Eger - hetilap, 1866
1866-01-11 / 2. szám
14 lázadt. Madrid nyugodt, de azért az ostromállapotot mégis kibír dették, és sok befogatás történik. Madrid jan. 7. A távirati tudósítások szerint mindenütt nyugalom uralkodik; P r i m tbnok Manfaban van ; úgy látszik, hogy Andalusiába törekszik. Zabala tábornok üldözi őt, s egy másik hadoszlop Ducro parancsnoksága alatt el akarja őt vágni a portugalli határoktól. A kormány jelenté, hogy Prim teljes visszavonulásban van. 0’ Donnel kijelentette a senatusban, hogy fontos körülmények nagy összeesküvésre mutatnak, mely az egész országban el van ágazva ; de a rend csak Aranjuezben, Ocenában és Avillában zavartatott meg. Különben a kormány reméli, hogy a nyugalom nemsokára helyreáll, s hogy Madridban két nap múlva meg lehetend szüntetni az ostromállapotot. P á r i s, jan. 7. Madrid ostromállapotba helyeztetett. Számosak elfogattak, köztük nehány képviselő és magasabb rangú katonatiszt. A lakosság magatartása fenyegető szint ölt. Mad az pro- gressista főnök irt ide, hogy pártja biztosan reményű a győzelmet. Amerika. A mexicoi legújabb hírek nagyon roszak. A császári csapatok az északi államokból, két vagy három erőd kivételével, kivonattak; Juarez, ki proclamatiojában miudaddig meghosszabbitá elnöki hivatala tartamát, mig uj elnökválasztás történhetik, kormányszékét ismét Chihuahuába tette, s tekintélye kiterjed a köztársaság területének majd három negyedrészére. A leghatalmasabb államok nagyobb részében nyomára sem lehet többé találni a császár tekintélyének. Diaz vezérlete alatt, ki Pueblából menekült el, 7000 ember és 13 ágyú van, s egyesült Alvarez tbk 8000 embere s 29 ágyújával. E csapatok már alig hat napi járóföldre állnak Mexikó városától. New-Yorkból jelentik, hogy Johnson tudtára adta a sena- tusnak, miszerint mexikói követté Campbell neveztetett ki, mely állomást Logan visszautasított. Vegyes hírek. — A magyar országgyűlés mindkét házának egyesült kül: döttsége f. hó 8-án fogadtatott a császárné s királyné Ö Felsége által. A küldöttség szónoka herczeg-primás ő emtiája beszédére, a zajosan kitört lelkes éljenzések után, a császárné s királyné 0 Felsége kegyteljesen és érzelemgazdag kifejezéssel válaszoló magyarul: „hogy mióta Engemeta Gondviselés, szeretett Királyi Férjem Ó Felsége által, épen oly gyengéd, mint feloldhatatlan kötelékekkel Magyarországhoz fűzött, — ennek boldogsága mindig legélénkebb részvétem tárgya volt. S ezen részvétem méginkább fokoztatott a hü ragaszkodás s azon szívélyes hódolat bizonyságai által, melyek közelebb felséges Férjem irányában az ország színe előtt, e pillanatban pedig Én irányomban, Eminentiádnak szivekhez szóló szavaiban oly lelkesült kifejezést találtak. — Fogadják ezért az En őszinte, ben- söleg érzett köszönetemet, s vigyék meg Önök azoknak, kiktől küldetének, addig is szives üdvözletemet, míg az ország óhajtásához képest, felséges Férjem oldalán, körükben megjelenhetek.“ f (A z 1866 évi pénzügyi törvény) közzététetett. E szerint az összes állami kiadások a jelen évre 531,273,881 ftban állapíttattak meg. Ebből fedezve lesz a rendes és rendkívüli bevételekből 491,134,735 ft, a hiánylat tehát 40,139,146 ft, mely összeg hitel utján lesz fedezendő. Az eddigi rendkivíiii pótlék ez évre is megmarad, azonban a telek-adónál és a bázadó-osztály- nál az eddigi rendkívüli összes pótlék egy negyede elengedtetik, mi által a birodalom népességének 5 millió forintnyi adó megtakarittatik. Ez az első tetemesb adó leszállítás, melyre Ausztria történelmében bukkanunk. — A lapok a jelen évi állam- költségvetésröl méltányló elismeréssel szólnak. — (G y á s zjj e 1 e n t ó s.) Uhlárik Józsefné szül. Begovcse- vich Vilma, s gyermekei Béla, és Antonia, úgyszintén Uhlárik Endre egri járási szolgabiró, Uhlárik Apollonia férjezett Zubek Alajosné, és Uhlárik Ferencz mélyen szomorodott szívvel tudatják férje, atyjok és testvérüknek, Uhlárik József csász. kir. pénzügyi számvevőségi tisztnek, a haldoklók szentségeinek áhi- tatos felvétele után, élete 43-ik évében toroksorvadás következtében folyó hó 4-én történt gyászos halálát. Hült teteme folyó hó a vigság és szórakozás zajának évenkint, hanem annál inkább : sietnek a falusi élet otthonosabb szokásaihoz. A különböző úri i osztályok e szerint el vannak osztva a királyság területén, s a ! legtávolabbi falu vagy környék a legelőkelőbbeknek szolgál állandó lakhelyül. Azok, kik az angolt csak a fővárosban látják, hajlandók nem a legkedvezőbb véleménynyel lenni annak társas jelleme fe- ■ löl. Londonban, ezen óriási városban, az angol üzletébe van mé- • lyedve, itt mindenki dolga után lát; fut, rohan hivatalát teljest- ! tendő. Time is money! mondja az angol, és siet felhasználni min- I den perczet, innen van, hogy az angol minden pillantásából ren- ; deseu sietség és elfoglaltság néz ki. Ha valahol van, alig mulat | nehány pillanatig, már siet máshova ; midőn valamely tárgyról j beszél, elméje más tárgyon tévedez; midőn barátai valamelyikénél látogatást tesz, már is azon gondolkozik, hogy gazdálkodhatnék meg annyi időt, hogy a másik barátjánál is beválthassa Ígért látogatását. Egy oly város, mint London, igen önzőkké s érdekeletlenekké teszi az embereket. Esetleges s futó találkozásaiknál csak röviden társalognak egymással. Ily alkalmaknál csak hideg, komor felületét mutatják jellemüknek — s kedélyük gazdag, mély humorának nincs ideje ily rövid érintkezéseknél átmelegedni, s levetni égaljuk sötét, mogorva ködleplét. Az angol falun tárja fel természetes érzelmeit. Falun örömmel veti le a főváros hideg formaságait, s kényszerudvariassá- gait; kilép szokásos s természetszerű tartózkodásából, s vig, őszinte lesz. Falun igyekszik maga köré öszpontositani a müveit világ minden kényelmét és elegantiáját, de igyekszik másrészről száműzni annak feszességét. Falusi laka bővelkedik az elvonult tudomány-buvár, szak- és műértö, nemkülönben a tapintatos testgyakorló minden kellékeivel. Mindenféle könyvek, festmények, zenedarabok, lovak, kutyák s vadászeszközök vannak kéz! nél. Falun az angol fesztelenül mulat, s hagyja mulatni vendégeit, ; s ki a fővárosban az embergyülölő mogorvaságával látszott bírni, | falun a legszivélyesebb s mulatságosabb gazda lesz. Az angolok ízlése, a földművelést s kertészetet tekintve, pá- ; ratlan. Ök a természetet figyelemmel tanulmányozzák, s beavat- j vák annak bámulatra ragadó titkaiba és összehangzó fejlődésébe. ! Mindazon csáb, varázs és kellem, miket a természet némely or- : szágokban vad magányokra pazarol, az itt családi tűzhely köré ! van gyűjtve. Úgy tetszik, mintha az angolok meglopták volna a természet kellemeit, hogy azokkal, mint bűvészek, kerítsék falusi lakaikat. Mi sincs megragadóbb, mint egy angol park nagyszerűsége. Szép, arányos sétasorok, kerítve élénk zöld pázsittal, s óriás lom- bozatu fákkal; majd sürü ligetecske tűnik szembe a különböző vadak csoportjaival; s mig a szem örömmel legel a virágok művészi gonddal ápolt csoportozatain, a fület egy távolabbi patak moraja andalitja, mely vagy szeszélyes bajlásokban kigyózzaáta parkot, vagy egy sima tó tükrévé terül el, — a reszkető fák lerajzolódnak a tó kék vizére, a pisztráng bátran szökell az átlátszó tó felszínére, s a mohlepte ódon szobrok valami classikus színezetet adnak a kertnek, mely meghatja a kedélyt. Oly jól esik a gondolkodó léleknek e sétasorokban s a tó partján andalogni. Ide jő az angol, lerázni a főváros porát, s megifjulni a természet kebelén. Az ember itt megszűnik üzletének rabja s érdekeinek gépje lenni; itt megint az ember áll előttünk a természet nagy müvének szemléletében és elfogulatlan bámulatában. Itt ismét Istenre gondol, s dicsénekét egyesíti a susogó fák, a csevegő madarak zenéjével, mely édes harmóniába olvadva, száll fel a Teremtöhöz. (Vége követk.) I
