Eger - hetilap, 1866

1866-05-03 / 18. szám

156 Nap, mely ködös volt: „ 7 11 7 11 4 Nap, melyen szélcsend volt „ 20 11 7 11 8 Nap, mely majd széles. „ „ 1 11 . — 11 1 Nap, melyen kis szél volt: „ 9 n 15 n 14 Nap, melyen középsz. szél v. „ 1 11 5 ii 7 Nap, melyen nagy szél volt: „ — n 1 n — Nap, melyen vihar volt: „ — n — n 1 VIII. Légkörből nyert vízcsapadék mennyisége. Januárban: 5/"53, — februárban: 3.'"81, — márcziusb. 29.'"79. Jegyzet. 1860. óta, mióta a vizcsapadék mennyisége ná­lunk pontosan megméretik, januárhóban e mennyiség csak 1862. és 1864-ben, februárhóban soha, márcziushóban mindig kisebb volt annál, melyet a folyó évben észleltünk. Legközelebb állott a csapadék mennyisége az ez ideihez : januárban 1862-ben, feb­ruárban 1865-ben és márcziusban 1864-ben. Volt t. i. e mennyi­ség 1862-ik évi januárban: 5/"27, 1865-ik évi februárban: 3"'92, és 1864-dik évi márcziusban 25.'"30. Hogy márcziusban égihá- boru és jégeső lett volna, mint ez idén, az 1851. óta csak egyszer történt, még pedig 1864-ben, de akkor az égiháboru koránt sem volt oly terjedt és félelmes, mint a folyó évi márcziusi. Általános megjegyzések. 1. A felhőzetnél: 0.00 teljesen derült, 4.00 teljesen borult napot jelent, 1.00 azt jelenti, bogy az égboltozat 1/4 része, — 2.00, hogy fele és 3.00, hogy 3/4 része van bevonva felhőkkel. 2. A szélerőt úgy jegyzem, hogy 0.00 szélcsendet, 1.00 kis, 2.00 középszerű, 3.00 nagy szelet és 4.00 vihart jelent. 3. A légsúlymérő állásait párisi vonalokban és azok ezred­részeiben, a hőmérséket Reaumur-féle fokok és azok századré­szeiben adom. 4. A vizcsapadékok mennyisége párisi vonalokban s azok századrészeiben értendők. Eger, 1866 április 20-án. Dr. Albert Ferencz. Figyelmeztetés. A magyar országgyűlés képviselőháza elnökének 24/ss6 szám alatt kelt értesítése folytán Borbély Miklós, Tisza-Abád választó- kerület képviselője, képviselői állásáról egészségi szempontból lemondván, a nevezett [kerületben uj képviselőválasztás rendel­tetett el. E választás eszközlésére a tettes Heves és Kitlső-Szolnok t. e. vármegyék központi választmánya tanácskozást tartand, melynek határnapjául Egerbe a megyeház teremébe folyó hó 14-ikének reggeli 10 órája tűzetik ki. Kelt Egerben, május 2-án 1866. Tettes Heves és K.-Szolnok t. e. várme­gyék központi választmányának elnöke: Isaak László. Levelezés. Miskolcz, april. 27. T. szerkesztőm-! A Borsodmegye nehány tisztelt egyéne által e hó 26-ára összehitt értekezlet, mely a meghívólevél szerint, a képviselöház eddigi eljárásáért föltétien bizalmat szavazzon, csakugyan megtartatott. Már előttevaló nap előconferentiáztak. Elnökül tek. Soltész Nagy János urat kérték föl, s a Máj t h ény i D. ur által szerkesztett bizalmi felirat netaláni hi­ányainak megvizsgálására 6 tagból álló bizottmány neveztetett ki. Másnap 9 óratájban legalább is 7—800, a megye sok kerüle­téből összejött férfiú nyüzsgött-mozgott a „Korona“ vendéglő s annak környéke körül, várván a tanácskozmány megnyitását, mely csakugyan nemsokára meg is nyílt a kertben a terem szűk volta miatt. Elnök itt is Soltész Nagy János ur volt, jegyzőül pe­dig a felirat szerkesztője kéretett föl. Az elnök elöadá a tanács­kozmány czélját, előre is tiltakozván, hogy az nem valami tünte­tés, — hanem tisztán a meggyőződés és hála érzetéből ered, me­lyet a nemzet képviselői iránt érez. Beszédét végezve, fölhívta a közönséget, hogy, akinek valami észrevétele volna, szóljon. Fel­állott ekkor Édes Albert helv. vall. érdemtilt esperes, s volt tiszatarjáni lelkész ur, s ismert szónoki tehetségével magasztalta a két feliratot, hasonlítván azokat a bibliához, mely nélkül vala­mint a keresztény nem keresztény : úgy a magyar is azok nélkül nem alkotmányos magyar, s ha a Gondviselés, vagy ha úgy tet­szik, mondja, a végzet könyvében az volna megírva, hogy a ma­gyar elveszszen, e két felirat fentartandja örökké nevét és becsíi- lését a nemzetek előtt stb. Azonban szónoki heve kissé messze ia- gadá, mert oly szólam is kigördült ajkairól, mely a mellett, hogy politikátlan, egyszersmind kereszténytelen is. Értjük, amit a felső­ház azon tagjairól mondott, kik nmeit. Cziráky János gróf indít­ványához csatlakoztak. Ugyanis, miután az alsóház és a két feli­rat apotheosisát elvégezte, nem tartóztathatta meg magát, hogy azon „sötét árnyakról“ is meg ne emlékezzék, kik a második feli­rat felküldését ellenezték, „a kiknek — úgymond — bocsásson meg az Isten, de én nem tudok.“ Uraim, tiszteljük a mások véle­ményét is, s ne véljük, hogy csak az helyes, politikailag ildomos, amit mi gondolunk, akarunk. Maga az alkotmányosság fogalma foglalja magában a discussiót, vagyis egy szóval: győzzön, a mi jobb. Különben ha mások véleményét föltétlenül elfogadni tartoz­nánk, néha meggyőződésünk ellenére, annál nagyobb zsarnoksá­got nem ismernénk. Ezzel nem azt akarjuk nyilvánítani, mintha mi gróf Cziráky János indítványát pártolnék, hanem csak azt, hogy gyűlölünk, utálunk mindenféle pressiót, jőjön bár az felülről, vagy áléiról, egyik, vagy másik párttól, mint a mely a szabad véleménycserét lehetleniti. Ezután felolvastatott a bizalmi felirat. Egyes helyeit helyeslés és éljenzés követte. Figyelmesen hall­gattuk végig, elmondhatjuk róla, hogy röviden és szépen van fo­galmazva. csak azt az egy helyet sehogysem helyeselhetjük, melyben a mostani kormány férfiainak mintegy bizalmatlanságot szavaz. így szól egyebek közt e felirat: „kiktől reméltük, hogy minden igyekezetüket oda fogják fordítani, hogy a jelen ország­gyűlés nem lesz kénytelen, a történelem lapjain annyiszor felta­lálható sérelmi politikát követni, de csalódtunk.“* Meg kell gon­dolnunk, hogy egyszerre nem lehet helyreállítani azt, amit 17 év alatt a német doktorok mesterségesen [leromboltak; meg kell gondolnunk, hogy csak bölcs, és inkább lassúdabb, mint rohamos intézkedésekkel háríthatjuk el a nagy akadályokat, melyek a ki­egyenlítésnek útjában állanak. Aztán miért szavaz bizalmat a t. conferentia csak az alsó- s miért nem egyszersmind a felsőház­nak is? Hiszen a felsötábla csak úgy fogadta el a két feliratot, mint az alsó. Ha tehát egyiknek szavazunk, szavazzunk a másik­nak is ugyanegy tényért, vagyis: az összes országgyűlésnek. Végre jónak láttuk volna, hogy más megyék példájára inkább Deák Ferencz nagy hazánkfiának küldtük volna bizalmi felira­tunkat, mint a kiben a magyar nemzeti politika mintegy megtes­tesítve van, s ki az összes országgyűlésnek mozgató ereje, lelke s rugója. De híjába, mi kiilönczködni is tudunk. Az értekezlet után következtek az aláírások. Sokan nem írták alá magukat a most kifejtett okoknál fogva. Sajó. Politikai hirek s események. Olaszország. Florenczből april 30-ról a_ következő nagy horderejű távirat érkezett: Florencz, apr. 30. A kamra ma egyhangúlag rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak az állam véoelmére szüksé­ges pénzügyi rendszabályokat illetőleg. Németország. Frankfurtban april 26-án a szövetséggyülés ülést tartván, — a porosz reform-indítvány iránti elöleges tanács­kozásra bizottmány választatott, melynek tagjai lettek: Ausztria, Poroszország, Bajorország, Szászország, Hannover, Württemberg, Baden, Hessen nagyherczegség, és a szász uralkodó-házak kép­viselője; végül helyettesekképen: Kurhesseu és Mecklenburg képviselője. Spanyolország. A Spanyolországból érkező hirek aggasz­tók. Általános radikal-felkeléstől tartanak, a mely jelentékenyebb erőkkel rendelkezik, semmint gondolni lehetne. Madridban a han­gulat igen rósz, — a tartományokban szintén. Duiiafejedeleniségek. Bukarestben naponkint nyugtalan­ságok kitörésétől félnek. A katonaság consignálva van. A hely­hatóságnál és a nyilvános helyeken a polgári őrség teljesiti az őrszolgálatot. A katonaság Haralambi ezredest óhajtja fejedel­mid ; mely kívánatnak azonban a nevezett nem akar megfelelni. Az alsóbb néposztályok Bratianot akarják fejedelemmé kikiálta­ni azon esetben, ha a hohenzollerni herczeg a választást nem fo­gadja el. 1

Next

/
Thumbnails
Contents