Eger - hetilap, 1865
1865-03-09 / 10. szám
82 rikában itt-ott a vasúti mozdonyok, s a gyárakban alkalmazott gőzgépek fűtésére is alkalmazzák. Használják továbbá a fény- és üvegmáz s sok egyéb iparczikk gyártására; szóval időnkint a kőolaj uj meg uj sajátságait fedezik föl, melyek mind arra mutatnak, hogy a kőolaj szerepe idő múltával a kézműipar és gyártás terén nagy újításokat fog előidézni. A kőolaj eredetére nézve a tudósok véleménye felette elágazó. Egynémely különczök elég vakmerőén azt állítják, hogy ezen folyadék nem egyéb, mint különválása az olajos ásványrétegek alatti rovarkövületek nedvének. Mások azt vélik, hogy eme nedv az Alleghany-kban bőven található széni ék-ben (anthracit) rejlik, s onnan, megmelegittetve a naptól, mely ezen hegylánczolat keleti oldalát megfekszi, az északi oldalba tolul. Egy harmadik vélemény azt tartja, hogy a kőolaj nem egyéb, mint a kőolajos rétegekben rejlő légszesz, mely bizonyos melegség következtében megsürvedvén, a földalatti vizerekbe szivárog alá. Végre mellőzve számtalan különcznél külön- czebb conjecturákat, megemlítjük még, hogy sokan komolyan hiszik, miszerint a kőolaj azon számtalan halak és hüllők zsirja, melyek a földgömb alakulásakor azon kőrétegekbe í’ekedtek, honnan most ezen folyadék kiszivárog. — Ezekből csak az látszik ki, hogy a geológusok a kőolaj eredetének kipuhatolásáig még el nem jutottak, s hogy az eddigi állitások nem egyebek, mint az emberi ész biztos alap nélküli feltevései. Mellőzve tehát, s az időre és szakértőkre bízva eme nevezetes tünemény természettudományi megfejtését, meg kell még említenünk, hogy a kőolaj a maga természeti állapotában nem csak Pennsylvánia- és Canadában találta- tik, hanem nagy mennyiségben létezik a földgömb úgyszólván egész felületén; s hogy nem használtatott fel mos- tanig, az kizárólag annak tulajdonítandó, mert annak tisztítási vagyis finomitási titkát a világ nem ismerte, s igy alkalmazni sem tudta. — Számos tájakon a kőolaj csak oly állapotban találtatik, mint a fenneralitett tartományokban; más világrészek egyes vidékein hegybalzsam, földszurok, gyantár, vagy kátrány alakjában fordul elő, és pedig majd egész tömegekben, majd kövek közé vegyülve, vagy mint már régóta tapasztalták, a sóbányák forrásaiban. H e r o d o t, a görögök legrégibb történetírója azt jegyzé föl,hogy az assyrusok,midőn Babylon bástyáit építették, gyantárt kevertek a mész közé, melyet az E u p h- ratba szakadó Is patak vizéből nyertek ; a persák pedig sok évig ugyanezen anyagot világításra használták. A Kaspi-tenger Apsheron nevű félszigetén, valamint az annak átellenében fekvő Sweto-Ostrow nevű szigeten több száz hegybalzsam-forrás van. Surachanu tatár faluban létezik a Bakunak nevezett örökös tűz, mely szén-légszesz által ápoltatik; ezen légszeszes folyadék kőolajjal keverten szivárog ki a szirtek nyílásaiból. E nevezetes tünemény már régidőktől fogva a környékbeli lakosság által a legnagyobb tiszteletben tartatik. Galiczia keleti részében is vannak ásványos kátrány-források, beesők azonban csak napjainkban kezdett emelkedni. Itt is az ásványfolyadékot kutakba szivárogtatják, s egy ilyen kút naponkint mintegy tiz mázsa kátrányt ad ki. Ezeken kívül van még ásványolaj Moldvában, Dalmátiában, Parma környékén,s Olaszország több részében: továbbá T y r o 1 b a n, Bajorországban a T e- gerntó környékén, Sáli nban a Pyraeneusok közt, Clermontban Auvergne-ben, Aine és A Is ó-Rajn a departement-ben. Zante szigetén, Indiában, Chinában, Szt. Háromság szigetén, Mesopota- miában, a Barb ad okban, Uj-Skócziábau, az amerikai szövetség több déli államaiban, legkivált Virginiában, hol a Kanawha folyó mentében található kőolajforrások bőség tekintetében a már művelés alatt levő pennsylvaniai forrásokat is meghaladják. Legközelebb Angolföldön M on tmouthshir eben is kőolajos kiszivárgásokra akadtak, némely kőszénbányákban pedig már több idő óta kőolajos telepeket vettek észre. Tudva van az is, hogy a Holttenger máskép azért neveztetik A s- phalticus tónak, mert vizében nagy mennyiségű asphalt vagy is úgynevezett zsidószurok találtatik, melyet a régi egyiptomiak amumiák készítéséhez használtak. Végre Kleinschoeppensted t ben Braunschweigban isakadtak ásványolajos forrásokra, melyek már művelés alá vétettek, s naponkint 20 — 30 mázsa olajat adnak ki. Francziaországban, Würtembergben és Tyrol ban van sok palakő-telep, melyek kátrányos folyadékot tartalmaznak. De legnagyobb mértékben található e folyadék a svábországi Alpokban, hol egy palakő- telep huszonnégy mérföld hosszúságban terjed el, s Guenstedt német geológus számítása szerint, legalább száz millió mázsa kátrányt rejt magában. Ezek igy lévén, ha megengednők is, hogy Pennsylvánia- és Canadában a kőolaj források rövid idő alatt kimerülnek — mely gyanitásra különben eddig semmi előjel nem szolgáltatott okot — a többi fennebb előszámlált források és telepek még mindig nyitva maradnak az üzlet számára; a mellett a már eddig ismert helyeken is a bo- ség oly nagy, hogy még az időt is bajos volna kiszámita- ni, mely alatt e folyadék az eddiginél tizszerte nagyobb fogyasztás mellett is valaha fölemészthető lenne. Egy körülmény okozhat csak némi aggodalmat, — és ez az oktalan bánásmód a forrásokkal, mely tekintetben az illető kormányok gondolkozni kezdenek oly szabályok felállításáról, mik által a források gondatlan kezelése következtében okozandó kár, minő a folyadéknak elérhetlen helyekre való elszivárgása által már előfordult —lehetőleg elhárittassék. Okult már a világ, s tudja, hogy mennyi természeti adomány pazaroltatott el az emberiség jólétének nagy hátrányára, nem a túlságos fogyasztás vagy felhasználás, hanem oktalan kezelés által. Tanúbizonyságai ennek a merő gondatlanság következtében az erdőkből kipusztitott tartományok, homokkal beborított mezők, úgynevezett székes talajok, melyekről a termőföldet elhordta a szél stb. A kőolajnak roppant hasznossága mellett elnémul azon számba sem vehető hátrány, mely annak gyúlékonyságából, az egészségre való hatásából kibetűzhető. Nincs oly elem a világon, melynek kisebb-nagyobb kártékonysága nem volna; a tenger hány ember életét oltja ki, s mégis mennyi vért ontanak az államok és nemzetek annak bírásáért! Ha mégis panaszkodhatik e miatt valaki, az magtermő hazánk, a mennyiben bőven termő rep- ezéjének árát csökkenti; a mellett a kőolaj eddig behozatali, a repeze pedig kiviteli czikk leven, államgazdászati szempontból is a közjövedehnet apasztja. Hiszszük azonban, hogy Istentől oly bő áldásokkal elárasztott hazánk e tekintetben sem fog sokáig a külföldre szorulni. Napról napra érkeznek újabb meg újabb tudósitások úgyszólván minden egyes országból a kőolaj fölfedezésére vonatkozólag, s rövid idő múlva ásványgazdag országunk is rávezeti a kutatókat a természete gazdag kincsére. Úgy legyen! _________ Danteiik József.
