Eger - hetilap, 1866
1866-04-12 / 15. szám
131 Francziaország. Parisból Írják, hogy ott a katonai körök- | ben a harczvágy folyvást növekedik; a laktanyákban, katonai iskolákban és tiszti clubokban nehány nap óta szokatlan mozgalom vehető észre, mely ha fölülről nem ápoltatik is, de nem is gá- toltatik. A Francziaország és Mexicó közötti egyezménynek Sai- 1 ar d báró által megállapított főbb pontjai, hir szerint ezek volnának: 5000 franczia visszahívása Mexicőból f. évi szeptember és október hóban,'— az összes franczia seregnek Mexicóból h á- rom év alatt leendő kivonulása, — végre a toborzás utján alakítandó mexicói franczia légió létszámának 20,000 főre leendő fölemelése. A dunafejedelemségi ügyben a conferentia elnapoltatott, előbb azonban a porta integritása és sérthetlensége, valamint a fejedelemségek fölötti suzerainitásának föntartása egyhangúlag proclamáltatott. A „Francé" a jelen ügy ál lást hasonlónak találja az 1854. s 1859. évekbeni Itgyálláshoz. „A Poroszország s Ausztria közti barátságos viszony“ —• úgymond — „napról-napra inkább kérdésbe van helyezve. Semmi egyéb nem állíthatná azt helyre, mint a porosz politika teljes megváltozása, s ez utóbbi csupán ministeri válság következtében állhatna be. Sőt lehet mondani, hogy ama ponton, melyen a dolgok most állanak, még B ismar k bukása sem fogná a nehézségeket megszüntetni. Porosz- ország- s fejedelmének becsülete nagyon érdekelve van a viszályban, úgy hogy a porosz politikábani rögtöni változás a fejedelmet személyesen compromittálná. A herczegségek kérdése valósággal csak mellékes dolog; első sorban a német szövetségi kérdésről van szó; a német szövetség jövője fölött foly a küzdelem. Ha ezt szemügyre veszsztik, akkor az ausztriai politikát, — a mint az a legutóbbi jegyzékben nyilvánul — rendkívüli ügyesnek kell neveznünk. Ha az czélhoz vezet, s ha a berlini kabinet kénytelen lesz a szövetség választott-bíróságának alávetni magát, akkor az oly csapást szenved, melyből csak nehezen fog fellidülhetni.“ Olasz-s Francziaországnak —a „France“ szerint — az ausztriaiporosz viszályban tökéletesen semleges s beváró állást kell el- foglalniok. E lap se meg nem czáfolhatja, se meg nem erősítheti azon közlést, hogy Porosz- s Olaszország közt szövetségi szerződés léteznék; azonban épen nem láthatja be ezen szövetség sürgetös szükségét. Mindazáltal ama nézői szerep, mit e lap a két állam elé kijelöl, tüstént véget fogna érni, mihelyt a háború nem maradna szigorúan helyhez kötött, egyedül Ausztriára s Poroszországra szorított háború. Olaszország. Florenczböl april 2-ról jelentik, hogy Bolognánál Cialdini vezérlete alatt 70,000 főnyi tábor állittatik fel, és a tarenti kikötőben 40 hajóból álló hajóraj központositta- tik. A „Nazione“ april 3-iki száma pedig azt a hirt hozza, hogy a hadsereg legjelesebb tábornokai Florenczbe hivattak april 6-di- kára; intézkedés tétetett a hadihajóknak Anconában és Brindisi- ben összegyűjtése iránt. Ugyané e lap megczáfolja azon hirt, hogy Porosz- és Olaszország közt véd- és daczszövetség köttetett volna. De ha ily egyesség nem köttetett volna is, csaknem bizonyosnak lehet tartani, hogy azon esetre, ha Poroszország és Ausztria közt háború ütne ki, Olaszország az előbb nevezett hatalmassághoz csatlakoznék, hogy Velenczét hatalmába keríthesse. A franczia ügynököknek Rómáról szóló jelentései újabb időben kevés örvendetest hoznak. A földnép közt nagy izgatottság mutatkozik; anarcbicus állapotok bekövetkezésétől tartanak, melyek külföldi segélyt tennének szükségessé. Németország. A frankfurti szövetséggyülés april 9-iki ülésébe n Poroszország egy, a szövetség reformjára vonatkozó javaslatot adott át, — mely a köztudomású reformszükségességből indulva ki, — a Poroszország által a fejedelmi congressusban immár szükségesekül kijelölt reform-alapvonások elveire utal. — Az indítvány azt kívánja, hogy egy közvetlen választásokból és az általános szavazatjog folytán elöállandó gyülekezet hivassák egybe, mely a német kormányoknak a szövetségi szerkezet reformjára vonatkozó előterjesztményeit átvegye, és azok felett tanácskozzék. Mig ezen gyülekezet egybeülend, lennének az illető előterjesztmények a kormányok közti értekezés utján megállapi- tandók. — Az elnökség a porosz javaslat Ugyletszerü tárgyalása iránti határozathozatalra vonatkozó elfogadott indítványt a közelebbi héten tartandó ülésben teendi meg. Poroszország ad hoc bizottmány kinevezését kívánja. Dunafejedeleniségek. Bukarertből írják, hogy ott attól tartanak, miszerint Oroszország, azon esetre, ha Ausztria és Poroszország között háborúra kerülne a dolog, okvetlenül megszállná seregével Moldva és Oláhországot. A fejedelemségek hadügyminiszterének jelentése szerint, 40,000 ember 100 ágyúval készen áll, az országot minden betörés ellen megvédeni. Ugyancsak Bukarestből f. hó 6-ról a távirda jelenti: A legközelebb egybehívott nemzetőrség fölfegy vérzésé megkezdetett. A hadilgyminister a román ifjúságot ismételve felhívta a fegyverfogásra. Tegnapelőtt a csapatok a laktanyákban con- signáltattak; Cretzulesco volt minister Ausztriába menekült. Kacsaközi levél. Egei*, april. 9. Tisztelt szerkesztő ur! Tegnap azaz vasárnap este én is elballagtam a panorámába; mert azt hallottam, hogy ott többek közt egy szibériai tájékot is lehet látni. De hát miért érdekelt ez engem különösen? kérdezi tisztelt szerkesztő ur. Okát azonnal világosságra hozom. Van nekem egy öcsém, becsületes csizmadialegény, ki dikicset, kaptafát a faképnél hagyván, kapta magát, felcsapott lengyelnek; de nem sokáig vitézkedhetett szegény, mert a muszka elfogta, és elküldte Szibériába. Én tehát azért mentem a panorámába, mert hallottam, hogy ott meg lehet látni azt a veszett országot, melyet Szibériának neveznek, s gondoltam magamban, az ördög nem alszik, hátha szegény öcsémet ott megpillanthatnám. És csakugyan láttam is egy ott folyó patak partján valami sötét alakot, de nem tudtam jól kivenni, öcsém volt-e vagy talán valami komondorkutya; mert Szibériában is épen este volt, és lámpák nem égtek, hanem a holdvilág vakoskodott, épen úgy, mint a mi városunkban, a hajdan hires Egerben. Á propos t. szerkesztő ur, a komondorkutyáról jut eszembe: igaz-e, hogy Egerben gázvilágitás lesz ? Én megvallom, semmiféle gázt az ő kiállhatlan szaga miatt nem szenvedhetek, akár mily utón állítódik is elő; azért jó előre is kinyilatkoztatom, hogy én nem prae- numerálok rá. Öcsém megláthatásának reményén kívül még egy más jó okom is volt arra, hogy a panorámába menjek. Ugyanis az „Eger" legutóbbi számában azt olvastam, hogy a hatalmas Niagara zu- hatag, e nagyszerű természeti ritkaság, egészen eltörpült, úgy hogy most már alig mondható nevezetességnek. Azt mondták nekem, hogy a panorámában a Niagarát is mutogatják; azért is mentem tehát oda, hogy lássam, mint néz ki a bukott Niagara. Teremtő Isten! gondoltam magamban, látván a magasból lezuhogó vízesést, — ha a törpe Niagara is ily nagyszerű, milyen lehetett akkor az igazi, mielőtt eltörpült! *) De egy szónak is száz a vége — sajátlag nem is a panorámáról akartam én Írni, hanem azon kőrakásokról, melyek a Szent- János-utczában az úgynevezett Szent-János-pék háza előtt felhalmozva vannak. Ugyanis tegnap este 8 órakor a panorámából hazamentemben utam a Szent-János-pék háza előtt vitt el, s a sötétben a kőrakásokat észre nem vévén, rajtok szerencsésen keresztülbuktam, szerencsésen , mondom, mert véletlenül sem a nyakamat, sem a lábamat el nem törtem, csupán az orromat ütöttem meg egy kissé. Én elhiszem, hogy a t. pékmester ur inkább zsemlyéket süt azon a pénzen, melybe egy, a háza előtti kőrakásokra helyezett égő lámpa kerülne; de a jó rend és személybiztonság úgy kívánja, hogy a ki építkezik, lámpa kifüggesztése által gondoskodjék, hogy a háza előtt felhalmozott építkezési anya(-% *) A hirts vízesés eltörpii léséről más lapok után közlött hírünket újabban megczáfolják. S z e r k.
