Eger - hetilap, 1866

1866-11-01 / 44. szám

365

lapittatik meg ; a pénzverés megengedtetik; az érdemrend-alapítás megtiltatik; a határos hatalmakkal csak admiristrativ, de nem politikai egyezményeket szabad kötni. A. „Patrie“ szerint a román kormány arra is fel van jogosítva, hogy saját védelmi szükségeire a Dunán egy pánczélos ágyunaszád-osztályt tarthat fenn. A herczeg, kinek elismertetéséhez, mint Bukarestből Írják, csupán az orosz konzul nem kívánt szerencsét, okt. 24-én Kon- stantinápolyba érkezett inauguráltatása végett, s a zultán által nagy kitüntetéssel fogadtatott.

— Mig Konstantinápolyban Hohenzollern Károly tiszteletére ünnepélyeket tartanak, azalatt Candiában foly a harcz a föl- kelők s a török-egyiptomi csapatok közt. Konstantinápolyból okt. 26 ról azt jelenti a távírda, hogy a nevezett szigeten három nap óta csata foly, s a „Levant Herald" szerint a fölkelők előnyöket vívtak ki; ellenben egy 27-iki, szintén konstantinápolyi távsiir- göny szerint, a török-egyiptomiak fényes győzelmet nyertek. Melyik hir való?.. A fölkelésnek, hacsak a többi tartományok keresztény lakossága is fegyvert nem ragad — mit orosz ügynökök, kivált Rumelia és Boszniában minden módon előidézni törekszenek — sikert alig jósolhatni, annál is inkább, mertFran- cziaország összes diplomatiai ügynökei Keleten határozottan oda utasittattak, hogy a forradalmi törekvéseknek erélyesen ellene dolgozzanak, minthogy ezt a jelen körülmények stirgetőleg parancsolják; a görög kormány is loyalisan végrehajtja Franczia- országnak tett azon Ígéretét, hogy a fölkeléssel szemben semleges marad.

Nyílt levél. *)

Tisztelt szerkesztő ur! Mint a városi bizottmány elnökének nem kerülhette ki figyelmemet önnek lapja 38-ik számában megjelent azon czikk, mely az Immaculata-szobor felállításáról közölve van.

A czikkben foglaltak hogy nem egyebek mint a közönség hiedelmének tévútra vezetése, izgatásra törekvő szándok, ezek j bizonylatára e nyílt levelemmel együtt az ide mellékelt v. bizott- mányi végzést egész terjedelmében közzététetni kérem.

Ennek elolvasása után meggyőződhetik az olvasóközönség, miként a czikket iró hamarább elferdítve közié azt, mielőtt magáról a tárgyról magának biztos hirt és adatokat szerzett vala.

A közlőnek az érdeme nem abban áll, hogy mindent összevissza Írjon, hanem abban, hogy igazán, híven, tegye közlését.**)

Eger, *>t0 1866. Török Sándor,

Eger város polgármestere.

Olvastatott a folyó évi 1723 számú bizottmányi végzéssel megbízott küldöttségnek folyó hó 4-ről kelt véleményes jelentése a fötisztelendö Lengyel Miklós kanonok ur által készíttetett „Mária immaculata" emlékszobor felállítása tárgyában.

Végeztetett:

Tekintve, hogy a főegyház és lyceum közötti tér, hová folyamodó főtisztelendő kanonok ur a kérdéses műszobor felállítását óhajtaná, oly fő dísztere Eger városának, ahol mindennemű egyházi, s világi ünneplések és szertartások, milyenek az urnapi és feltámadási nagy népességű körmenetek, fejedelmi születés*) Tévedésből későn kerülvén hozzánk, csak most közölhetjük. Sz erk.

**) Ama kérdéses czikkben sem izgatás, sem elferdítés nincs. Ott egyebek közt ez mondatik: „Úgy vagyunk értesülve, hogy a t. alapító e műemléket Egerben, a lyceum terén ohajtá felállittatni, ide fogadta, ide szánta azt, és e végett ajánlatot, illetőleg kérelmet is intézett városunk gazd. bizottmányához, de a bizottmány végzésileg kimondá: hogy az emlék fölállítására kívánt tért át nem engedi. Az érveket, mikkel a t. választmány e végzést indokolni jónak látta, itt sem fölhozni, sem bírálni nem akarjuk ; csupán azon tényt emeljük ki: hogy a bizottmány említett határozata által szegény városunk egy gyönyörű műemléket vesztett." — És mit mond a v. bizottmánynak itt közló'tt végzése? Azt, hogy i'Lengyel Miklós kanonok ur a szobor felállítását a lyceumi téren kérte, mi azonban a végzésben eló'sorolt okoknál fogva megengedhetlennek találtatott. E Végzés tehát nemhogy megezáfolná a kérdéses közleményt, de ellenkezó’leg annak alaposságát igazolja. — Végül kötelességünknek tartjuk megjegyezni, hogy arra nézve, mikép kell hírlapi közlemények körül eljárni, a t. polgármester ur oktatására a kérdéses czikk irójá nem szorult, sem pedig arra illetékesnek a t. polgármester urat el nem ismerjük. Szerk.

napok ünneplései, hadi zászlók fölszentelései, fejedelmi látogatások ünnepélyes fogadtatása — szoktak megtartatni; a mely ünneplések és szertartások, hogy az eddigi tény és díszben jövőre nézve is megtartathassanak, kerülhetetlen főkellék a kérdéses fődisztérnek jelen területi épségébeni meghagyatása.

Nem engedhető továbbá az érintett tér beépítése, vagy bármi kis részben leendő elfoglalása — a közrendet illető tekinteteknél fogva sem; — miután Eger városának piaczi forgalma, minden heti és országos vásárok alkalmával szintén igénybe veszi e födisztért, a mennyiben ezen tér hosszán közlekedik a belső piacz a külsővel.

De végre az esetre is, ha minden más tekintetek nem gátolnák e helyeni felállítását; már maga a mü is igen sokat veszítene nagyszerűségéből, — miután a székesegyház és lyceum óriási nagysága e műre leveröleg s nagyszerűségére eleny észtő- leg hatna; --- mig ellenben, ha oly helyre állittatik, hol a körzet tágasabb, s alacsonyabb épületekkel lesz körülvéve, nagyszerűsége teljes pompájában fog diszleni.

Mindezen egyházi, vallási és polgári tekintetek s nagy érdekek szerint meg nem engedhető, hogy ezen fődisztér, a kérdéses szobor e helyeni feállitásának legkisebb részben is feláldoz- tassék akkor, midőn a belvárosi piacz közepéu, a sóház és katonatisztilak előtti téreken ezen szobor felállítására a legaikal- masb helyiségek léteznek, melyek bármelyikén e mü teljes becsében díszeleghet, a nélkül, hogy oly hátrányt okozna, mint a födisztéren helyfoglalás által; — ennélfogva — habár Eger városa Örömmel kész egy ily nagyszerű műemlék felállítására minden egyéb helyiséget a város körében áldozni (!!!) s a legszivélye- sebben felajánlani; de a kérdéses fődisztér bármely részének e czélra leendő elfoglalásába beegyezni egyátalán nem hajlandó.

Miről főtisztelendő Lengyel Miklós kanono k ur, kérvényén hátiratilag értesítendő.

Kelt Egerben, 1866. évi augusztus hó 19-én tartott közgaz- dászbizottmányi ülésből.

Népgyülési jegyzőkönyv az” Immaculata-szobor

ügyében.

Mint tudva van, városunkban okt. 14-én népgyülés tartatott, melynek egyik tárgyát a főt. Lengyel Miklós kanonok ur által öntetett Immaculata-szobor képezé. Az ügy kellő földerítése végett közöljük egész terjedelmében az e tárgyról fölvett népgyülési jegyzőkönyvet, a mint következik .

Elnöklő polgármester számos aláírásokkal ellátott, több rendbeli aláírási iveket mutat föl, melyek szerint főtisztelendő s nagyságos Lengyel Miklós kanonok ur által készíttetett „Maria immaculata" szobornak, — melyet már időközben a fenttisztelt alapitó ur szabad kir Pest városának ajándékozott — Pest váro- sátóli visszaszerzése, s a főtemplom és lyceum közötti dísztéren leendő felállítása kérelmeztetik ; mely előterjesztés folytán Végeztetett:

Ámbár ez ügyben, fötisztelendö s nagyságos Lengyel Miklós kanonok ur által tett megkeresés folytán, Eger városa közgazdász. bizottmánya folyó évi augusztus hó 19-ről kelt, 2000. szám alatt hozott végzésével — a kérdéses műemlék felállítására nézve — a főtemplom és lyceum közötti disztér általadását megtagadta ; — minthogy azonban ez tigybeni határozathozatalra a t. közgazdász, bizottmány illetéktelen, illetéktelen pedig azért, mert egy 20,000 lélekböl álló lakosság vallási érzelmei kifejezése felett határozni hivatva, s jogosítva nincs; ennélfogva, de azon tekintetből is, hogy az esetre, ha ezen emlékszobrot Eger városa elvesztené, illetőleg annak más városbani elvitelét engedélyezné, soha meg nem bocsátható hibát követne el, a mennyiben ezen remekmű — milyent a szoborban Eger városa tisztelt közgazdászati bizottmánya is felismert — Eger városának, következve, bármely terének is csak díszére, fényére, és emelésére szolgálhat; mely okoknál fogva, az elől hivatkozott tisztelt közgazdászati bizottmányi végzés, mint e részben illetéktelen, és tévedésen alapuló, ezennel megsemmisittetik, s ennek ellenében az alapitó ur által eredetileg kért, s a főtemplom és lyceum közötti tér a szobor felállítására örömmel átengedtetik nemcsak, sőt óhajtandó volna, ha a többször említett műkincs a kérdéses disztér közepét, vagyis a főtemplom lépcsője és a lyceum középajtaja közötti tért foglalná el.

Minthogy azonban, a többször említett közgazdász, bizottmányi végzés hozatala után ezen műemlék a tisztelt alapitó ur által időközben Pest városának ajándékoztatok, és igy a most tisz-