak kiküldését indítványozom.“ Tisza Kálmán indítványa ezen indítványtól azon lényeges pontban tér el, hogy ö a feliratban kijelenteni akarja, és tettleg is érvényesíteni, miszerint az országgyűlés további működését megszünteti, s nevezetesen a közösügyek iránti elvek meghatározásába nem bocsátkozik mindaddig, mig a teljes jogfolytonosság életbe nem lesz léptetve. Mindkét indítvány kinyomattatni és a ház tagjai között kiosztatni rendeltetett, tárgyalásuk decz. 1-re tűzetvén ki napi rendre. Az apróbb ügyek közül, melyek ez alkalommal elöadattak, említésre méltó Csiky Sándornak az ismeretes takarékpénztári ügyben, nemkülönben Papp Pálnak az 1848-ban rábízott pénzek ügyében tett hosszasabb, és mint a „P. H.“ értesül, pártjok részéről időszeriitlenségök miatt nem helyeselt előterjesztéseik, továbbá a Madarász József által benyújtott irat, melyben állítólag öt besztercze-egyházmegyebeli pap azt kéri kieszközöltetni, hogy nősülhessenek. A ház ez előterjesztést tartós nevetéssel fogadta. Másnap a „P. Naplóban“ egy egri egyházmegyei áldozár azonnal megjegyezte, hogy a kérdéses okmányt aláírók nem léteznek, azok nem papok. Sajnos, hogy a képviselöház tiszteletet igénylő méltóságával vissza lehet élni! Most Madarász ur kötelessége igazolni, honnét kapta e mystificatiót ? De bár a kérvény való lenne is, az oly tárgy körül forog, mely a képviselöház jogköréhez nem tartozik; melyet tehát minden véleményezés nélkül is visszautasíthatott volna, és kellett volna visszautasítania. Mily körutat nem tesz vala az előterjesztés a hirlap-irodalomhan, ha azonnal értékére le nem szállittatik, és a mystificatio föl nem de- rittetik! A válaszfelirat iránt beadott két indítvány felett a vita f. hó 1-én kezdetett meg. A szónokok sorát Tisza-Kálmán nyitá meg, bővebben indokolva indítványát, főleg pedig a következetlenséget akarván elhárítani, mely onnan ered, hogy a kevésbbé kedvező márcz. 3-iki leirat után folytatá a közösiigyi bizottmány működését, melyet most, kétségtelenül kedvezőbb körülmények között, Tisza indítványa folytán, megszüntetni kellene. Deák Ferencz indítványa mellett báró Eötvös József szólalt fel először, jeles beszédében főleg azon körülményt igyekezett hangsúlyozni, hogy a közösügyek iránti elvek meghatározása, mind a hazai, mind a lajthántuli közvélemény megerősítése és felvilágosítása végett korszerű leend, hasznos és szükséges, és semmi jogfeladást nem foglal magában. Szólották még ez ülésben Tisza indítványa mellett gr. Keglevich Béla, báró Simonyi Lajos, Tisza László és Ghyczy Ignácz; Deák indítványát pedig Horváth Boldizsár , Onossy Mátyás, Vadnay Lajos és Szentkirályi Móricz pártolták. Mindannyiok szónoklatát a jogfolytonosság mellett felhozott erős érveken kívül, a komoly helyzet ismerete és az államférfiúi nyíltság jellemzi. így, mig gr. Keglevich Béla azok ellen fordul, kik a nemzetet forradalomról, szakításról vádolják, s e vádat visszautasítja; addig Horváth Boldizsár éles logikájá-