Eger - hetilap, 1866

1866-08-16 / 33. szám

276 szárazságban tintám is kiszáradt, toliamat pedig mint ínséges, oly éles, eczetes folyadékba találtam volna mártani, hogy nem csak toliamra, de körmömre is tapinthattak volna. Azért inkább most egy ftlst alatt megírtam az egész szomorú történetesei nem hall­gatva azon több napilapban is fölelevenitett óhajtást, és sürgős kívánalmat: bár azok, kiknek magasztos föladatul az jutott, minél erélyesebben és sietősben a mindinkább növekedő bajt és Ínsé­get elhárítani iparkodnának. Végezetül nem hagyhatom emlitetlenül, hogy mélt. özvegy grófDe8sewffy Emilné szent-mihályi kastélyában négy sebe­sültnek teljes ellátását és ápolását, Sz.-Mihály községe pedig minden sebesült községbélinek gyógyíttatását nemeslelküen föl­ajánlották. Isten fizesse meg! Alföldy. Török-Szenl-Miklós, aug. 6. A ki Török-Szent-MiklÓ8 városa rónapiaczán a délnek néző házsoron végignéz, látni fog egy igénytelen czéget ezen felirat­tal : „Pillesz Márton vaskereskedése." Midőn 1861. évben a volt árvabizottmányok feloszlattak, Török-Szent-Miklós derék lakos­sága Pillesz Mártont választotta közgyámjának , ki hajlott kora daczára hazaíiúi kötelességének tartá, a közkívánatnak engedni s a török-szent-miklósi árvavagyon kezelését elvállalni, minek foly­tán 1861. évi jul. 25-én Egerben a tek. vármegyétől 16,956 frt árvavagyont — különféle kötelezvényekben — átvett. 1861. év­ben és 1862. év elején csak fizettek az adósok, és fizette árváit a közgyám is, de az 1862. évben kezdődő aszályosság már 1862. évben ritkította az árvatári bevételt, az 1863-ik és 1864-ik év pe­dig egészen meg is szüntette, s a mint a bevétel apadott, kétszer­ié nőtt a szükséglet; az árvák és gyámjaik kérve kérték illetéke­iket, a közgyám hiába kérte az adósoktól legalább a hátralévő kamatot. Az árvaszéki utalványok sűrűn jöttek, az elöljárósági személyzet csak küldözgette az árvatárba s izengette : Pillesz ur adjon ennek ennyi, annak annyi pénzt. Pillesz ur előre látván a közszükséget, lótott-futott az adósokhoz egy-egy kis pénzért, s a ki vele nem gorombáskodott, azt mondá: „ugyan Pillesz bácsi hagyjon békét, hisz látja, hogy nincs.“ Naponkint ismétlődött: „Pillesz bácsi adjon pénzt,“ „Pillesz bácsi látja , hogy nincs.“ — De azzal az árvák nem érték be, mert jöttek : „az Istenért éhen halok“ —• „az Istenért az árva temetésére adjon pénzt.“ — Mit tegyen Pillesz ur? ha jött a vasból kezébe pénz, az éhezőnek és temetési költségre adta sajátjából, mert habár az árvatár üres volt, Pillesz ur árváiból egy sem halt meg éhen. —• De meggyűlt az utalványok és hátralékkamatok száma; a kiknek árvailletősé­gük utalványozva volt, azok panaszkodni kezdettek; az adósok csak nem fizettek; a vas sem kelt mint más évben, s igy lett Pil­lesz ur „rósz ember,“ mert az árváknak annyit, a mennyit kellett volna, nem fizetett, és mert az adósoktól pénzt sürgetett. Megún- ta Pillesz ur zaklattatását, és bizony kereken kimondá 1865-ben, hogy ő árvák atyja tovább nem lesz, s elkészíttetvén számádásait, hogy a bevétel kötvényekben 16,797 frt 207/10 kr, a kiadás kötvé­nyekben 16,797 frt 207/10 kr, bevétel készpénzben 6000 és egyné­hány forint, kiadás készpénzben 7000 s egynéhány forint, s 1865. évi jul. 1-én számadásait aláírván, több 100 frtra rúgó eredeti kötvényekkel és egyéb okmányokkal fölszereltetvén, a me­gyei árvaszékhez bektildötte. Az árvaszék a megyei számvevő­ségnek, ez újból sértetlenül az árvaszéknek küldte vissza. Sug- dostaték vala pedig a vidéken, hogy „Pillesz bácsi rósz ember, mert fizetni nem akar,“ és csodálkozék vala az árvaszék, hogyan lehet az árvatárban 1000 írttal több a semminél, midőn a száma­dások mellett 1000 írtnál többet érő eredeti kötvény létezik, de ily körülményeknél el kellett rendelnie az árvavagyon megvizs­gálását. Az árvaszéki kiküldött hosszú vizsgálás után igy végzé a t. m. árvaszékhez tett jelentését : „mindezekből kitűnik, hogy Pillesz Márton volt közgyám 1262 frt 83 krral több fedezetet adott át az árvák követelésénél, mert az árvák szükségleteit 186% évben sajátjából fedezte, s az öt illető hatos kamatját sem vette ki, mely dicséretes árvavagyon kezelése adandó számadásai elintézésénél a tek. m. árvaszék méltánylását megérdemli.“ Tehát Pillesz bácsi mégis derék ember. Éljen Pillesz bácsi sokáig!— csak ne legyen sokáig árvaatyából árva, kinek az árvatárban saját pénze van ! 0. Politikai hírek s események. Ausztria. Mint a „Lloyd“ bécsi tudósítója irja, a cseh,hor- vát és lengyel pártvezérek tanácskozásai, kik a foederalista elv érvényesítése végett Bécsben összegyűltek, élénken folynak. Stroszmayer püspök is, ki nehány napra távol volt, ismét visszatért, s részt vesz ezen egyelőre tisztán magánjellemü érte­kezletekben. Fötörekvésük oda irányul, hogy nehány vagy lega­lább egy szlávot a ministeriumba hozzanak. Ezen urak azon re­ményt is táplálják, hogy a horvát és erdélyi udvari cancelláriát vezető személyekben változást idézendnek elő. — A foederalista programmot, melyről e napokban oly sokszor történt említés, a „P. L.“ bécsi levelezője olyképen is­merteti, hogy e programm megtartja a tartományi gyűléseket, a szőkébb bírod, tanácsot három országgyűlés (a következő csopor­tokban : Galiezia, Krakó és Bukovina; Cseh-, Morvaország és Slézia; s a többi örökös tartományok) által akarná helyettesíteni s a birodalmi delegatiót egy részről, a három csoportosult ország- gyűlés küldötteiből alakítani. Rieger, Brauner, Palacky és Go- luchowski e programm föpártolói. — Báró Hübner, Ausztria római követe, Bécsbe hivatott, de nem a külügyek, hanem a belkérdések miatt. — A grátzi „Telegraph“ Bécsből a következő politikai hí­reket veszi: A mint a magyar országgyűlés megtette szavazatát a közös birodalmi ügyek felett, egyesitett országggyülés fog Bécsben összeülni, és szintén szavazatot ad a kormány előterjesz­tése felett Magyarországnak a birodalomhoz való viszonyát ille­tőleg. Hogy ez „egyesitett“ országgyűlés mily választási rend­szabály alapján alakul meg,e pillanatban még nincs elhatározva; valószínű, hogy a választás a tartomány-gyűlésből történik a tar­tományi rendszabályokban felállított csoport-rendszer alapján; bizonyos azonban, hogy a tart. gyűlések számára uj választások rendeltetnek el, e tart. gyűlések pedig az egyesült országgyűlés­re való követküldés végett hivattatnak össze. Mindez azonban attól van föltételezve, hogy a magyar országgyűlés munkálata olyan lesz, hogy a kormány azt elfogadhassa, s az egyesitett országgyűlés elé hozhatja kormányjavaslatképen." Hogy azon­ban azon esetben mi fog történni, ha a magyar országgyűlés dolgozata nem találtatik elfogadhatónak; arról a „Telegraph“ mit sem tud. — Becsből, aug. 10-röl jelentik, hogy a „Dandolo" osztrák corvette a „Vineta“ porosz corvettel a mexicói partokon összeüt­között, és az osztrák hajó győzött. A veszteség 20 halott és 40 sebesült. Angolország. London, aug. 10. A parlament ma bezára­tott. A királynő a trónbeszédben kinyilatkoztató, miszerint aggo­dalmas érdekkel kiséré a háborút, mely az európai szárazföld legnagyobb részét megingatta. Nem lehetett közönbös szemlélője az eseményeknek, melyek barátságos lábon álló és rokonságban levő fejedelmek állását komolyan fenyegették, mindazonáltal Anglia részvételét nem találta szükségesnek, miután sem a koro­na méltósága és becsülete, sem a nép érdeke tényleges beavat­kozást nem igényeltek. Fraiu‘ziaoi>zág. A franczia kormány a florenczi kabinetet ál itólag területátengedésre vonatkozó követeléssel ost­romolja. Ugyanis az „A. A. Z.“ párisi levelezője arról értesülj 1

Next

/
Thumbnails
Contents