Eger - hetilap, 1866
1866-09-20 / 38. szám
316 földünkön levő kis távolokat tekintve, valamely tárgy létezése és látása között alig van időkülönbség; de mihelyt szemünket e földről a csillagos égre emeljük, oly távolakkal állunk szemben, melyeknek befutására a fénysugárnak is évekre, századokra, évezredekre van szüksége; és igy méltán kérdezhetjük : vájjon az, mit látunk, akkor, midőn látjuk, megvan-e még? vájjon ama tündöklő égitestek, melyeknek látásában ma gyönyörködünk, megvannak-e még, vagy közölök többen már századok, ezredek előtt bevégezve rendeltetésöket kialudtak!? E tárgyat tovább fejteni akarván, egy kis illu3trátiora van szükségünk ; a tudományos beszéd száraz, sokakra unalmas, ezt kikerülni akarván, a tolinak kötelessége az elvont gondolatnak annyi fényt, árnyat s szint adni, hogy az kellőleg kidomborodva a figyelmet ne fáraszsza. Azon tételből indulunk ki: hogy a világsugár azon hirnök, mely a kívülünk létező dolgoknak képét szemünknek meghozza, de ezen hírnöknek futása, bár fölötte gyors, mégis időbe kerül; igy például 108 ezermillió mérföldnyi távolból csak egy hó lefolyása alatt hozhat nekünk hirt az ott történt dolgokról. Ezt előre bocsátva, ha a Mindenható szemünket oly erővel ruházná fel, hogy mi nagy távolokból is csak oly tisztán látnók a dolgokat, mint minő tisztán a földön 100—200 lépésnyire látunk ; akkor különböző távolu nézpontokból tekintve e földre, a legcsodálatosabb s meglepőbb látványok merülnének fel előttünk . . . 1866-ban az ausztriai seregek része az uj Olaszkirályság hadai ellen Custozzánál fényes győzedelmet nyertek, későbben' pedig Lissa-nál még nagyszerűbb tengeri ütközetben győztek ; de ha magát e napok alatt a t. olvasó gondolattal a Centaurus ß csillagába áttehette volna, onnan Lombardiára lenézve egy terhes felhő, melyben villámok lobogtak, födte volna el e szép országot szemei elöl.jmely lassankint meghasadván, látta volna az olasz-franczia egyesült hadakat a solferinói magaslat felé győztesen előretörni, a mi seregeinket pedig vesztesen hátrálni. — Ha innen most mint a gondolat a S i r i u s b a n teremhetne, s Budára tekintene, látná a királyi palotát lángokban s a forradalmi magyar seregek győztes ostromát annak várfalai ellen. Innen nézpontját ha a sarkcsilla g-ba tehetné át, láthatná jelenleg I. Napóleont Elbából kiindulni (1815. márcz. 1.) majd a rettenetes Waterlooi ütközet viharzanék el szemei előtt, később pedig megpillanthatná a Bellerophon sorhajót hires foglyával sz. Ilona felé vitorlázni. — Egy pillanat Magyarországra e napokban az Alcyon-ból a nézőt az Árpádok korába varázsolná át, a királyi trónon IV. Béla fiát, V. Istvánt látná, s látna mintegy 50 ezer lovas sereget II. Ottokár, cseh király ellen síkra szállni. — Ha valaki 1866. szept. 4-kén az Arc t ur-ból városunkra tekinthetne, az egri főtemplom fölszenteltetésének fényes ünnepélye fejlenék ki előtte. — Végre ha a „t e ját“ valamely csillagából nézne földünkre, az assyriai birodalom Ninus s Semirámis alatt hatalma s virágzása fénypontján tárulna fel szemei előtt. Szóval, ha mi birnók a talizmánt, hogy, mint a tündérmesében van, ott lehetnénk egy pillanat alatt, a hol akarnánk, és szemünk minden távolból egyenlő tisztasággal látná a dolgokat: akkor, kellőleg megválasztva a nézpontokat, a világtörténet nagyobb eseményeit kifejleni még csak most láthatnék meg ; tehát a mi látérzékünk azokat mutatná nekünk, a mik már nem léteznek, s régen történtek, a mi pedig most van, s történik, erről mit sem mondana . . Messziről hoztuk le ezen érvet nemde ? de azért mit sem veszt erejéből; mert nem költői szeszélylyel, hanem a csillagászat tanai s számai *) szerint kerestük fel azt, és mindenesetre a mellett *) A csillagászok az álló-csillagok roppant távolaiknak kifejezésére, a nagy számok kikerülése végett, fé nyé v e k e t is használnak. Egy fényév oly távolságot jelent, melyet a világsugár egy év alatt futhat he ; ezen ut 63.280- szor oly hosszú, mint a mennyire tölünk a nap van (= 21 millió mf.) vagyis: közel l'/3 billió mérföldet képvisel. . A fönt említett csillagok távolaik fényévekben tesznek : ß-& aCentaurusban:7 évet, 186 napot ;a — Siriusé: j szól, mit mi bebizonyítani akarunk: hogy a mi legbecsesebb érI zéklink, a szem még az időre nézve sem biztos tanú: nem akkor, J mikor valami a nagyobb távolokban történik, tudósit minket; és • ekkor a régi dolgot újnak hazudja. Ezen kirándulás után vegyük elő újra tárgyunkat, s tekintsük azt más oldalról. A csalódások, miknek érzékeinket használva kitéve vagyunk, vagy kikerülbetlenek, vagy kikerülhetők. Az elsők állandók, minden emberre kiterjednek; legyenek ismereteink bármily bővek s mélyek, legyen értelmünk bármily éber, éles s a vizsgálatokban gyakorlott, ismerjük bár mennyire az érzékek s tüneteinek csaló hamisságát. A másikféléket önmagunkrai szoros vigyázat s itészeti ellenörség mellett kikerülhetni. A mi czélunkra az elsők fontosabbak, azért figyelmünk alá is leginkább azokat veendjük, mert határozottan mutatják: hogy bár az emberi szellem magát az érzéki csalódások alól emancipálhatja is, az érzéki benyomásokat annak tekintvén, a mik azok; de nincs hatalma, sohasem bírhatja az érzéki szerveket a hazugságról leszoktatni; e szerint az érzékek az embert okvetetlen tévedésekre vezetik, melyeket leküzdeni, kiigazítani, magukban képtelenek. A csalódások ezen serege leginkább azon módtól ered, melylyel érzékeink a külvilág hatásait felfogják. Ide tartoznak a már említett azon hibán kívül, hogy szemünk a külvilágot min dig csak perspectiv, tehát nem úgy, mint valódilag létezik, látja, — még a következők : hogy erősebben világított testek, vagy fehér foltok fekete alapon mindig nagyobbaknak tetszenek, mint ugyanoly nagy fekete foltok fehér alapon. E tünet irraditio-nak neveztetik, ügy látszik, a nők előtt ez nem titok, azért a szikárabbak szívesebben öltöznek fehér, sárgás, s más világosb színekbe, mert ezek a termét nagyobbnak mutatják a kövérebbek ellenben a barna vagy fekete szinti ruhában sugárabbaknak tetszenek. — Szemünknek egyenetlen domborúságából is, mely rendesen felülről lefelé Ívesebb, mint jobbról balra, a rajzok s idomoknak némi kinyulása következik; ezért egy szabályos négyzet (quadrat) mindig kissé hosszúkás négyszegnek látszik. Adjuk ide: az ég tekintetét, melyet a legjelesebb csillagász ép úgy, mint az egyszerű földműves mindenesetre egy, a tetőponton kissé lenyomott kristályboltozatnak lát, melyre a csillagok ragyogó pon- tokkint vannak tűzve. — A holdat is feljöttekor nagyobbnak látjuk, mint midőn magasabban áll, pedig a legpontosabb mérések bizonyítják, hogy átmérője mind a két esetben egyenlő; de mihelyt szemünket a lát-csőröl leveszszük, a csalódás újra előáll. Ezek ellen nincs menekvés; a tudományokban legműveltebb csak úgy, mint a puszták fia ép érzékeivel szenved ebben, s daczára hires czivilisatiónknak, e tekintetben az érzékek rabjai vagyunk s maradunk. (Folyt, köv.) ; Hevesvármegye gazd. egyesülete részéről Gyöngyö- ! sön 1866 ik év szept. hó 10-én Kovách László elnöklete 1 alatt és Bakó József megyehatósági biztos jelenlétében tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve. 32. Elnök a nem nagy számmal egybegyült tagok szivé- ! lyes üdvözlése után, a gyűlést megnyíltnak nyilvánitá. Ez alkalommal elnök röviden fölemlité , miként a jelen közgyűlés — I melynek a bevett szokáshoz képest az év elején kellett volna i megtartatnia, hogy ez évben ily későre halasztatott, annak egyedüli oka, a háborús viszonyok és mozgalmas időkben keresendő nem csodálja tehát, ha a t. tagok e szokatlan időben kevesebb számmal jelentek meg, mint rendesen megjelenni szoktak ; különösen a tárgy is, mit ez alkalommal szőnyegre hozni kíván, 161/s évet; — azArctur-é29 évet, 122 napot; — a 3 a r k c s i 11 a g é 49 évet; — azAlcyon-é (a Plejadesek legnagyobb csillaga) mintegy 575 évet ; — Végre a tejút különböző csillagainak távolaik 4—5000 fényév között állanak. (Mädler : Die Entfernungen im Weltenraum und die Nebelflecke.) — Valóban : „Caeli confitentur mirabilia tua Domine!“