Eger - hetilap, 1866

1866-01-25 / 4. szám

32

A kórház szükségeire kivántatott gyógyszereket folyvást az irgalmas-szerzet gyógyszertára szolgaitatja, 25 százalék elengedése mellett. A kórház és aggok intézete részére kiszolgáltatott gyógyszerek árjegyzéke tesz 591 frt. 68 krt. o. é., ebből levonva 122 ft. 92 krt., fizetendő 388 ft. 76 kr.

A bujakóros osztály részére a gyógyszerek ára tesz 58 frt. 87 kr., ebből leszámítva 13 ft. 47 kr., fizetendő 40 ft. 40 kr.

ß.) Szegények, aggok intézete, a fennebb említett irgalmas, nők ápolására bízatva, hasonlaga kórházi épületben létezik, ebbe elszegényült, el nyomorodott egriek mindkét nemből külön osztályba vétetnek föl, és minden kellékeikről illöleg gondoskodva van, a férfiak osztályában folyvást 20-an, a női osztályban 30-an, s igy összesen 50-en vannak.

Továbbá az alamizsnára szorult szegények havonként a vegyes bizottmány (consessus) jóváhagyásával dijaztatnak, e czélra havonként 40 o. é. forint fordittatik ; van a szegényeknek egy másik osztálya, melyben mindenki holtiglan állandó fizetést nyer, ez négy fokozattal bir, az elsőben 40 kr., a másodikban 80 kr., a harmadikban 1 ft. 20 kr., a negyedikben 1 ft 60 kr. adatik havonként; ezen osztályban havonként 115—120 forint osztatik ki.

y.) A dologház létrehozására ez évben semmi sem történt; fegyencz-intézet a megyei s városi börtönökön kívül nincsen.

c.) A háziállatok közül a nyári forróságban az ebek között észleltetett nehány veszettségi eset, de veszélyes megmaratás nélkül, továbbá öszszel s tél elején a szárnyasállatok dögvésze több háznál pusztított.

III. Orvos-rendőri intézkedések:

a. ) A védhimlö beoltása májusban megkezdetvén, a városi főorvos felügyelete mellett ,a városi sebész által hivatalosan foly- tattatott szeptember végéig; a sikeresen beoltottak száma ez évben 495, ezekből 237 fi, és 258 nő ; 1864-ben beoltatott 749 egyén.

b. ) A bujakór terjedésének meggátlása végett a kéjhölgyek | hetenként rendes sebészi vizsgálatra kényszerittettek; vizsgálat alatt voltak ez évben 75-en, közöttük bujakóros találtatott 31.

c. ) Ez évben egy halva találtatott lelencz jelentetett.

d. ) A kisdedó vó-intézet csekély alaptőke és jövedelem mellett fennáll, s bár czéljának megfelel, mégis kellő részvét nélkül teng.

e. ) Az élelmiszereket illetőleg: hivatalos figyelemmel kísértetett minden élelmiszer, mely az egészségre káros befolyással lehet, továbbá a szeszesitalok, konyhaedények sat.; a levágandó marhákra külön megbízott állatorvos ügyel fel, a piaczon elmérésre bocsátott húsnemeket a piaczi biztos tartja szemmel.

f. ) A testi tisztaság s ez által az egészség fentartására szolgáló intézetek két fürdöházból — melyek egyikében gőzfürdő is létezik, — s a velők szemszéd uszodából állnak ; mindhárom egy közös hévforrásból nyeri vizét, csak hőmérsékük különböző -f- 21—25° Reaum; a tisztaságra bennök átalában kellő gond fordittatik.

IV. Átalános észrevételek:

Az egészségügyre égetőbb szükség nem létezik, mint annak mielőbbi országos rendezése, annyival inkább, mert az évről évre nyomasztóbbá váló elszegénytilés az egészségre nem csekély befolyást gyakorol.

Horvátországi ügyek.

A horvát országgyűlés f. hó 15-én újra megkezdte üléseit, mely alkalommal öt rendbeli leirat olvastatott fel. Ezek egyike Suhaj és Subotics alelnököket megerősíti; a másik a báni tábla tagjait az országgyűlésből kizárja; a harmadik az országgyűlés azon kérelmét, hogy a péterváradi ezred is meghivassék az országgyűlésre, megtagadja, a negyedik a zágrábi nemzeti

muzeum felállítását; az ötödik a tudományok és művészetek déli szláv akadémiájának alapítását engedélyezi.

Három felirati javaslat terjesztetett az országgyűlés elé, melyek elsejének szerzője dr. Racki kanonok. Ez 'az októberi diploma vezérelveit elfogadja ; de az 1861. 42. czikk értelmében az országgyűlés egyelőre nem bocsátkozhatik Horvátországnak a birodalomhoz való közjogi viszonyának tárgyalásába, mert a kir. megerősítést nyert czikk iránt előbb Magyarország nézete megtudandó. Horvátország kinyilatkoztatta, hogy kész szorosabb szövetségbe lépni Magyarországgal, mihelyt az e czikk alapelveit elfogadta.

A választmány kisebbsége szintén elfogadta a Racki-féle javaslat 36 első kikezdését; de a Magyarországbozi viszonyokra nézve magáévá tette Subotics hétszemélynök módositványát, melynek lényege abban áll, hogy Horvátország jogát, az állam- kérdés megoldásához k ü 1 ö n járulni, hangsúlyozza, és hogy e tekintetben csak küldöttség által akar érintkezni a magyar országgyűlés hason küldöttségével.

A harmadik felirati javaslat szerzője Stojauovics szerelni képviselő. Ez szintén a területi épség követelményéből indul ki. Az okt. diploma és febr. patens határozmányait nem tekinti a közös ügyek tárgyalása legczélszeriibb módjának. Különben e kérdés megoldásához Horvátország mindaddig nem járulhat, mig Magyarországhoz való viszonya nyílt kérdés marad. E javaslat a bizottmányban támogatásra nem talált.

E három javaslat, beható tanulmányozhatása tekintetéből, kinyomatni rendeltetett.

Ezenkívül b. Hellenbach is készített egy felirati javaslatot, mely a Stojanovics-féléhez legközelebb áll, azonban a bizottmányban nem tárgyaltatott.

A felirati vita f. hó 20-án vette kezdetét, mely ülésben S u- haj elnökölt. Ez alkalommal b. Hellenbach bejelentette, bogy ö is készitett földirati javaslatot. Az ülés fénypontját Stojauovics ifeszéde képezte. Az államjogi kötelék — úgymond — Magyar- és Horvátország közt nem szűnt meg, s e két ország közös államjoggal, közös orgánummal bir, és ez utóbbi nem lehet más, mint a magyar országgyűlés; az államjogi kérdéseket tehát Magyarországgal a pesti országgyűlésen kívánja tárgyaltatni.

Nyilatkozat.

Csíky Sándor orsz. képviselő választói által a képviselőházhoz beadott petitióban az egri ajt. alapitv. hivatal hivatalnokai azzal vádoltatnak, „ hogy a mintegy 5 millió(! ?) forintot kezelő hivatal részéről az illető adósok előtt kinyilatkoztatták, s közhírré tették: hogy aki Vavrik mellé nem áll, annak alapítványi tartozása felmondatik, szőlője, háza elárvereztetik; ellenben ki Vavrikhoz pártol, annak í hátralékkamatai elengedtetnek, részint csak több évek múltával követeltetnek;“ mire 7. és 8y'. alatt vonatkozott okmányok hozatnak elő.

Ámbár a hivatkozott okmányok az alólirott hivatal előtt ismeretlenek, nem tartózkodunk mindamellett egyenesen kimondani, hogy azok csak álokmányok, pártszenvedélyből kiállított rágalmak és hamistanúságok lehetnek. — A fennebbi pontban állított „közhír rétevésu stb. kitételek már is oly természetűek, melyekről hiteles okmányt kiszolgáltatni úgy sem lehet, de melyek csak mendemondán alapúihatnak. Ezek ellenében alulírottak egyszerűn kinyilatkoztatják, hogy nem csak a követválasztási idő alatt, de sőt már jóval előbb sem felmondás, sem meg- idézés, kivéve talán egy siettető közömbös esetet, a hivatal részéről, daczára a számos hátraléknak, nem fordult elő. — Hogy egy és más megintés azonban történhetett a késedelmi