Eger - hetilap, 1866
1866-01-18 / 3. szám
18 Erdélyi ügyek. A kolozsvári országgyűlés f. hó 9-én tartott ülésében, melyre a követek és királyi hivatalosok számosán jelentek meg, az elnök a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után jelenté, hogy az országgyűlés feliratára a kegy. királyi leirat leérkezett. Ezen leirat az országgyűlési kir. biztos átiratával együtt azonnal felolvastatott. Lényeges tartalma következő: „Kéréseiteket meghallgatva, és nehogy az összes monarchiát érdeklő államjogi kérdések megoldása halasztást szenvedjen, megengedjük, hogy Magyarország jelen koronázási országgyűlésére, mely azon kérdések szabályozásával foglalkozand, kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk érdekei megőrzése végett, az 1848. évi választási rend és mód szerint képviselőit megküld- hesse. • Midőn azonban Erdélynek ezen országgyülésbeni képvisel- tetését megengedjük, ez azon határozott nyilatkozat mellett történik, hogy ez által az eddig kibocsátott törvények jogérvénye változást ne szenvedjen. A két ország végleges egyesülését, mely csak a magyar koronánkhoz tartozó országaink egymásközti, valamint ezeknek a birodalomhozi államjogi viszonyainak szabályozása alapján valósítható, ezeken kivül még kedvelt Erdély nagyfejedelemségünk országos külön érdekei méltó tekintetbe vételétől, a különböző nemzetiségek és vallások általatok is méltányolt jogi igényeinek biztosításától, s a közigazgatást illető kérdések czélszerü szabályozásától teszszük függővé. Tekintettel elhatározásunkra, e jelen országgyűlést további intézkedésig elnapolan dónak találjuk. Egyúttal rendelkezünk az iránt, hogy a magyar királysá gunkban most folyamatban levő koronázási országgyűlésre küldendő erdélyi képviselők megválasztása haladék nélkül foganatba vétessék, valamint kellően intézkedünk az iránt is, hogy a királyi hivatalosoknak azon osztálya, mely az 1848-ik évi magyarországi 7-ik törvényczikk l-sö pontja által a főrendi táblán üléssel és szavazattal felruháztatott, minél gyorsabban Pestre rneghi- vassék.“ A kir. leirat felolvasása után Z e y k Károly, Kolozsmegye követe azon inditványnyal lépett föl, hogy miután a kir. leiratban oly tárgyak vannak megérintve, melyeket megvitatás nélkül hagyni nem lehet, az nyomattassék ki, s csak miután kellőleg megvitatták, következzék be az országgyűlés elnapolása. Ez indítványt azonban az elnök ő nmlga, mint elfogadhatlak elutasitván, bezáró beszédében a rendektől elbúcsúzott, mire az ülés az elnök éljenzése közt eloszlott, Fővárosi tudósítás. Pest, január 15. Csak rövid egy hete annak, hogy önök kedves köreiben megfordult utolsó levelem, s e hét, melynek történetét most körvonalazom önök előtt, újólag gyászszegélyben jelen meg, újólag szomorú, mintha csak a halál meg akarná magát bo- szúlni a mulatozók jó kedvén. Gróf Dessewffy Emil nincs többé ... E nehány szóval egy nemzet fájdalma van kifejezve; ezt jelezi az akadémia erkélyéről lecsüngő fekete lobogó, melyet szomorúan lenget a csípős szellő, minden lebbenésnél sírva, mintha ezrek érzelmeit akarná tolmácsolni. A tudományos akadémia és a hitelintézet derék elnökét, a tudomány egy kitűnő bajnokát, azemberiség egy jótevőjét, a haza egy erős oszlopát veszté el az elhúnytban, kinek emlékét nagy müveiben kegyeletesen örzendi meg az utókor. Csak félve térünk át a farsangi vigalmak ecsetelésére,s egyik szemünkben még könyüvel nyitunk be a redout nagy teremébe, hol 11-én az irói segélyegylet tartó gyéren, de ritka fényes közönségtől látogatott tánczvigalmát. Gr. Pejacsevichné Prandau Alvine, a bálanya, mindenkit lebilincselt kedves modorával; képviselve volt a bécsi Concordia-egylet, és tán mondanunk sem kell, T Á 11 C z Falusi élet az angoloknál. — Washington Irving után. — (Vége.) Bámulandó azon alkotó ész és erő, melylyel az angol olykor igen is szerény lakát feldíszíti. Alegzordonabb és kietlenebb lak, a legszegényebb és silányabb földrész egy kis paradicsommá vará- zsoltatik az angol kezei között. Éles figyelő szeme kiaknázza egy pillanat alatt valamely földrész képességeit, s elméjében már kész a terv, a hogy azt művelni, rendezni s ékesíteni fogja. A terméketlen hely termékenynyé lesz keze alatt; mert az angol mi fáradságtól sem irtózik, hanem siet a haladás és művészet találmányait hasznára forditani. így ernyedetlen szorgalom és kitartással ülteti s nyesi a fákat; ápolja, helyezgeti el kellemes változatban a virágokat s zöld gyepet, de különösen sokat ad arra, hogy kilátása a mező szemerösitő szőnyegén, vagy halehet, valamely folyam, patak, vízesés ezüstsikján akadjon meg; s mindezt oly finom tapintattal, oly nyugodt kitartással teszi, mint mikor a fesztész valamely kedvencz festményének adja meg az utolsó ecsetvonást. De az Ízlés és csin nem szorítkozik csupán a gazdagok s müveitek lakai és birtokaira, átszivárgóit az a legalsóbb néposztályokhoz. A szegény földműves, kinek egész birtoka egy szalmakunyhóból és igen kevés földből áll, azon van, hogy kunyhóját felszépitse, s lakhatóvá tegye. A gonddal ápolt és csinosan nyesett sövénykerités, a pázsit az ajtó előtt, az akáczfával kerített kis virágágy, a falon felkuszó folyondár, mely virágaival átöleli . az ablakrostélyt, a virágcserép az ablakon, a ház mellett levő , zöld fényű: mind ez tanúskodik arról, mily nagy súlyt fektet a legszegényebb angol is az ízlés és lehető kényelemre. Ha megelégedés lakik a kunyhóban, úgy az bizonyára egy angol kunyhója. A falusi élet szerctete az angol nép magasabb osztályainál nagy s üdvös hatással van nemzeti jellemükre. A müveit angolnál nincs finomabb nép a világon. Az elasszonyosodott lágyság helyett, mely sok más országban az előkelőket jellemzi, az angol egyesíti magában a lélek és szív műveltségét a testalkat erő- teljességével s az arcz tide színével, melyet én hajlandó vagyok annak tulajdonítani, hogy oly sokat vannak a szabad levegőn, mihez járul a test szabad mozgása. Ez az, mi az angoloknak azon lelki és testi eröteljességet s azon férfias, nyílt és egyszerű moi dprt kölcsönzi, melyet még a főváros zaja és élvei sem képesek egészen kiirtani és megrontani. Falun a különböző rang- és néposztály szabadon, fesz nélkül közeledik egymáshoz; barátságosan vegyül el egymással, s hat egymásra. A különbség és távolság falun nem oly észrevehető és átléphetlen, mint a városban. A falusi foglalkozásban mi lealacsonyító sincs. Ki még falun nem lakott, s nem működött, az nem tudja, mi a szép és nagyszerű a természet jelenetei között. A természet gyermeke egyszerű, nyers lebet ágyán, de sohasem aljas. A müveit, előkelő angol nép azért mi visszataszítót sem lát abban, ha falun az alsóbb néppel érintkezik, már városban az egészen máskép van, itt már érezteti az alsóbbakkal az elkülönző határvonalt. Falun kivetkezik tartózkodó s a rangkülönbséget a hajszálig szemelött tartó szokásaiból, s túladva minden negély vagy feszélyességen, örömmel vegyül a közélet egyszerű s nyílt szokásai közé. Én úgy h i1 V
