Eger - hetilap, 1866

1866-05-10 / 19. szám

165 hat; ezért megérdemlenék ... no de most az egyszer nem faka­dok ki olyan keményen, remélve javulásukat. Különös jóakara­tomat kimutatandó, megsúgom önöknek sub rosa, bogy a hölgyek méltó elkeseredése önök ellen határt nem ismer; s hogy összees­küvés van készülőben, mely szerint minden jogász számára, ki magát tánczbuzgalma által ki nem tünteti, hálófőkötőt szándékoz­nak készíteni kanavászonból, s azokat, beléjök hímezve az ille­tő derék lovagok nevét, a jövő évi párisi kiállításra küldeni. Sür- getöleg tanácslom tehát önöknek , hogy térjenek a jó útra, mig nem késő, mert én nem állok jót semmiért, én mosom kezemet. Kacsaközi. Május 7-én. n. Épen most jövök haza az óvoda javára a kaszinó termében rendezett bálból, s minthogy már pitymallik, szégyellek lefeküdni, inkább leirom melegében nagyszerű élményeimet. A bál fénye­sen sikerült, roppant közönség — lehetett volna, de történetesen nem volt; mindössze csak 18 pár tánczolt, azok közt is egy pár mamának is jutott hely. A mulatság fesztelen és kedélyes volt. A jogászok ezúttal kitettek magukért, nincs tehát mit félni akár a burkustól, akár a taliántól, még ha maga Garibaldi volna is. Min­den rendén van, minden meg van nyerve Napóleontól kezdve föl egész Inczédy bácsiig. Úgy látszik, hogy a pirongatorium fo­gott rajtok, tegnapelötti levelem megtette hatását, a kedvező for­dulatot tehát kétségtelenül az idézte elő; ezen páratlan érdeme­met elvitázni nem engedem. És csakugyan, mint hallom, az egri nagyon tisztelt hölgyek hálájok jeléül aranytollal készülnek megtisztelni. Nincs kifogásom ellene, de azt előre is conditio sine qua non gyanánt kikötöm, hogy a toll három próbás és jó súlyos legyen, hogy a szél irásközben ki ne faja kezemből. Szünóra alatt bekukkantottam az ebédlőbe is. A mint az elém tett fehér bort megkóstoltam, azonnal tükörbe néztem, hogy lássam, nem ripacsosodtam-e meg tőle ? A ki a savanyú Jbort szereti, annak ennél excellensebbet nem ajánlhatok. Azt mondják, a tu­lajdonos úgy nyilatkozott boráról, hogy nincs annak párja. Én is úgy vagyok meggyőződve. Úgy hallom, hogy a termesztője sir; meghiszem, de az is sir ám, — kínjában, — a ki iszsza. No még valamit a bálról! A belépti díj eredetileg 50 krban volt megalapítva, utóbb pedig megduplázták, nem tudom, kinek a bölcs intézkedése folytán, azt sem tudom, mi okból. Vagy ta­lán az újabb 50 kr. Zuschlag hadipótlékkép vettetett ki ? De hiszen a kisdedóvodát nem fenyegeti háborúval sem az olasz, sem a po­rosz, legfölebb Bucher bácsi fenyegeti a szófogadatlan óvonczo- kat virgással. Vagy talán elkalkulálták magukat az illető urak, mint a L . . . macskája? Akárhogy és akármiért történt, hiba volt, mit csak az illetők felvilágosításával lehetett volna helyreíitni. Kacsaközi. Vegyes hírek. f(0 Felsége a király,) a pesti városhatósághoz ér­kezett közlés szerint, a Pestre való utazás fölötti végleges hatá­rozatot f. hó 10-ig fentartá. — 0 Felsége a királyné ez évben aligha szerencsélteti Balaton-Füredet magas látogatásával; egyelőre azonban csak az tudatik biztosan, hogy 0 Felsége má­jusban nem jő az említett fürdőbe. f(A Vörösmarty-szobor leleplezésének ün­nepélye) f. hó 6-án nagy pompával ment véghez. Az idő is igen kedvező volt. Az ünnepély rendje következő volt: Reggel a képviselöház és az akadémia küldöttségeinek ünnepélyes fogad­tatása után a zircziek egyházában 10 órakor szent mise tartatott, mely után a vendégek hosszú menetben az ünnepély szinterére vonultak. Itt a „Hymnus“ elzengése után gr. Zichy Jenő üdvö­zölte a gyülekezetei. Ezután a bizottmány jegyzője, Fekete Já­nos felolvasta a szobor történetét, s a bizottmány nevében köszö­netét mondott a megyének, a városnak és az ünnepélyben részt­vevőknek. Utána Tóth Lőrincz az akadémia, s Toldi Ferencz a Kisfaludy-társaság nevében mondottak beszédeket. Végül felol­vastattak az ez alkalomra készített, jutalmat nyert költemények, (az első jutalmat Udvardy Géza, a másodikat Nyilas Samu nyer­te el.) Délután 2 órakor nagy ebéd volt, melyen számos toasz- tok mondattak a királyra, a hazára, az országgyűlésre, az aka demiára, a Kisfaludy-társaságra, Toldyra, Gyulaira, Aranyra, Vörösmarty fiára sat. Londonból, Kassáról, Budáról üdvözlő táv- sürgönyök érkeztek. * (Uj könyv.) A pesti lapok közöl már többen, de mind elis- | merőlegsajánlva szólották e czimü munkáról: „Szent Pál Apos- tolleveleinek értelmezése, a lelkipásztorok használatára. Irta Kiss János, az egri érs. lyceumban a bibliai tanulmányok ny. r. tanára, szentszéki ügyész s előzsinati vizsgáló.“ —melynek I. füzete az egri nyomdát pár hét előtt hagyta el. És valóban e mü alapos tudománynyal, mind a jelesebb forrásokat felhasznál­va, mind az újabb feltűnőbb szakkönyvek ismerete s kellő mél­tatásával íratván, irodalmi színvonalon áll, ha lapunk köre en­gedné, bővebb ismertetéssel bizonyíthatnék be. Idézetei mint ér­vek, vagy mint világitó mondatok erőt vagy fényt vetnek a szö­vegre, hová tartoznak. Minél inkább szaporodik korunkban azon lelketlen iratok száma, melyek jó vásárra számítva, vagy hírvágy­ból eredvén, oda törekszenek, hogy a nép hitét s a műveltebb országok vallásos érzetét, szokásait kigunyolják, kiirtsák ; annál korszerűbbnek tartjuk, annál szívesebben üdvözöljük e füzetet, mely sz. Pálnak a rómaiakhoz irt levelét oly világos s correct nyelven értelmezi, hogy azokra nézve is érdekes, tanulságos ol­vasmány leend, kik tudományos munkákkal rendesen nem foglal­koznak ; azért őszintén ajánljuk azt nemcsak az egyháziak, hanem olvasásul a kath. családok figyelmébe is. És óhajtjuk, hogy az I-ső 15 ívnyi, szép alakban megjelent füzetet a többi is minél előbb kövesse. f (Z á s z 1 ó - s z e n t e 1 é s.) A 60. számú Vasa-ezred köze­lebb hadilábra állított negyedik zászlóalja lobogóját tegnap szentelte föl érsek ő nagyméltósága, mely ünnepélyes szertartás után a zászlóalj új zászlójára az esküt nyilvánosan letette. A szö­gek beverése közben egy anya tört át a sokaságon, s kérte, hogy a zászlóaljban levő fia helyett ö is üthessen be egy szöget. Ké­relme teljesítve lön, és ö örömében közvitéz fia helyett három szöget is bevert, áldva a zászlóaljat, s kérve az Istent, hogy di­csőségre, győzelemre vezesse fiát, s fiával az egész hadsereget! — A helybeli főgymnasium eddigi fáradhatlan és buzgó igaz­gatója, dr. Juhász Norbert kir. tanácsos és kassai kerületi főigaz­gató ur, f. hó 7-én vett búcsút az ifjúságtól, és közelebb elfogla- landja uj hivatalát, melyre 0 cs. kir Apostoli Fölségének legma- gasb kegyelme meghívta. Az ifjúság, a szülök, és a tan-s nevelés­ügy minden őszinte barátjának méltó hálája, elismerése és szeren- csekivánatai kisérik 0 nagyságát uj pályájára. — Hallomás szerint a gymnasiumi igazgatóság ideiglenes vezetésére a tanári kar bizalma Szvorényi József urat kérte meg. Csak sajnálni tud­nék, ha a jeles tanár ur jeles társai ezen megtisztelő bizadalmát ismert szerénységénél fogva el nem fogadná. Szvorényi neve isme­retes és tiszteletben áll a tanügy minden barátja előtt, ö nemcsak jeles és szakavatott tanár, hanem a magyar akadémia egyik ki­tűnő nyelvésze, és munkás tagja, azért tanártársai bizalma mel­lett, igen méltán, úgy városunkban, melynek szülöttje, mint a vidéken hasonló bizalomnak, átalános közbecsülésnek és tiszte­letnek örvend. f 0 Felsége Lónyay Menyhértnek a magyar t. tár­saság másodelnökévé lett megválasztását helybenhagyni mél- töztatott. t A bécsi hivatalos újság egy május 5-ről kelt pénzügyi törvényt közöl, melynek értelmében az állam és a cs. kir. nem­zeti bank közt szerződés köttetett, oly módon, hogy az 1 és 5 ftos bankjegyek államjegyeknek nyilváníttatnak, s e jegyek sza­porítását 150 millió ftig az állam magának tartj a fenn. — Ezt megelőzőleg egy legfelsőbb rendelet tétetett közzé, melyben a pénzügyminiszter fölhatalmaztatik 60 millió ft. kölcsön fölvéte­lére. E kölcsönért állami ingatlan javak fognak leköttetni. /\(Hangverseny.) Múlt hétfőn a lyceum dísztermében Prokopovics Géza vak zongoraművész, több műkedvelő közremű­ködésével, szépen s ikerült hangversenyt adott, nem nagy, de vá­logatott közönség jelenlétében. A hangversenyző utolsó ittléte óta nagy előmenetelt tanúsított a z ongorajátékban ; különösen tetszett Székely „Abránd“-ja, melynek ismétlését kívánta a kö­zönség, mire a művész programmját egy má s darab eljátszásával toldotta meg. Kőszegi Szerafin k. a. ügyes játékáért megérdemelte azt a koszorút, melylyel megtisztel ték. Két joghallgató szavalt, az egyik „A lengyelek fehér asszonyát“ Jókaitól, a másik Győrfi „Zolna“ czimü költeményét. Ez utóbbi helyett, mely a nőkre néz­ve annyira sértő, mást lehetett vo Ina választani. Figyelmeztetjük a szavainkat, hogy a színpadi és szónoki előadás közt különbség van, ez utóbbiban oly élénk taglejtések nem járják. Egyébiránt közreműködésükért dicséretet érdemelnek. — (Követendő példa). Kis-Kun Halas város közgaz- dászati, közigazgatási és törvénykezési viszonyairól, pénztári ál-

Next

/
Thumbnails
Contents