Eger - hetilap, 1866
1866-06-21 / 25. szám
jV. évfolyam. 25. szám. jnnins 21-én 1806. Előfizetési dij: Egész évre . 5 ft - kr, Félévre . 2 50 Negyedévre . • i „ :ío .. Egy hónapra • - 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében, minden hirdetéstől 30 kr • fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. ElAíi/.etéseket elfogad .* a szerkesztőség (fíustihdz, 803. szám)} — J e n t s c h G. könyvkereskedése’ 8 minden cs. kir. postahivatal. ELŐFIZETÉSI FÖLHÍVÁS AZ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre.....................................................5 ft — Félévre..........................................................2 ft 50 kr. Negyedévre ....................................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-liáz 803. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Népeimhez! A béke müvének közepette, melyet kezdeményeztem, hogy alapjait vethessem meg oly alkotmány rendszerének, mely az öszbirodalom egységét s hatalmi állását szilárdítva, egysz ers- mint az egyes országok- és népeknek szabad belfejlőd és ét biztosítsa, — uralkodói tisztem egész haderőmet fegyverre szólítanom parancsolá. Két szövetkezett ellenség seregei sorakoznak a birodalom déli s északi határán oly czélból, hogy Ausztriát európai hatalmi állásában megingassák ! Egyiköknek sem adtam okot a háborúra. A Mindentudó Isten bizonyságom, hogy legelső s legszentebb uralkodói kötelmemül tekintém, megőrzeni népeim számára a béke áldásait, és hogy e kötelmet mindenkor teljesíteni törekedem. De az ellenséges hatalmak egyike még Űrügyre sem szorult. Birodalmam egyes részeire irányzott erőszakos foglalási vágyában a kedvező pillanatot elégségesnek tekinti a háború megindítására. Hü és vitéz hadseregem egy része két év előtt, a most velünk ellenségesen szemközt álló porosz sereggel szövetkezve, az északi tengerpart vidékére vonult. A végből léptem volt ily fegyveres szövetségre Poroszországgal, hogy szerződésszerű jogokat megóvjak, egy német népfajt oltalmazzak, egy elkcrülhetlen háború vészes következéseit a legszűkebb határok közé szorítsam, s az európai béke fentartására kiválólag hivatva levő két közép-európai nagy hatalmasság benső frigyesülése által saját birodalmam, Németország- s egész Európának a tartós béke biztosítékát megszerezhessem. Nem kívántam hódítani, s önzéstelenül lépvén szövetségre Poroszországgal, a bécsi békekötéskor magam számára semminemű előnyt nem kerestem. Ausztriának be nem számíthatók ama szerencsétlen sajnos bonyodalmak, melyek Poroszország hasonló önzéstelensége esetén soha föl nem merülhettek, s hasonló szövetségei szellemmel rögtön kiegyenlíthetők lettek volna. E bonyodalmak önző czélok valósithatása végett idéztettek elő, s ugyanezért kormányom által békés utón megoldhatók nem valának. A helyzet komolysága mindinkább növekedett. És Én uralkodói tisztem érzetében, kész lévén népeim becsületével, jóllétével megférő minden engedményre, még akkor sem léptem ki a teljes béke korlátáiból, midőn a két ellenséges államban köztudomású hadi előkészületek tétettek, s kölcsönös egyetértésük, mely csak birodalmam ellen intézendő közös támadás czélzata által volt indokolható, mind világosabban nyilvánult. De midőn tapasztalni valók kénytelen, hogy a további ké- sedelmezés által az ellenséges támadások hatályos visszatolása, s ekként birodalmam biztonsága is veszélyeztetnék, el kelle Magamat a hadi készületekkel válhatlannl kapcsolatos nehéz áldozatokra határoznom. Békeszeretetemnek kormányom által kifejezett biztosításai, az egyidejű kölcsönös lefegyverzési készségem iránt ismételve tett nyilatkozatok — Poroszország részéről oly viszonkövetelé- sekkel találkoztak, melyek teljesítése birodalmam becsülete- és biztonságának feláldozását foglalta volna magában. Poroszország követelte az előleges teljes lefegyverzést nem csak önmaga, hanem az Olaszországban birodalmam határain táborozó ellenséges hatalom irányában is, melynek békeszerete- tére nézve mi biztosíték sem nyujtatott, de nem is nyujtathatott. A herczegségek kérdésében Poroszországgal folytatott tárgyalások mindinkább annak szolgáltatták tanúságát, hogy e kérdés megoldása, úgy, mint Ausztriának tekintélye, Németország, s a herczegségek jogai, érdekei megkívánják, — Poroszországa nyíltan bevallott eröbatalmi s hódítási politikája mellett, vele egyetértöleg nem eszközölhető. A tárgyalások megszakítva, az egész ügy a német szövetség elhatározása alá bocsátva, s egyszersmint Holstein törvényes képviselői egybehíva lőnek. A fenyegető harczi bonyodalmak arra inditák a franczia, angol, és orosz nagy hatalmakat, hogy kormányomhoz is felhívást intézzenek oly közös tanácskozmányokbani részvételre, melyeknek czélja a béke fentartása leendett. Kormányom abbeli szán- dokomnak megfelelve, hogy a béke népeim javára, ha csak lehet, megöriztessék, a részvételt meg nem tagadta, beleegyezését mégis azon határozott elöföltételhez, köté, hogy a békítési kísérletek kiindulási pontjául az európai közjog s a fennálló szerződések te-
