Eger - hetilap, 1866
1866-09-27 / 39. szám
324 „S c h i d m a i z i g Bernát a mezei munka tartama alatt családjával a szabadban, sátorban hált. Egyszer éjfélkor álmából hirtelen felretten, s maga előtt egy borzasztó alakot lát, melyet a sötétség s ijedtség miatt jól ki nem vehetett. Azonnal rákiáltott: ki vagy ? — mit akarsz? — Az alak nem felelt, hanem közelebb jött. Sch. •ekkor fektéből rémülten felugrik, s felkapott fejszéjével hozzávág, az alak összerogyott, és vérében előtte vonaglott. A gyilkos csak ekkor jött egészen magához, eszébe jut felesége, leánya, neveiken szólitja őket; ezalatt lehájlik a haldoklóhoz, kiben kétségbeesve ismeri fel saját nejét, kivel boldog házasságban élt.“ Általában mindaz, mi a kedélyt rendkívül felizgatja: öröm, ijedség, erős képzelődés, tartós aggodalom sat. az érzékek rendes működésére zavarólag hat, és okozhatja, hogy az ember körülményeit , viszonyait hamisan Ítéli meg, mert nem úgy fogja fel, mint azok valóban állanak. Mi ezen csalódásokat kikerülhe- töknek mondottuk ; mert egy, a szó valódi értelmében müveit ember lelki erőit annyira gyakorolhatja, hogy kellő önvigyázat mellett önuralkodását s lélekjelenlétét legtöbb esetben megtarthatja. Egy müveit ember teljesen ismerheti s megítélheti azt: mit lehet adni az érzékek által bennünk keltett érzésekre, és mennyit engedhet ezeknek elhatározásaira befolyni. E módon, az érzékek használatától elválhatlan csalódásokat, ha meg nem szüntetheti is, de megakadályoznia lehet, hogy azok Ítéletére s cselekedeteire döntőleg befolyjanak; megakadályozhatja, hogy előítélet, babona, képzelődés érzékeit ne ámítsák, s azok szabályos működését ne zavarják. (Vége köv.) Cholerabeteg ápolása s önoltalom. Azoknak a jóbarátoknak, kik részint szóval, részint Írásban megkerestek arra nézve, hogy adjak egy kis utasítást, hogy orvos nem létében cholera esetén mit tegyenek? tanácsomat a következőkben öszpontositom. Minthogy a cholerának legfőbb tünetei a hasmenés, hányás, görcsök, égető szomjúság, a bőrnek hidegsége; és minthogy egyszersmind ezek a legijesztőbb tünetek, oda kell törekedni, — járt sokat kérdezősködni Linwood ur ültetvényéről és körűimé- | nyeiröl; a nélkül is elégszer hallottam nevét, mint tönkrejutott I emberét emlegetni. Különösen érdekelt, a mit leányáról, Kati kisasszonyról hallék. Ot illetőleg csupán egy vélemény volt, mindenki úgy nyilatkozott, hogy jó és szép, s hogy atyja alávaló módon el akarja adni az uj felügyelőnek, ki reá oly nagy befolyást gyakorolt. Linwood Kati egy északamerikai tengerészhad- nagygyal, Vaughan Henrikkel formaszerint el volt jegyezve, ki most szolgálatban távol volt, s visszatérte után vele egybekelni szándékozott. Azonban minden valószínűség szerint, Vaughan Henrik visszatértekor jegyesét, mint más nejét volt viszontlátandó, mert Duff, vagy igaz nevén Donald, az öreg Linwoodot orránál fogva vezette, kinek pénzt kölcsönzött — mi egy felügyelőtől szokatlan dolog — s igy az öreg teljesen hatalmában volt. Az ültetvény földjei jók voltak ugyan, de ki voltak merítve, s még igen sok parlagon heverő föld tartozott hozzá, mert az öreg Linwood, egy gyenge és érzéki ember, ki csak a kártyajátékban és borban találta örömét, lassankint minden használható rabszolgáját eladta, hogy nyugtalankodó hitelezőit kielégíthesse, úgy hogy a gazdálkodáshoz szükséges munkaerő hiányzott. Ezen tönkrejuttató eljáráshoz a két utolsó felügyelő hűtlensége is járult, kik a rabszolgák eladásánál New-Orleansban felhasználták az alkalmat zsebeik megtömésére. Mindenki azon nézetben volt, hogy Duff még vakmerőbb játékot játszik, minthogy urának egyetlen gyermekéveli egybeköttetése által egykor az ültetvény tulajdonosává kellett lennie, mely értelmes kezelés mellett hajdani értékét újólag | biztos szer hiányában, — hogy ezen tünetek megszüntessenek vagy meggyengittessenek. Elemezzük őket egyenkint. 1) A cholera a bélhuzamot támadván meg, ez gyuladásba jő, és ezen keresztül elveszti a vér vizének egy nagy részét; innét van a szájszáradás, könyhiány, belső égés és szomjúság, vizelet- rekedés. Ha a vér vizének egy részét elvesztette, meg.-.Urüdik, a vérkeringés e miatt zavartatik, s igy előáll a bőrnek és végtagoknak hidegsége. Oda kell tehát törekedni, hogy a vér visszanyerje elvesztett vizét: azért a betegtől nem szabad megtagadni a vizet; még pedig adassék a betegnek fris viz, kortyonkint annyi,a mennyit a beteg kíván, — kis adagokban azért kell adni, mert a nagy mennyiséget azonnal kihányja. — A hideg viz, a mellett, hogy a vért újra kiegészíti, még a hányást is csillapítja, és ezen szempontból lehet a betegnek időszakonkint apró jégdarabokat is adagolni. 2) A görcsöket szintén a megromlott vér okozza, — a görcsök a lábujjakban kezdődnek, onnan a lábikrába, a czombba, hasba és mellbe , valamint a karokba eljutnak. — A végtagokat erősen kell dörzsölni langyos eczetes vízzel, a hasgörcsök ellen tétessék a hasra nagy felíiletben hajastól reszelt torma, vagy pedig eczettel kevert mustárliszt. 3) A bőrnek hidegsége és megkékülése szintén a vér meg- sürüdésében, és keringési zavarában, valamint a nagyfokú bél- gyuladásban találja a tudomány mostani állása szerinti értelmezését; — oda kell tehát törekedni a viz adagolása mellett, hogy a bőr tevékenysége ismét életre hozassék, a mi izgatás által történhetik; az izgatok pedig a dörzsölés, kefélés, — (de ne subixos kefével) jéggel való dörzsölés, vagy langyos eczetes vízzel; — a gyomortájra egy vízbe mártott és kifacsart ruha, erre pedig a gyomron és derékon keresztül két, hosszában összevarrott törölköző erösittessék; a beteg hirtelen ágyba tétessék, erősen légzá- rólag betakartassék, lábaihoz meleg téglák rakassanak, hogy igy a beteg izzadásba jöjön, mert a meleg és gyöngyöző izzadás megmenti. Megjegyzendő, hogy úgy helyeztessék el a beteg, hogy a hányás és gyakori ürülék miatt se zavartassák ki helyéből, annál is inkább, mert a rizskinézésü ürüléknek szaga nincs, — a szájától pedig könnyen el lehet távolítani a kihányt anyagokat. Ha az izzadás rövid idő alatt, '/.4 vagy >/2 óra alatt be nem következnék, sem a tünetek nem akarnak alábbhagyni, az átalá- nos dörzsölés újra kezdetik, és ismét betakartatik a beteg — a l visszanyerhette. Szintén egy vélemény volt aziránt is, hogy Lin- I wood Kati Duff felügyelőt gyűlöli, s a távollevő Vaughan Henriket szereti, de atyja fenyegetések által kényszeritette, kezét az előbbinek odaígérni. Két hét múlt el, mig ezen, már Vicksburgban szerzett adatok valóságáról meggyőződhettem, s bármily éber volt is figyelmem ezen idő alatt, sohasem találkozhattam a ravasz felügyelővel, ki úgy látszik, Princetownba nem igen szokott járni. Voltak ugyan ott ismerősei, de ezek szoktak hozzá az ültetvényre koron- kint kilovagolni, őt a városban egy hónap óta senki sem látta. Én kitaláltam okát. A leány körül kellett forgolódnia, hogy kegyét megnyerje, s egyszersmind az öregre gyakorlott befolyása felett is őrködnie kellett. Végre értésemre esett, hogy a mennyeg- ző napja már kitüzetett. A türelmetlenség minden körülmény között káros, de különösen sokat árt egy rendőrhivatalnoknak. Mindamellett türelmetlen voltam. Két ízben ballagtam már ej egész az ültetvény határáig, s csaknem arra tántorodtam, hogy az ott dolgozó négerekkel beszédbe ereszkedjem, de szerencsémre, még észrevettem, hogy rósz utón járok; mert egész vállalatom könnyen füstbe mehetett volna, minthogy akkoriban semmiféle idegen nem beszélhetett volna a fekete munkásokkal, a nélkül, hogy gyanút ébreszszen maga iránt. Végre midőn a hosszú várakozásban már kifáradtam, a véletlen segélyemre jött. (Folyt, követk.) I
