Eger - hetilap, 1866

1866-06-21 / 25. szám

212

ország visszautasít minden területi nagyobbodást, mig Európa egyensúlya meg nem zavartatik. Francziaország csak akkor gondolhat határainak kiterjesztésére, ha Európa földképe valamely uagyhatalmasság egyedüli javára változtatnék meg, s a határ- tartományok a (Rajnánál) szabad akaratból fejezik ki óhajtásukat az annexióra. Más körülmények közt Francziaország a szom- szédokkali jó egyetértést és függetlenségük s nemzetiségük tisztelését elébe teszi minden területi nagyobbodásnak.

Mi a conferentián a német Bund számára hatalmasabb szervezetet, Poroszország számára jobb földrajzi határokat, végre Ausztria részére Velenczének méltányos kármentesítés melletti átengedése után Németországbani nagyhatalmi állásának fentar- tását kívántuk volna. S most, midőn a conferentia meghiúsult, fog-e Francziaország arra kényszerittetni, hogy kardot rántson ? A kormány ezt nem hiszi. Bármi legyen is a háború eredménye, egyetlen kérdés sem fog Francziaország beleegyezése nélkül megoldatni. Francziaország ennélfogva beváró semlegességben marad, bízva jogában és nyugodtan hatalma érzetében.

Francziaország jövendő magatartását illetőleg érdekes a „France“ következő nyilatkozata:

Ha Ausztria Olaszországban győz, — mondja a nevezett lap — e győzelem még nem semmisiti meg szükségkép Olaszország egységét és a zürichi szerződést, Francziaország tagadhatatlan müvét. Ehhez a mi (III. Napoleon) beleegyezésünkre van szüksége, és Ausztria még ha győzni fog sem teendi ki magát azon veszélynek, hogy megint szemközt lássa magával azon vitéz katonákat, kiket Solferinonál tanult ismerni. Ha Ausztria Olasz- és Porosz- országban is megveretik, Francziaországnak nem lesz oka interveniálni, — ha pedig Sziléziában győz és Olaszországban veretik meg, ez esetben könnyen megy majd a dolog, mert a compensatio a bevégzett tényekből kerül ki. Francziaország magatartása tehát a körülményektől függ, — e pillanatban még nem elegyedhetik az actioba.

O roszország. Gortscbakoff körsürgönyt jelzett az udvarokhoz, melyben Oroszország részéröl tudlul adatik, hogy a legszigorúbb semlegességnek franczia részről történhető megsértése esetében, az orosz kormány is kénytelen leend tartózkodó állásából kilépni.

Murawieff Sz.-Pétervárott nagy összeesküvést fedezett föl, melynek következtében számos egyén, köztük Dolgoruki hg. is elfogatott. A szintén elfogott Karakosoff a börtönben megmérgezte magat.

Olaszország. A „gyanús egyének“ elfogatása most még nagyobb mérvben foly, mint eddig. A házmotozások és elfoga- tások nemcsak a nápolyi területen vannak napi renden, a hol a fönökök még a drákói szigora miatt rettegett nápolyi főnökkel Gualterio marchesevel is versenyeznek, — hanem Felső- Olaszországban szintén. Milano. Parma, Reggio az utóbbi napokban terjedelmes rendőri tevékenység színhelyei voltak ; a lombardiai fővárosban főleg a clerus tagjai ellen léptek fel. Olasz lapok szerint, csupán a nápolyi területről 4000-nél több gyanús egyén szállittatik Szardínia, Elba szigetére sat., hol internálva maradnak. A Szicziliából érkező hírek a közbátorság kétségbeejtő állapotáról tesznek tanúságot.

Törükoszág. Bosniának igen harczias kinézése van. Á porta oly készületeket tesz, mintha már nehány nap múlva háborút akarna kezdeni. De ki ellen? Ezt az idő fogja megmutatni.

Ó-Szerbiában nagy aggodalom uralkodik a mohamedán lakosság hangulata felett, miután ez sokban hasonlít ahhoz, mely a syriai mészárlások előtt jelenkezett. Jó volna, ha Európa figyelme idejekorán e tüneményre fordittatnék.

A törökök még mindig attól tartanak, hogy Szerbia, Montenegro és a többi szláv tartományok fölkelnek a porta ellen ; ennélfogva Belgrádból Írják, hogy a szerb határon fekvő Nisch

bolgárországi városban 15,000 redif öszpontosittatott, kik négy elsánczolt táborban tanyáznak.

Amerika. New-Yorkból érkezett tudósítások, jun. 1-ről kelt canadai táviratok után jelentik, hogy a feniánoknak, az északamerikai hatóságok éber őrködése daczára, sikerült a canadai angol birtokokba betörni. A Butfaloval szemben fekvő angol erőd hallomás szerint kiürittetett, a vasutak és távírdák elpusztit- tattak; a feniánok a tartomány belsejébe nyomultak, a nélkül, hogy ellenállásra találtak volna. — Újabb tudósítás szerint a feniánok Erie falut és erődöt elfoglalták, s az ellenök küldött önkénteseket visszaverték.

A városi faiskola ügye.

A városi közgazdászati bizottmány május 21-én tartott ülé- j sében a faiskola ügyében kiküldött bizottmány véleményezése | kerülvén tárgyalás alá, érdekesnek tartjuk azt, mint városi köz- j ügyet, lapunkban is közölni. A véleményezés igy hangzik:

Folyó év február 25-én tartott közgazdászati bizottmányi ülésnek ./• alatti végzésénél, úgy a ./•./■ alatti pótvégzésnél fogva, alólirottnak elnöksége alatt küldöttség neveztetett ki, azon meg- bizással, hogy miután még múlt évben a külvárosi iskolák részére felállítandó kertek tárgyában kinevezve volt küldöttség azon véleményt terjesztette elő, hogy a külvárosi iskolákhoz tartozó udvarok oly csekélyek, hogy azokból az iskolás gyermekeknek a fatenyésztésben adandó oktatásra alkalmas téreket kijelelni nem lehetne, átalános, vagyis mind a négy külvárosi iskolával közös kertül, a Barkóczi-féle laktanya telkéhez tartozó úgynevezett sorskertet ajánlja, —-mely ajánlatot a városi bizottmány elfogadván, a kérdéses kertnek berendezése, s fentartása iránt javaslatot mutasson be. Mely megbízás folytán a jelentést tevő küldöttség a kérdéses kertet megtekintvén, azt faiskolakertül czélszerüen be- rendezhetönek találta; mielőtt azonban e berendezés tárgyában részletes véleményt mondana, szükségesnek vélte egész átalá- nosságban e következőket előre bocsátani. A nagyméltóságú magyar kir. helytartótanács azon rendelete által, bogy a községekben közkertek állíttassanak, melyekben a tanulóifjúság a fatenyésztés, nemesítés, és egyéb kerti munkákban oktatást nyerjen, két czélt szándékozott elérni:

1- ör Hogy a fiatalság a kerti munkákban, különösen a fatenyésztésben, a legszükségesebb oktatást megnyerje;

2- or Hogy a fatenyésztésnek átalánositása által, a kerti ipar nem csak egyeseknek jólétét mozdítsa elő, hanem az átalános vagyonosodást is eszközölvén, általa az államgazdászat lendületet nyerjen. A magyar kir. helytartótanácsnak az e tárgyra vonatkozó rendelete körrendelet lévén, egyforma modorban szól az minden községhez, holott tudjuk azt, hogy vannak községek, hol a fatenyésztés és kertészet már ez időben is szép virágzásban van, mig fájdalom, léteznek oly községek is, melyekben a lakosok a kertészet kezdővonásaival is ismeretlenek lévén, a kezdeményezésnek is a község ebbeli elöhaladott, vagy hátraesett álláspontjához kell mértnek lenni. Eger méltán az előbbiek közé sorolható, mert férfiai szölőmüvesek, s mint ilyenek, a földnek megdolgozásában, szőlő- s ezzel rokon faültetés s ápolásban jártasak, a nők pedig kerti vetemények tenyésztésével foglalkozván, s e téren szintén jártassággal bírván, gyermekeiknek czélszerübb oktatást adhatnak, mint milyent a.legköltségesebb iskolakert nyújthatna, főleg azért, mert mint köztapasztalásból tudjuk, az egri köznép gyermekét csak addig járatja iskolába, mig az a mezei foglalatosságra gyenge voltánál fogva alkalmatlan, úgy hogy 10 éven felüli figyermeket állandóan iskolába járni alig tapasztalunk, az ily zsenge gyermekkor pedig még nem arra való, hogy a fatenyésztésben a gyermek maradandó tudományt szerezhessen. A dolog ily állása mellett a küldöttség úgy véli, hogy a külvárosi iskolák mellett költségesebb kerteknek felállítása felesleges s czélhoz nem vezető volna. — Azonban hogy a magyar kir. helytartótanács ebbeli rendeletének is elégtétessék, úgy azért is, hogy az iskolába járó gyermekek közül azoknak, kikben a kertészetre, különösen a fák nemesítésére hajlam mutatkozik, némi oktatás nyujtathassék: létezik mind a négy külvárosi iskola mellett, és pedig a makiári külvárosinál a Krupa-féle kertben 20, a hatvani külvárosinál 15, a vereskút utczainál 5, — végre a Mária-utczai- nál 25 □ ölnyioly tér, mely ily iskolakertté alakittathatik. Javalja e küldöttség ezen iskolák melletti téreknek e czélrai berendezé' sét azért is, mert a Barkóczi-laktanya kertje, a külvárosi iskolák-