Eger - hetilap, 1866
1866-03-22 / 12. szám
104 szentsége3 személyét állította előtérbe, saját hibáit, sőt bűneit is a királyi palásttal igyekezett takargatni. 34. Visszaemlékeztek a törvényhozók azon időre, midőn I. Ferencz királyunknak a nem felelős magyar kormányszék férfiai törvénysértést tanácsoltak, s az ö tanácsukra kiadott rendeleteknek eszközlői voltak, és e bűnökért feleletre nem vonathattak, mert védte őket a király neve, s ámbár a jó és igazságos fejedelem, az ország rendei által felvilágosítva, neme3 őszinteséggel kijelentette, hogy fájnak a történtek atyai szivének, tanácsosai mégis hivatalban maradtak. 35. A testületi kormányzatnak ezen hibáit, s a káros következményeket, melyek e hibákból származtak, az alkotmányos felelősség hiánya okozta; s e hiány a kormányzat testületi rendszerében feküdt. Voltak ugyan a kormányszékeknek tiszteletre méltó jeles tagjai, kik hűen ragaszkodtak a törvényhez és alkotmányhoz, de még azok sem valának képesek elháritani vagy orvosolni a hibákat, melyek a felelősség nélküli testületi rendszernek voltak kö vetkezményei. 36. Az 1848-iki törvényhozás tehát, midőn a népet felemelte és jogegyenlőség alapján szabaddá tette, biztosítani kívánta egyszersmind a néppel megosztott alkotmányos szabadságot s közjogi- lag újjászületett ország ezernyi fontos érdekeit, s e biztosítás tekintetéből is felelős kormányról kellett gondoskodnia, nehogy a felelősség nélküli testületi kormány kezei között lassankint hanyatlásnak induljon, a mit a nemzet és fejedelem egyesült akarata a bon javára megállapított. 37. Változott időnként hazánkban is, mint másutt a kormányzat alakja. A testületi kormányzat nem a régibb korból származott által mi reánk, hanem itt is, mint máshol, csak a közelebb lefolyt pár században fejlett ki, de majd mindenütt csak addig állott fenn, mig az aristocraticus intézményeknél fogva a rendei alkotmány fennállott. A tapasztalás és a történelem ezen tanulsága bizonyítja, hogy a nép egyenjogúságára alapított alkotmányos szabadságnak és népképviseleti rendszernek mellőz hetlen követelménye a felelős minisztérium és parlamenti kormány. Testületi kormányzat, mely mellett a felelősség kivihetetlen, és a népképviseleti rendszer, együtt meg nem állhatnak. Midőn tehát az 1848-iki törvényhozás a népképviseletet megállapította; a testületi kormányzat alakját tovább fenn nem tarthatta. 38. Magyarország alkotmányának egyik legszebb gyöngye a megyei rendszer. Ősi intézmény ez, valamint alkotmányunk is ősi, mindenik a nemzet életéből fejlődött ki, s épen ezért egyik úgy, mint a másik, idönkint a nemzet életének fejlődése szerint alakult. Szent István idejében valamint az alkotmány, úgy a megyei rendszer is, bizonyosan sokban különbözött a mostanitól. Fejlődő nemzeti életünk hozta létre azon átalakulást, mely 1848 ban a nép jogegyenlőségére fektette alkotmányunkat. Ez átalakulás után a megyei rendszer sem maradhatott többé aristocraticus, s az önkormányzat azon jogát, mely a megyei rendszerben fekszik, a kiváltságos osztály kizárólag többé nem gyakorolhatta, ki kellett azt terjeszteni a népre. Tehát ugyanazon ok, mely a közkormányzat alakját megváltoztatta, tette szükségesekké azon változtatásokat is, melyeket a megyei rendszer alkatrészeire nézve tett az 1848. XVI. és XVII-dik törvényczikk. 39. De meg vagyunk győződve, hogy a közkormányzat alakjának megváltoztatása, a megyei rendszerrel semmi ellentétben nincs, sőt hitünk szerint, e kettő egymással összhangzásban van. Azon lényeges változtatást, a mi az 1848 ki törvények folytán a megyének követválasztási utasitási jogára nézve közbejött, nem a törvényben felállított miniszteri rendszer okozta, hanem az a de mocraticus alapra fektetett népképviseleti rendszernek szükséges következménye. 40. Egyébiránt nem kívánunk jelenleg e tárgy felett bővebb elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, csak a tapasztalásra hivat kozunk. A felelős ministerium s az 1848-ki törvények szerint alakított megyék öt hónapig állottak fenn együtt, s ez öt hónap alatt a minisztérium és megyék között súrlódás nem volt, a kormányzat e miatt fenn nem akadt, elvi ellentét közöttök nem mutatkozott, s a közigazgatás gyorsabb, olcsóbb és a népre nézve is kielégítőbb volt, mint azon, időnként egymást váltó provisoriumok alatt, melyekkel azóta kísérletek tétettek. 41. Voltak azon idő alatt is bajok és súlyos nehézségek az országban, de azok nem a felelős ministerium és a megyei rend szer közötti viszonyból származtak, hanem azon átkos belháboru- ból, melynek okairól és okozóiról most hallgatni kívánunk. Azon rendetlenségek pedig, melyek az 1861 ki megyei élet ellen felhozatnak, egyenesen azon félszeg eljárásnak voltak következmé- í nyei, mely a megyei hatóságokat felelős mini sterium nélkül állította vissza, megszorította azok alkotmányos hatáskörét, s magában a megyében, a megyétől különálló, attól s a magyar kormánytól egészen független, idegen hivatalnoki testületet hagyott meg. 42. Bizonyítja e példa, hogy a felelős ministerium és a megyei rendszer nincsenek egymással ellentétben, s megállhatnak együtt, de csakis együtt állhatnak meg czélszerüen. Ugyanez áll a kerületekre és városokra nézve is, melyekre maga a 1. m. k. leirat sem terjeszti ki fentebb érintett észrevételeit. 43. Azon ellenvetés, hogy a megyék rendezéséről szóló törvények hiányosak és ideiglenesek, csak arra szolgálhat ösztönül, hogy e törvények országgyülésileg javíttassanak, de nem elegendő arra, hogy addig is, mig ki nem javíttatnak, meg ne tartassanak. Nincs emberi mü, melynél tökéletesebbet alkotni nem lehetne ; nincs alkotmány, melynek hiányai ne legyenek. S ha e miatt alkotmányt és törvényt fel lehetne függeszteni: akkor lehetetlen volna minden alkotmányosság, s bizonytalan és ingatag általában minden államgépezet. Ideiglenes, igenis, az említett két törvény: de ez ideiglenességnek valódi értelme nem az, hogy a törvényt időközben is fel lehet függeszteni, mindaddig mig a törvényhozás újra nem készíti, hanem az, hogy a legközelebbi országgyűlésen teendő intézkedésig ezen törvényt kell megtartani. 44. Hivatkozva tehát mindazokra, miket válaszfeliratunkban a felelős ministerium kinevezését, a megyék, kerületek és városok alkotmányos hatóságának visszaállítását illetőleg előadtunk, újabban is kérjük Felségedet, hogy ezek iránti kérelmeinket kegyelmesen teljesíteni méltóztassék. 45. Válaszfeliratuaknak az országgyűlés kiegészítését tár- gyazó részére a legmagasb királyi leirat azt mondja, hogy miután az erre vonatkozó kérdések Horvát- és Tótországok közjogi viszonylatának szerencsés megoldásával állanak kapcsolatban, azok e viszonylatokkal együtt lesznek tüzetesen tárgyalandók. De miután a mi kérelmünk nemcsak oly részekre és tartományokra vonatkozott, melyek közvetlen Horvátországhoz és azzal együtt a magyar koronához tartoznak, hanem olyanokra is, melyek közvetlen Magyarország területének részeit képezik: kénytelenek vagyunk e részben ismételni a válaszfeliratban foglalt kérelmünket. 46. Fájdalommal látjuk a legmagasabb királyi leiratból, hogy azon kérelmünk, melyet politikai vádak folytán elitéit vagy száműzött honfitársaink érdekében Felségedhez alázatosan felterjesztettünk, ezúttal szintén sikeretlen volt, s annak teljesítése a koronázás utáni időre halasztatott. Vegye Ifelséged kegyelmesen tekintetbe, hogy a szenvedőnek minden órája kínos, és engedje reménylentink, hogy a mit kérő szavunk Felségedtől kieszközölni gyenge volt, azt saját atyai szivének sugallata mielőbb valósítani fogja. 47. Feladatunk, melynek szerencsés megoldásától függ a hazának boldogsága, rendkivül fontos és nehéz. Nyugodt kebel, csüggedést nem ismerő kitartás, s a szebb jövőnek állandóságában vetett bizalom szükséges azon munkához, mely minden erőnket és igyekezetünket igénybe veendi. De zavarja keblünk nyuI galmát, zsibbasztja erőnket annak tudása, hogy alkotmányunk és törvényeink most is fel vannak függesztve, s midőn a nehéz munkához fogunk, minden egyebekre nézve alkotmányon kívül állunk. Jogfolytonosságot kértünk és felfüggesztett törvényeink visszaállítását; kimondtuk: hogy nem kérünk politikai lehetetlenséget: és kérelmünk minden részeiben megtagadtatott, nehéz feladatunk sikeres megoldásáig. Ismét kérjük Felségedet, mentsen meg bennünket s az egész országot azon súlyos aggodalomtól, hogy a jogfolytonosság tettleges elismerése nélkül mindaz, a miben komoly megfontolás után és talán áldozattal is megállapodnánk, oly alapra lenne építve, mely a jelen példa folytán egykor ingataggá válhatik. 48. Bizalmunkat egyedül Felséged atyai szivébe vetjük. Egyedül Felséged fejedelmi bölcseségétöl reméljük alkotmányos életünknek oly biztosítását, mely ismét visszaadja keblünknek azon hitet, hogy a mit a király és nemzet egyesült akarata meg állapított, fenn fog az állani a távol jövőben is jogilag és tett- leg mindaddig, mig a király és nemzet egyesült akarata ismét másképen nem intézkedik. Horvátországi ügyek. Az országgyűlés 14-iki ülésében elfogadtatott a vasut-ügy- ben 0 Felségéhez intézendő repraesentatio. A legsürgetőbb es I legszükségesebb gyanánt ismertetett el: a tiume-zimonyi az Orff
