Eger - hetilap, 1866
1866-05-03 / 18. szám
156 Nap, mely ködös volt: „ 7 11 7 11 4 Nap, melyen szélcsend volt „ 20 11 7 11 8 Nap, mely majd széles. „ „ 1 11 . — 11 1 Nap, melyen kis szél volt: „ 9 n 15 n 14 Nap, melyen középsz. szél v. „ 1 11 5 ii 7 Nap, melyen nagy szél volt: „ — n 1 n — Nap, melyen vihar volt: „ — n — n 1 VIII. Légkörből nyert vízcsapadék mennyisége. Januárban: 5/"53, — februárban: 3.'"81, — márcziusb. 29.'"79. Jegyzet. 1860. óta, mióta a vizcsapadék mennyisége nálunk pontosan megméretik, januárhóban e mennyiség csak 1862. és 1864-ben, februárhóban soha, márcziushóban mindig kisebb volt annál, melyet a folyó évben észleltünk. Legközelebb állott a csapadék mennyisége az ez ideihez : januárban 1862-ben, februárban 1865-ben és márcziusban 1864-ben. Volt t. i. e mennyiség 1862-ik évi januárban: 5/"27, 1865-ik évi februárban: 3"'92, és 1864-dik évi márcziusban 25.'"30. Hogy márcziusban égihá- boru és jégeső lett volna, mint ez idén, az 1851. óta csak egyszer történt, még pedig 1864-ben, de akkor az égiháboru koránt sem volt oly terjedt és félelmes, mint a folyó évi márcziusi. Általános megjegyzések. 1. A felhőzetnél: 0.00 teljesen derült, 4.00 teljesen borult napot jelent, 1.00 azt jelenti, bogy az égboltozat 1/4 része, — 2.00, hogy fele és 3.00, hogy 3/4 része van bevonva felhőkkel. 2. A szélerőt úgy jegyzem, hogy 0.00 szélcsendet, 1.00 kis, 2.00 középszerű, 3.00 nagy szelet és 4.00 vihart jelent. 3. A légsúlymérő állásait párisi vonalokban és azok ezredrészeiben, a hőmérséket Reaumur-féle fokok és azok századrészeiben adom. 4. A vizcsapadékok mennyisége párisi vonalokban s azok századrészeiben értendők. Eger, 1866 április 20-án. Dr. Albert Ferencz. Figyelmeztetés. A magyar országgyűlés képviselőháza elnökének 24/ss6 szám alatt kelt értesítése folytán Borbély Miklós, Tisza-Abád választó- kerület képviselője, képviselői állásáról egészségi szempontból lemondván, a nevezett [kerületben uj képviselőválasztás rendeltetett el. E választás eszközlésére a tettes Heves és Kitlső-Szolnok t. e. vármegyék központi választmánya tanácskozást tartand, melynek határnapjául Egerbe a megyeház teremébe folyó hó 14-ikének reggeli 10 órája tűzetik ki. Kelt Egerben, május 2-án 1866. Tettes Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék központi választmányának elnöke: Isaak László. Levelezés. Miskolcz, april. 27. T. szerkesztőm-! A Borsodmegye nehány tisztelt egyéne által e hó 26-ára összehitt értekezlet, mely a meghívólevél szerint, a képviselöház eddigi eljárásáért föltétien bizalmat szavazzon, csakugyan megtartatott. Már előttevaló nap előconferentiáztak. Elnökül tek. Soltész Nagy János urat kérték föl, s a Máj t h ény i D. ur által szerkesztett bizalmi felirat netaláni hiányainak megvizsgálására 6 tagból álló bizottmány neveztetett ki. Másnap 9 óratájban legalább is 7—800, a megye sok kerületéből összejött férfiú nyüzsgött-mozgott a „Korona“ vendéglő s annak környéke körül, várván a tanácskozmány megnyitását, mely csakugyan nemsokára meg is nyílt a kertben a terem szűk volta miatt. Elnök itt is Soltész Nagy János ur volt, jegyzőül pedig a felirat szerkesztője kéretett föl. Az elnök elöadá a tanácskozmány czélját, előre is tiltakozván, hogy az nem valami tüntetés, — hanem tisztán a meggyőződés és hála érzetéből ered, melyet a nemzet képviselői iránt érez. Beszédét végezve, fölhívta a közönséget, hogy, akinek valami észrevétele volna, szóljon. Felállott ekkor Édes Albert helv. vall. érdemtilt esperes, s volt tiszatarjáni lelkész ur, s ismert szónoki tehetségével magasztalta a két feliratot, hasonlítván azokat a bibliához, mely nélkül valamint a keresztény nem keresztény : úgy a magyar is azok nélkül nem alkotmányos magyar, s ha a Gondviselés, vagy ha úgy tetszik, mondja, a végzet könyvében az volna megírva, hogy a magyar elveszszen, e két felirat fentartandja örökké nevét és becsíi- lését a nemzetek előtt stb. Azonban szónoki heve kissé messze ia- gadá, mert oly szólam is kigördült ajkairól, mely a mellett, hogy politikátlan, egyszersmind kereszténytelen is. Értjük, amit a felsőház azon tagjairól mondott, kik nmeit. Cziráky János gróf indítványához csatlakoztak. Ugyanis, miután az alsóház és a két felirat apotheosisát elvégezte, nem tartóztathatta meg magát, hogy azon „sötét árnyakról“ is meg ne emlékezzék, kik a második felirat felküldését ellenezték, „a kiknek — úgymond — bocsásson meg az Isten, de én nem tudok.“ Uraim, tiszteljük a mások véleményét is, s ne véljük, hogy csak az helyes, politikailag ildomos, amit mi gondolunk, akarunk. Maga az alkotmányosság fogalma foglalja magában a discussiót, vagyis egy szóval: győzzön, a mi jobb. Különben ha mások véleményét föltétlenül elfogadni tartoznánk, néha meggyőződésünk ellenére, annál nagyobb zsarnokságot nem ismernénk. Ezzel nem azt akarjuk nyilvánítani, mintha mi gróf Cziráky János indítványát pártolnék, hanem csak azt, hogy gyűlölünk, utálunk mindenféle pressiót, jőjön bár az felülről, vagy áléiról, egyik, vagy másik párttól, mint a mely a szabad véleménycserét lehetleniti. Ezután felolvastatott a bizalmi felirat. Egyes helyeit helyeslés és éljenzés követte. Figyelmesen hallgattuk végig, elmondhatjuk róla, hogy röviden és szépen van fogalmazva. csak azt az egy helyet sehogysem helyeselhetjük, melyben a mostani kormány férfiainak mintegy bizalmatlanságot szavaz. így szól egyebek közt e felirat: „kiktől reméltük, hogy minden igyekezetüket oda fogják fordítani, hogy a jelen országgyűlés nem lesz kénytelen, a történelem lapjain annyiszor feltalálható sérelmi politikát követni, de csalódtunk.“* Meg kell gondolnunk, hogy egyszerre nem lehet helyreállítani azt, amit 17 év alatt a német doktorok mesterségesen [leromboltak; meg kell gondolnunk, hogy csak bölcs, és inkább lassúdabb, mint rohamos intézkedésekkel háríthatjuk el a nagy akadályokat, melyek a kiegyenlítésnek útjában állanak. Aztán miért szavaz bizalmat a t. conferentia csak az alsó- s miért nem egyszersmind a felsőháznak is? Hiszen a felsötábla csak úgy fogadta el a két feliratot, mint az alsó. Ha tehát egyiknek szavazunk, szavazzunk a másiknak is ugyanegy tényért, vagyis: az összes országgyűlésnek. Végre jónak láttuk volna, hogy más megyék példájára inkább Deák Ferencz nagy hazánkfiának küldtük volna bizalmi feliratunkat, mint a kiben a magyar nemzeti politika mintegy megtestesítve van, s ki az összes országgyűlésnek mozgató ereje, lelke s rugója. De híjába, mi kiilönczködni is tudunk. Az értekezlet után következtek az aláírások. Sokan nem írták alá magukat a most kifejtett okoknál fogva. Sajó. Politikai hirek s események. Olaszország. Florenczből april 30-ról a_ következő nagy horderejű távirat érkezett: Florencz, apr. 30. A kamra ma egyhangúlag rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak az állam véoelmére szükséges pénzügyi rendszabályokat illetőleg. Németország. Frankfurtban april 26-án a szövetséggyülés ülést tartván, — a porosz reform-indítvány iránti elöleges tanácskozásra bizottmány választatott, melynek tagjai lettek: Ausztria, Poroszország, Bajorország, Szászország, Hannover, Württemberg, Baden, Hessen nagyherczegség, és a szász uralkodó-házak képviselője; végül helyettesekképen: Kurhesseu és Mecklenburg képviselője. Spanyolország. A Spanyolországból érkező hirek aggasztók. Általános radikal-felkeléstől tartanak, a mely jelentékenyebb erőkkel rendelkezik, semmint gondolni lehetne. Madridban a hangulat igen rósz, — a tartományokban szintén. Duiiafejedeleniségek. Bukarestben naponkint nyugtalanságok kitörésétől félnek. A katonaság consignálva van. A helyhatóságnál és a nyilvános helyeken a polgári őrség teljesiti az őrszolgálatot. A katonaság Haralambi ezredest óhajtja fejedelmid ; mely kívánatnak azonban a nevezett nem akar megfelelni. Az alsóbb néposztályok Bratianot akarják fejedelemmé kikiáltani azon esetben, ha a hohenzollerni herczeg a választást nem fogadja el. 1