Eger - hetilap, 1865
1865-03-16 / 11. szám
89 a számadásból kihagyandó, mely ez alkalommal egyszers- [ mind utalványoztatok. 16. Ugyan Csala Sándor egyleti pénztárnok a múlt havi pénztári kimutatást terjeszté éld, melyszerint a bevétel teszen ............................... 486 írt 40 Vi kr. a kiadás „ ............................... 288 frt 19 kr. m arad febr. hóra 190 frt 213/4 kr. Tudomásul vétetett. — Kelt mint lenn. Hitelesiték: Jegyzetté: Homer István. Rigó Antal Móczár János. titkár. A hagymáz. A hagymáz (typhus, régente nervosa, febris putrida, febris adynamica, a köznép szerint, szaladó-betegség, alvóbetegség, forró-betegség, a mint egyes szerveket erősebben megtámad stb.) mint az olvasó a lapokból tudja, már nehány hónap óta uralkodik Pesten s több más városban, ugy- annyira, hogy méltán elmondhatjuk: miszerint tetemes áldozatot követelt már eddig is. — Szórványosan majd minden év tavaszán és őszén mutatkozik, de járványsze- rűleg városunkban csak a múlt hó közepe táján lépett föl oly dühvei, hogy attól lehetett tartani, miszerint nem lesz gyengébb, mint másutt; azonban, midőn e sorokat irom (6/3) ha meg nem szűnt is egészen, de bizonyosan szünetel. — A vonal , hol erősebben mutatkozott, körülbelül az lehetne, melyet a régi nagy templom, vásártér, rózsa-utcza dereka, Szalapart, és rácz-templom felé húzhatnánk. Minthogy a járványosán fellépő hagymáz nem csak dühös, de egyszersmind ragályos is szokott lenni; talán nem terheli az olvasót, ha nehány körülményt felhordok, melyek a hagymáznak kedveznek; — és másokat, melyek annak kifejlődését akadályozzák, vagy épen megsemmisítik. Mig egyrészről be kell vallanunk, hogy e járvány a természeti erők oly különös változásában rejlik, melyet eddig megmérni, kiszámítani, s igy fölfedezni nem sikerült: úgy másrészről bizonyos az, hogy e járvány ápoló dajkája, például azon lak, mely, a mellett, hogy nedves, légjáratlan, egyszersmind oly hely környékében fekszik, a hol talán több állati és növényi állomány megy gerjedésbe és végleges feloszlásba, és épen azért úgy tapasztaltnak, hogy oly vidékek, melyek mocsárokkal vannak körülvéve, és ezen mocsárokból nemcsak gázak, de egyszersmind elromlott szervi állományok vitetnek a kifejlődött gőzzel a légbe, és a légből az itt élő egyénekbe,— majdnem elhatározó szerepet játszanak a typhust illetőleg mindannyiszor, valahányszor a járvány oly időben lép föl, midőn a fennemlitett tényezők működésben vannak, s hatásukat a posgerjben (miasma) feltüntethetik; és épen ezért akarják sokan azt állítani, hogy a hagymáz csak la- pályos vidékeken uralg, a hegyes vidékeket pedig elkerüli; — igaz, hogy a hegyes vidékeken ritkábban van és uralg, de hogy kizárólagosan ki nem kerüli, mutatja azon példa, miszerint már a Bernárd-hegyet is megkereste, s a nála valamivel alacsonyabb, de azért mégis magas hegyi falvakban többször járványilag lépett föl. A szegényebb osztály csak azért támadtatik meg e kór által gyakrabban, mint a tehetős, — bár a járvány gyakran kíméletlen; —mert bizonyos az, hogy a nagyon erős munka által, ha a munkás egyén kellő táplálékot nem kap, s a mellett egy szobában teng, melybe a takarékkonyha minden gőze beözönlik, és épen a meleg- vagy íakimélésből nem is szellőztetik, ismét oly tényezők állanak elő, melyek a vér élegitését olyannyira gátolják, hogy ezáltal nemcsak a táplálkozás, de az életet kormányozó idegrendszer működése is akadályoztatik, mit tapasztalatilag az bizonyít, hogy azon egyén, ki a jó és szabadléghez szokott, alig képes nehány perczig az ily lakokban megmaradni. Nem is akarom említeni azon valóságot, hogy számtalan falusi lak különben is parányi ablakai be vannak szegezve egész éven keresztül. Különböző alakzatai közül megjegyzem itt, hogy aküteges typhus (t. exantematicus), mely különösen az utolsó krimi hadjárat óta lép fel gyakrabban, mint az azelőtti húsz év alatt: a legerősebb ragályossággal bir. Ha most már a mondottakat hasznunkra akarjuk íorditani, a következők volnának megjegyzendők: Ha úgy találtatik, hogy a typhus mintegy bizonyos helyhez van kötve, kötelességük az egészségügyi egyéneknek, minden lehető és a járványt talán tápláló okokat fölkeresni és eltávolítani annál is inkább, mert a tapasztalás bizonyltja azon igazságot, hogy ha kedves helye tisztitta- tik, megszűnik ott uralkodni; azért ha netalán a cloakák elhanyagolt állapotában fedeztetnék föl az ok, vagy a szappanosok, mészárosok és tímárok hulladékaiban foglaltatnék a rothasztó gerj, úgy hiszem, egy sem volna a nevezett egyének közül oly konok, hogy saját vagy családja vagy embertársai iránti szeretetből ne tenne meg minden lehetőt, ha szakértőleg fölfedeztetik és bebizonyittatik némely dolgok károssága, mit előbb nem ismert. A levegő tisztítása, a lakok gyakori szellőztetése által, oly szerepet játszik e kór meggátlására, miszerint bátran elmondom, hogy a legerősebb védfal a typhus ellen; — a legerősebb szellőztetés leginkább délfelé történjék, midőn a nap villanyos hatását gyakorolhatja, s épen akkor, midőn a nap az ablakon besüt vagy besüthetne; ezt azért mondom, mert az északnak fekvő szobák alig élvezik azon üditő hatást, melyet a délnek fekvő ablakok oly jótékonyan gyakorolnak a ház lakóira. A szellőztetés még reggel és estve harmatozás előtt is történhetik. Az ivó-kutakat lehetőleg tisztán kell tartani, mert az üde viz oly ellene a hagymáznak, mint kész szolgája és ápolója az oly viz, melyben némi vagy sok szervi anyag foglaltatik és feloszlásba megy A viz olyformán javittat- hatik. különösen az alföldön, hogy egy tölcsér-alakú edénybe először szivacs, erre homok tétetik, és ekkor öntetik rá a tisztítandó viz. — Némely helyen elkeriilhetlen az, hogy sokan ne lakjanak együtt, (Londonban 7, Párizsban 35, Bécsben 50, Prágában 41, Pesten 29 lakó esik egy házra); ekkor úgy lehet segiteni, hogy a szoba gyakran szellőztetik, éskét-három helyen egy edénybe mészhalvag (Chlorkalk) tétetik, melyet különösen a szellőztetéskor nehány kis kanálnyi eczettel kell meglocsolni; — ezáltal kifejlődik a halvány, mely az eddigi ismeretek alapján, legerősebb elrontója minden ragálynak, kivéve a legújabban fölfedezett chameleon-oldatot; ha talán mészhalvag nem volna kéznél, az eczetes füstölés is segít, bár kevesbet, mint az előbbi. Azonban a füstölések szellőztetés nélkül kártékonyak. — A typhosus beteget illetőleg az a megjegyzendő, hogy annak üritéke rögtön eltávolittassék, és az edény lúgos vízzel mosassák ki mindannyiszor, a hányszor azt a beteg igénybe veszi; — ha izzad a beteg, ruháját nem szabad a többi közé tenni, sem megszólítva ismét a betegre adni következő izzadáskor, hanem rögtön vizbe kell tenni és halvagos mészszel kimosni. — A betegen
