Eger - hetilap, 1866

1866-11-08 / 45. szám

IV. évfolyam. 45. szám. November 8-án 1866. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr, Félévre . . . 2 „ 50 Negyedévre . . 1 „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott «őrhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. KIAfizetésekct ellogad • a szerkesztőség (Széchenyi-uteza 26. sz.) s minden cs. kir. postahivatal. ' deutsch G. könyvkereskedése Eger, nov. í. Örömmel jelenthetjük végre, hogy a magyar országgyűlés | nov. 19-re egybehivatott, s igy egyszerre fogja üléseit megkez­deni a horvát-szlavon, valamint a lajtántuli tartománygyiilésekkel. | Minélfogva a képviselőhöz elnöke, f. hó 2-ról, minden egyes or­szággyűlési képviselőhöz a következő hivatalos felszólítást intézte: Tisztelt képviselő u r ! Majláth György főkanczellár ő nagyméltósága f. é. nov. l-sö napjáról 15895. sz. a. hozzám intézett hivatalos levele által tndósitott a felöl, hogy miután az ujabh hivatalos kimutatások az ország fővárosában s egyes vidékein pusztitólag dühöngött jár­vány tetemes csökkenését tanúsítják, s annak rövid idő alatti végleges megszűnése bizton remélhető lévén, Ö cs. kir. Felsége f. é. okt. hó 30-ról kelt legfelsőbb elhatározásával e f. é. június 24-én 10005. sz. a. kelt kegyelmes királyi leirattal elnapolt ma­gyar országgyűlésnek f. é. nov. 19-ik napjára történendő egybe- bebivását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Mely kegyelmes királyi leirat tartalmáról tisztelt 8 nagy- méltósága azon hivatalos kéréssel tudósított, hogy a fentisztelt legfelsőbb elhatározást a képviselöház tagjaival közöljem, s a szükséges intézkedéseket megtegyem, miszerint az országgyűlés nagy horderejű működését, Ö Felsége kijelentett atyai szándéká­hoz képest, a kitűzött napon ismét megkezdhesse. Ezen hivatalos felszólítás következtében megkérem tisztelt képviselő urat az országgyűlési tanácskozások folytatása végett, f. évi nov. 19-ik napján sz. kir. Pest városában, mint az ország­gyűlés törvényes helyén leendő megjelenésre. Kelt Pesten, 1866-ik év nov. 2-ik napján. Mint értesülünk, a felsőház tagjaihoz is szétküldettek már a ház elnöke, b. Sennyei tárnok ö excja által az illető meghí­vások. Hogy mily sikerrel fognak folytattatni az országgyűlési tárgyalások, az még a jövő titka; de reméljük a jobbat, annál is inkább, mert a magas kormány a 15-ös albizottmány javaslatát, mint a „Wiener Abendpost“ constatálja, az egyezkedés alapjául elfogadhatónak találja. Á nevezett lap nov. 3-iki számában egy terjedelmesb hivatalos czikk jelent meg, melyet, miután a kor­mány programmjául tekinthető, olvasóinkkal megismertetni szük­ségesnek tartunk. E czikk constatálja, hogy a kormánynak, a béke-müvek között legelső feladata: a bel alkotmány-viszály megoldása; hogy az ösvény, melyre a kormány lépett, a magyar korona országai­nak képviseleteivel való kiegyezkedés útja; hogy a kormány határozottan ragaszkodik azon nézethez, miszerint az egyedüli összetartó mozzanat nem áll az elemek erőszakolt összefoglalá­sából, s a jogeljátszási elv nem fér össze a politikai szabadság­gal ; hogy a kormány a legutóbbi eseményeket arra való intelem­nek tekinti, miszerint az utón, melyre lépett, gyorsan haladva, fogjon újból a magyar országgyűléssel a közös érdekek közös kezelése felett megkezdett alkudozások folytatásába. Az ország­gyűlés al-bizottmányának tervjavaslata figyelemreméltó kiindu­lási pontul és alapul szolgál az egyetértésre. A birodalom egyes részei együvétartozásának eszméje ki van abban fejezve, s elismerve azon elv, miszerint a monachia fennállása, annak legfontosabb érdekeiben biztosítandó. A kormánynak feladata: nézeteit a magyar országgyűlés előtt a legnagyobb nyíltsággal kitárni, hogy az alkudozások foly­tatásakor ezen elv következetesen keresztülvitessék, s gyakor- j lati érvényre jusson. A részek autonómiája czéljának az egész erős- j bülésének kell lenni, ezen nézetnek érvényesnek kell más király- í Ságokra és tartományokra nézve is lenni, hol az ország autono- ! miája határainak kiebb terjesztése jogosnak találtatik. Az októ­beri diplomában kifejtettjazon felettébb fontos és nagybecsű elvet, mely a nem magyar országok közös tárgyaira vonatkozik, felad­ni nem lehet. A legfőbb szellemi érdekek javára szolgáló, s az anyagi forgalom szabad kifejlődését tényegesen követelő institutiókat közös tanácskozásnak kell alávetni. Eger, nov. 7. Régóta pengették azon hirt, hogy Beust báró, azelőtt szász miniszter, osztrák külügyminiszterré fog kineveztetni. E hir, da­czára az ismételt dementieknek, s daczára a porosz kormány duzzogásának, csakugyan valósult, Beust báró, mint uj cs. kir. miniszter, az esküt 0 Felsége kezébe már letette, s hivatalos mű­ködését a bécsi külügyminiszteri palotában már megkezdette. Polittkáját illetőleg a „Debatte“ azt írja, hogy Majláth és Bel­eredi ő excáival mind a kül-, mind a belügyeket illetőleg tel­jes egyetértésben van, s hogy a minisztériumba való belépése által a bécsi cabinetnek Magyarország irányában viseltető ki­egyezési törekvései egy előmozdítóval gyarapodtak. — Mens- dorff grófon kivill még gr. Eszterházy Mór tárczanélküli miniszter is lemondott, sőt hirszerint gr. Larisch pénzügyminiszter szintén visszalépne, mely esetben helyét valószínűleg Bosse hollandi financzier foglalná el. B. John altábornagy a hadügyminiszteri tárczát kapta, miután e minisztérium vezetésével már néhány hét óta különben is meg volt bízva. A cabinet többi tagjai, lega­lább egyelőre, megmaradnak állomásaikon. — A külügyeket illetőleg, két fontos eseményről értesít­hetjük olvasóinkat. Az egyik a pápa ö szentségének a közelebbi con8istoriumban tartott két allocutiója; a másik a candiai fölke- lök capitulálása. 0 szentsége egyik allocutiójában panaszt emel az egyház­nak az olasz kormány részéröli üldöztetése ellen; — kárhoztat­ja az olasz kormány tetteit; azonban magára Olaszországra ál­dást mond. Óvást tesz a pápai tartományok bitorlása ellen; valamint azon forradalmi szándék ellen, mely szerint Rómát akarják az olasz királyság fővárosává tenni, — késznek nyilat­kozván, a sz. szék jogaiért a halált is elviselni, és — ha szüksé­ges — apostoli hivatásának jobb gyakorolhatása végett más or­szágban keresni biztonságot. — A második allocutióban a szent atya azon tényekre emlékeztet, melyek Oroszországban a katho-

Next

/
Thumbnails
Contents