Eger - hetilap, 1866
1866-09-27 / 39. szám
IV. évfolyam. 3D. szám. Szeptember 27-én 1866. Előfizetési díj: * Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad; a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J entsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866 október — deczemberi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre.................................................................................5 ft — Félévre.........................................................................................2 ft 50 kr. Negyedévre.................................................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra........................................................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda). Eger, szept. 26. Lapunk múlt számában közöltük már egy párisi távirat után azon körsürgöny főbb pontjait, melyet a ktilügyek vezetésével ideiglenesen megbízott Lavalette franczia miniszter kibocsátott, s melynek czélja, a franczia kormány által követendő politika körvonalait megismertetni. E körsürgönyről megjelenése óta minden lap kimondotta véleményét, s még folyvást röfnyi vezér- czikkekre szolgál anyagul. Az angol lapok átalában kedvezöleg fogadták e fontos okmányt; a franczia lapok különbözöleg nyilatkoznak fölötte. A „Liberté-“nek különösen föltűnik, hogy mig a körsürgöny szerint Francziaországot senki sem fenyegeti, s Francziaország sem fenyeget senkit, s igy a mostani béke tartós; az okmány mindamellett a hadsereg szervezetében teendő módosítások szükségességére utal. Ha a béke állandónak lenni Ígérkezik, a nevezett lap nem látja be, mi okból kell Francziaországnak tetőtől talpig fegyverkezni, haderejét kifejleszteni, a helyett, hogy az ország kimerültségéből magához jöjön, felüdüljön, és Európában a béke képviselője s az európai béke központja legyen. Porosz lapok a körslirgönyt Poroszországra nézve kedvezőnek tartják, mert hiszen abban a történt bekeblezések ellen kifogás nem tétetik, a bevégzett tények elismertetnek; de megütközését nyilvánítja a „Nordd. Alig. Ztg.“ Lavalette azon nyilatkozata fölött, hogy a franczia terület védelmére a katonai szervezet haladéktalan tökéletesitése szükséges. De ki fenyegeti Francziaországot ? kérdi a nevezett lap. Igaza van; Francziaországnak nincs oka megtámadtatástól tartani, de Napoleon császár minden eshetőségre készen akar lenni. Ha e készülődésnek nem az is czélja, hogy Napoleon Poroszország ellen annak idejében a siker biztosabb reményével léphessen föl a Rajnára vonatkozó követeléseivel ; de ott van a keleti kérdés, mely napról napra fenyegetőbbé válik, s melynek eshetőleges megoldásánál Napóleon császár bizonyára nem akarja a tétlen néző szerepét játszani. Mi a körsürgönyböl sokak által kiolvasott tartós békét csak addig hiszsztik tartósnak, mig Francziaország érdekei a cselekvés megkezdését nem követelik. Ez idő pedig talán hamarabb bekövetkezik, mintsem hinnők. — A candiai fölkelés növekedőben van, s a török kormány helyzete annál súlyosabb, mert a mozgalom folyvást terjed, Epirus, Albania, Bosznia, Thessalia, forrongásban van, Samos szigetéről is hasonló hírek érkeznek. A candiai fölkelő görögök már több csatát vivtak a török és egyiptomi seregekkel, hogy minő sikerrel, azt az eddigi rövid tudósításokból nehéz meghatározni. Az első nagyobb összecsapás Canea mellett történt. A mintegy 30,000 főnyi török-egyiptomi sereggel 40,000 főnyi roszul fegyverzett fölkelő állt szemközt. 8 órai harcz után az előbbiek meg- tarták a csatatért; a fölkelök 600 halottat vesztettek. így szól 'egy távirat. Azóta újabb összeütközések történtek. Egy corfui szept. 19-iki távirat a következőket jelenti: „A crétai fölkelök görög tisztek által vezéreltetve , négy oldalról támadták meg a török-egyiptomi hadsereget. A basa és katonái egy szerződés megkötése által mentették meg magukat, minek folytán szabadon bocsáttattak." — Candia fökormányzója a crétaiak általános föl- fegyverzését határozá el. A kiegyenlítés lehetősége mindinkább tűnik. A candiota nemzeti gyűlés Sphakiomban elhatározta a török uralom eltörlését s a Görögországba! bekebleztetést, és 5 milliónyi kölcsönt rendelt el. A fölkelök minden követ megmoz- ditanak, hogy ügyöket diadalra segéljék. A crétai ideiglenes kormány, az amerikai consul által indíttatva, föliratot intézett Johnson elnökhöz, melyben a Törökország elleni panaszokat formulázván, a tengerentúli Unió közbenjárását kéri fel. A fölkelök György görög király beavatkozását is remélik, ki erre hajlandónak is mutatkozik, mi kitűnik a védhatalmak egy küldöttségéhez intézett válaszából, melyben egyebek közt kijelenté, hogy nem tilthatja el alattvalóinak, hogy a szerencsétlenségben testvéreiknek segitségökre ne legyenek; ha tehetné is, úgymond, nem tudná soha elfelejteni, hogy nemcsak Görögországnak, hanem az összes helléneknek is királya. Az eseményekért minden felelősséget elhárit magáról és a görögökről. — E nyilatkozat Görögország- és a Porta közt a legkomolyabb bonyodalmakra szolgáltathat alkalmat, melyeket talán csak a fegyver fog megoldhatni. — Emlékezzünk meg pár szóval a magyar ügyről is. A bécsi lapokban e kérdés tárgyalása még mindig napirenden van, s a mit már annyiszor elmondtak, újra meg újra fölmelegitve találják föl olvasóiknak. Az újabban fölmerült hírek közül csak a „Politik“ azon táviratát említjük meg, hogy Ö Felsége a kor-