Eger - hetilap, 1866
1866-08-09 / 32. szám
269 lenti, hogy Poroszország joga, a meghódított államokat bekebelezni, a népjognak s egyéb politikai megfontolásoknak egyaránt megfelel. Az északi hatalmasságok erélyesen támogatják az elűzött fejedelmeknek a congressus létrehozására czélzó fondorlatait, de Francziaországnál törekvéseik eredménytelenek fognak maradni. Berlin, aug. 5. Az országgyűlést ma a király nyitotta meg ; A trónbeszéd összefoglalja a legújabb hadjárat eredményeit, egyidejűleg constatirozván, hogy a hadiköltségek a befolyó állam- jövedelmek és pénztárkészletek által födöztethettek, s ennélfogva az országra nézve rendkívüli kiadások nem keletkeztek. A trónbeszéd fölemlíti, miszerint a budget tekintetében az utólsó évek alatt nem jöhetett egyesség létre az országképviselettel, és egyszersmind elismeri, hogy az államháztartás nélkülözi a törvényes alapot. A király reményű, miszerint a legújabb események elösegitendik a mulhatlanul szükséges kiegyezkedést, hogy a kormánynak indemnitás fog adatni az államháztartási törvény nélkül vitt közigazgatásért, és az eddigi összeütközés véget érend. Várhatni — mondatik továbbá — miszerint a haza politikai helyzete meg fogja engedni Poroszország határainak kiterjesztését és egy egységes szövetségi hadseregnek felállítását porosz vezénylet alatt. Az erre vonatkozó előterjesztvények haladéktalanul át fognak szolgáltatni az országgyűlésnek. — A legújabb ügyeket, valamint az idegen hatalmasságokhozi viszonyokat a trónbeszéd nem említi fel. Oi 'oszország. Az orosz lapok egyidő óta erősen emlegetik Galicziának Oroszország által leendő annectalását. A „Golos“ azt mondja: „Ha a kicsiny Olaszország Velencze kedvéért háborút üzen Ausztriának, s ebben kirekesztőleg ama tartomány nyelvtanára és szótárára támaszkodik, úgy másrészt Oroszország a végzettől azon hivatást nyerte, hogy Lemberget elfoglalja, és magát a modern szójárás szerint természetes határai közt constitu- álja. Oroszország elfoglalhatja és kell is, hogy elfoglalja a Kárpátokat, miként Francziaország a tengermelléki Alpeseket elfoglalta.“ Olaszország. Persano ellen hadi-törvényszéki nyomozást inditnak; az olasz kormány következő négy pontot tűzött ki a nyomozók elé: 1. Hogy történhetett az, hogy a ráfordított roppant kiadások daczára a hajórajon hiányzik a kellő felszerelés és ágyuk ? — 2. Miért nem támadta meg Persano Polát, midőn a háború czélja Istria vala, s miért ment Lissa ellen ? — 3. Miért ment át az „Affbndatore“-ra, — nehezítvén ezáltal a hajóraj működését ? — 4. Ismervén az osztrák hajóraj támadási szándékát, miért osztá meg a S. Giorgio erőd ellen intézett támadásával a hajórajt? — A hajóhad parancsnokságát ideiglenesen Vacca ellenadmiral vette át. A lissai csata óta a tettpárt tagjai közt rendkívüli forrongás uralkodik, s a nemzeti bizottmány az összes harczi híreket titkos sürgönyök által terjeszti el a lakosság közt. — Romából nevezetes dolgokat jelentenek. Egy titkos con- sistoriumban ő szentsége állítólag szilárd elhatározását tudatta, hogy a sz. széket és annak világi jogait Napoleon császár és a franczia nemzet közvetlen oltalma alá helyezi. A pápa afranczia császárt egy romai patrícius jogaival ruházandja fel, s öt az egyház pártfogójává teendi, oltalma alá adván a „dominium tempo- rale-t“, melyet a Karolingiak régi időben alapítottak. — Florenczböl aug. 2-ról jelentik: Királyi rendelettel 350 millió nemzeti kölcsön Íratott ki 95 kibocsátási árfolyammal. A befizetések 6 részletben eszközlendők; a névszerinti érték után járó 7 százalékos kamatok félévenkint fizettetnek. Az első félév 1867. april hóban telik le. A kölcsön félévenkinti sorshúzással van összekötve 100,000 frankig terjedő nyereményekkel. Anglia. Az Európát Amerikával összekötő tengeralatti távírdán legelőször is Viktoria királynő küldött tizenetet Johnson elnökhöz, melyben szerencsét kivan magának egy oly vállalat szerencsés befejeztetéséhez, melynek szorosabbra keilend fűznie az Egyesült-Államok s Angolország közti egyetértés kötelékeit. Dunaiejedeleinségek. Ismét miniszterválság volt. Az uj minisztérium következőleg alakult meg: Ghika János elnök- s bel- Ugy-, Stirbey külügy-, Mavrogheni pénzügymin. A miuisteriumban maradtak: Cantacuzeno mint igazságügy-, Ghika Demeter mint hadügy-, Sturdza mint közmunkaügyi ministerek. Ez utóbbi ideiglenesen a cultus- s oktatási tárczát is átvevé. — Mint Bukarestből Írják, jul. 28-án a seregre nézve újra beállott a szabályszerű állapot, s a hadi pótlék megszűnt. Az ösz- szes határőrök már haza küldettek. Az önkéntes csapatok már nagyrészint föloszlattattak. A democrata elemek kizárása a mi- nisteriumból és azoknak az orosz párthoz tartozó conservativ tagok általi pótlása mutatja, miszerint ott is kezdik már belátni, hogy erőszakos lépések nincsenek napirenden. További bizonyságot arra nézve, mennyire tartanak ott a veszélyes democrata elemektől, azon körülmény szolgáltat, hogy a fejedelemnek sikerült, a nemzetőrséget ismét feloszlatni. Azon hirt, mintha I. Károly függetlenné akarná magát tenni a portától, szándékosan maga a román kormány terjesztette, nyomást akarván ezzel gyakorolni a portára, hogy az a fejedelmet minél előbb elismerje. Levelezés. Gyöngyös, aug 4. Emlékezethaladó idő óta a nőnem volt az, mely & betegek és sebesültek gyengéd ápolásának szentelé föl foglalkozását. Örömmel jegyezzük fel ma újra ezen tapasztalást, miután naponkint van alkalmunk meggyőződni a felett, hogy* magyar hölgyeink számosb részét nem kell emlékeztetnünk az amerikai lelkes nők példájára, kik az utólsó polgári háború alkalmával a sebesültek ápolása körül európai hirt szerzének maguknak ; hanem nemeskeblü sugallataiktól ösztön öztetve, az összes birodalmat jelenleg végveszélylyel fenyegető csapások között, a beteg és sebesült harczosok érdekében annyi áldozatkészséget tanusitnak, mely nem csak a háború által okozott nyomort és pusztítást enyhíti, hanem a magyar hölgyekkel született ember- baráti érzelmeknek is fényes bizonyságát tünteti fel. Ezen állításom valóságáról mindenki meggyőződést szerezhet, ki fáradságát nem sajnálja, csak egyszer is a gyöngyösi közkórházban elhelyezett sebesült harczosokat látogatásával szerencséltetni. Húsz, részint súlyos, részint csekélyebb sérülésekkel sújtott egyén részesül itt kellő ápolás és orvoslásban. — És ha fölemlítem azt, hogy mindezeknek ápolási és orvoslási, összes és valóban nevezetes költségeit, mélt. gróf S z ap á ry Józsefné szül. báró Orczy Anna és szeretett leánya főméit, herczeg Au ersperg Sándorué, gróf Szap ár y Sarolta urhölgyek viselik ; ha fölemlítem azt, hogy a sebesülteket, valahányszor azok száma a felüdülés folytán meghiányzik, saját fogataikon a gödöllői vagy pesti katonai kórházból ismét folytonosan újakkal pótoltatják ! ha fölemlítem azt, hogy mindezen sebesülteket még azonfelül még fehérnemüekkel is ellátják, és megajándékozzák; még mindezekkel nem fejezem ki azon erényt, melyet az említett úrhölgyek részéről a szenvedők irányában észlelni szerencsém van. Mert bár a gyöngyösi kórházban az irgalmas-szüzek ápolása a beteg legtulzóbb igényeinek is megfelel, mindamellett a fönt nevezett s mélyen tisztelt urhölgyek az irgal más szüzekkel vetélkedve osztoznak a sebesültek ápolásában, saját kezeikkel i osztják ki délben és este azoknak eledelöket, sőt a gyengélkedőket maguk étetik, ágyaikat igazítják, szenvedéseik felöl a legnagyobb részvéttel tudakozódnak, az elcsüggedteket vigasztalják, a szülőket, rokonokat a betegek állapota felül gyakran tudósítják, s ekként a legcsekélyebb részletekbe bocsátkozván, mindent, mit a czélszerü betegápolás követel, a legnagyobb szorgalommal és önfeláldozással teljesítenek. A jó cselekedet önmagában találja föl legnemesebb jutalmát, és midőn mi ezen példás feláldozást feljegyezzük, ezzel azt kívántuk egyedül bebizonyítani, hogy magyar hölgyeink ott, hol áldozatkészség kívántatik, senki által magukat megelöztetni nem engedik. Vezelcényi Horner István.
