Eger - hetilap, 1865

1865-03-09 / 10. szám

82 rikában itt-ott a vasúti mozdonyok, s a gyárakban alkal­mazott gőzgépek fűtésére is alkalmazzák. Használják to­vábbá a fény- és üvegmáz s sok egyéb iparczikk gyártá­sára; szóval időnkint a kőolaj uj meg uj sajátságait fede­zik föl, melyek mind arra mutatnak, hogy a kőolaj szerepe idő múltával a kézműipar és gyártás terén nagy újításokat fog előidézni. A kőolaj eredetére nézve a tudósok véleménye felette elágazó. Egynémely különczök elég vakmerőén azt állít­ják, hogy ezen folyadék nem egyéb, mint különválása az olajos ásványrétegek alatti rovarkövületek nedvének. Mások azt vélik, hogy eme nedv az Alleghany-kban bőven található széni ék-ben (anthracit) rejlik, s on­nan, megmelegittetve a naptól, mely ezen hegylánczolat keleti oldalát megfekszi, az északi oldalba tolul. Egy har­madik vélemény azt tartja, hogy a kőolaj nem egyéb, mint a kőolajos rétegekben rejlő légszesz, mely bizonyos me­legség következtében megsürvedvén, a földalatti vizerekbe szivárog alá. Végre mellőzve számtalan különcznél külön- czebb conjecturákat, megemlítjük még, hogy sokan ko­molyan hiszik, miszerint a kőolaj azon számtalan halak és hüllők zsirja, melyek a földgömb alakulásakor azon kőré­tegekbe í’ekedtek, honnan most ezen folyadék kiszivárog. — Ezekből csak az látszik ki, hogy a geológusok a kőo­laj eredetének kipuhatolásáig még el nem jutottak, s hogy az eddigi állitások nem egyebek, mint az emberi ész biz­tos alap nélküli feltevései. Mellőzve tehát, s az időre és szakértőkre bízva eme nevezetes tünemény természettudományi megfejtését, meg kell még említenünk, hogy a kőolaj a maga természeti állapotában nem csak Pennsylvánia- és Canadában találta- tik, hanem nagy mennyiségben létezik a földgömb úgy­szólván egész felületén; s hogy nem használtatott fel mos- tanig, az kizárólag annak tulajdonítandó, mert annak tisz­títási vagyis finomitási titkát a világ nem ismerte, s igy alkalmazni sem tudta. — Számos tájakon a kőolaj csak oly állapotban találtatik, mint a fenneralitett tartományok­ban; más világrészek egyes vidékein hegybalzsam, földszurok, gyantár, vagy kátrány alakjában fordul elő, és pedig majd egész tömegekben, majd kövek közé vegyülve, vagy mint már régóta tapasztalták, a só­bányák forrásaiban. H e r o d o t, a görögök legrégibb történetírója azt jegyzé föl,hogy az assyrusok,midőn Babylon bástyáit épí­tették, gyantárt kevertek a mész közé, melyet az E u p h- ratba szakadó Is patak vizéből nyertek ; a persák pedig sok évig ugyanezen anyagot világításra használták. A Kaspi-tenger Apsheron nevű félszigetén, valamint az annak átellenében fekvő Sweto-Ostrow nevű szi­geten több száz hegybalzsam-forrás van. Surachanu tatár faluban létezik a Bakunak nevezett örökös tűz, mely szén-légszesz által ápoltatik; ezen légszeszes folya­dék kőolajjal keverten szivárog ki a szirtek nyílásaiból. E nevezetes tünemény már régidőktől fogva a környékbeli la­kosság által a legnagyobb tiszteletben tartatik. Galiczia ke­leti részében is vannak ásványos kátrány-források, beesők azonban csak napjainkban kezdett emelkedni. Itt is az ás­ványfolyadékot kutakba szivárogtatják, s egy ilyen kút naponkint mintegy tiz mázsa kátrányt ad ki. Ezeken kívül van még ásványolaj Moldvában, Dalmátiában, Parma környékén,s Olaszország több részében: továbbá T y r o 1 b a n, Bajorországban a T e- gerntó környékén, Sáli nban a Pyraeneusok közt, Clermontban Auvergne-ben, Aine és A Is ó-Raj­n a departement-ben. Zante szigetén, Indiában, Chinában, Szt. Háromság szigetén, Mesopota- miában, a Barb ad okban, Uj-Skócziábau, az amerikai szövetség több déli államaiban, legkivált Vir­giniában, hol a Kanawha folyó mentében található kőolajforrások bőség tekintetében a már művelés alatt le­vő pennsylvaniai forrásokat is meghaladják. Legközelebb Angolföldön M on tmouthshir eben is kőolajos kiszi­várgásokra akadtak, némely kőszénbányákban pedig már több idő óta kőolajos telepeket vettek észre. Tudva van az is, hogy a Holttenger máskép azért neveztetik A s- phalticus tónak, mert vizében nagy mennyiségű asphalt vagy is úgynevezett zsidószurok találtatik, melyet a régi egyiptomiak amumiák készítéséhez használtak. Végre Kleinschoeppensted t ben Braunschweigban isakad­tak ásványolajos forrásokra, melyek már művelés alá vétet­tek, s naponkint 20 — 30 mázsa olajat adnak ki. Francziaországban, Würtembergben és Tyrol ban van sok palakő-telep, melyek kátrányos fo­lyadékot tartalmaznak. De legnagyobb mértékben találha­tó e folyadék a svábországi Alpokban, hol egy palakő- telep huszonnégy mérföld hosszúságban terjed el, s Guenstedt német geológus számítása szerint, legalább száz millió mázsa kátrányt rejt magában. Ezek igy lévén, ha megengednők is, hogy Pennsyl­vánia- és Canadában a kőolaj források rövid idő alatt ki­merülnek — mely gyanitásra különben eddig semmi elő­jel nem szolgáltatott okot — a többi fennebb előszámlált források és telepek még mindig nyitva maradnak az üzlet számára; a mellett a már eddig ismert helyeken is a bo- ség oly nagy, hogy még az időt is bajos volna kiszámita- ni, mely alatt e folyadék az eddiginél tizszerte nagyobb fogyasztás mellett is valaha fölemészthető lenne. Egy kö­rülmény okozhat csak némi aggodalmat, — és ez az okta­lan bánásmód a forrásokkal, mely tekintetben az illető kormányok gondolkozni kezdenek oly szabályok felállítá­sáról, mik által a források gondatlan kezelése következtében okozandó kár, minő a folyadéknak elérhetlen helyekre való elszivárgása által már előfordult —lehetőleg elhárittassék. Okult már a világ, s tudja, hogy mennyi természeti ado­mány pazaroltatott el az emberiség jólétének nagy hátrá­nyára, nem a túlságos fogyasztás vagy felhasználás, hanem oktalan kezelés által. Tanúbizonyságai ennek a merő gon­datlanság következtében az erdőkből kipusztitott tartomá­nyok, homokkal beborított mezők, úgynevezett székes ta­lajok, melyekről a termőföldet elhordta a szél stb. A kőolajnak roppant hasznossága mellett elnémul azon számba sem vehető hátrány, mely annak gyúlékony­ságából, az egészségre való hatásából kibetűzhető. Nincs oly elem a világon, melynek kisebb-nagyobb kártékony­sága nem volna; a tenger hány ember életét oltja ki, s mégis mennyi vért ontanak az államok és nemzetek annak bírásáért! Ha mégis panaszkodhatik e miatt vala­ki, az magtermő hazánk, a mennyiben bőven termő rep- ezéjének árát csökkenti; a mellett a kőolaj eddig behoza­tali, a repeze pedig kiviteli czikk leven, államgazdászati szempontból is a közjövedehnet apasztja. Hiszszük azon­ban, hogy Istentől oly bő áldásokkal elárasztott hazánk e tekintetben sem fog sokáig a külföldre szorulni. Napról napra érkeznek újabb meg újabb tudósitások úgyszólván minden egyes országból a kőolaj fölfedezésére vonatkozó­lag, s rövid idő múlva ásványgazdag országunk is ráve­zeti a kutatókat a természete gazdag kincsére. Úgy legyen! _________ Danteiik József.

Next

/
Thumbnails
Contents