Eger - hetilap, 1865
1865-03-09 / 10. szám
80 dásra háromszori ily eredmény következett, s az ezredes, ki maga is alig taríhatá meg életét, megállítja a csata tü- zét. 1500 támadóból már csak 50 él, 34 tisztből kettő, s az ostrom hosszúra nyúlik. Végre az ellen megsokasitott ereje elhatározza a győzelmet. 5-6 ezer közt volt az orosz elhullottak száma, Shamyl ötödmagával menekült, a helyőrség ott maradt része fegyverrel kezében dicső halált halt — A csecsengek, lelkesülve Shamyl jelenléte által, a fanatikus elszántság csodáit vitték végbe, hogy egy orosz tisztet leölhessenek, félelem nélkül kitették magukat egész zászlóaljak tüzének. A Daghestan elleni vállalat még szerencsétlenebb kimenetelű volt. A fájdalmas benyomás, melyet az oroszok vallott kudarczai Pétervártt tőnek, s a szégyenteljes levere- tés, mely a társaság minden rétegeibe elszivárogva, rnár- már a hires orosz sereg tekintélyének vesztét előkészité, a hatás ellensúlyozására nagyobb katonai erőnek kiinditását tette szükségessé. Grabbe tbk egy főcsapáshoz készülve, seregével déli Daghestanba vonúl, —oly vállalat, melybe túlnyomó erejének biztos tudata nélkül nem ereszkedhe- tik vala. Az orosz csapatok eleinte ellentállás nélkül haladnak előre, de nehány nap múltán egy erdőségben oszlopuk eleje megtámadtatván, annyira megverettek, hogy Grabbe visszavonulást parancsolt. Négy nap és négy éjjel, folytonos védelmi csatában, a hegyi lakosoktól űzve vonultak vissza, időszakonkint megkönnyebbülve, mert 6000 közvitézzel s 80 tiszttel lett az orosznak kevesebb katonája. Ezenkívül minden podgyász s a tüzérségi készlet legnagyobb része a lesgliiek kezébe került. A megveretés erkölcsi hatását onnét mérhetjük, hogy a fővárosban az első családok legnagyobb része tagjainak elvesztése miatt gyászrubát öltött. — A kormány is minden ügyes titkolózásai daczára erős rendszabályokhoz nyúlt, s a kaukázusi főhivatalnokok személyzetében legott gyökeres változtatásokat tett. így Golovin főkormányzó vissza hivatott, Grabbe engedélyt nyert a visszavonulásra, Fäsi a gyalogsághoz tétetett át, sőt még az öreg babér- koszoiús Sasz tábornok is, ki a hegyi népnek legtöbb kárt okozott, el veszté parancsnokságát. 1839-ben a háborúskodásról Daghestanban alig jegyzett valami nevezeteset a történet, mint azt, hogy a Georgiában állomásozott orosz hadsereg a cserkeszek ellen nem működhetett, mert a lesghiekkel igen is el volt foglalva. — 1840-ben a „Times“ tudósit egy előnyomulásról az orosz határra a Tereken innen, miután Shamyl előbb 10 zászlóalj, két ezred lovasság és 10 ágyúnak erős támadását vitézül visszaverte. A lesgliiek ezután egyik törzsfájuknak, a csecsengeknek tartományain 12 ezer katonasággal átvonulva, az orosz katonai gyarmatokat feldúlták, s egy várukat ostromiák. Az orosz tisztek e siker nélküli dicstelen táborozásba beleunva, mindinkább levertebbek lettek, s lelkűkben más csatatért s más ellent ohajtának. 1841-ben a Shamyl által megerősítettCserkaie falutakarták minden áron bevenni, főleg azon czélból, hogy a folytonos portyázásoknak végetvessenek. Minthogy az orosz a megritkult sorokat új csapatokkal egészité ki, melyek bátorságban, vitézségben egymással versenyeztek, elvégre is ő lett a hely ura, de roppant veszteséggel, mert a hegyi lakosok védelme nemcsak hősi, de szabályszerű is volt, minek következtében az orosz kormány jónak látta, a hadi tudósitást ki sem nyomatni. E nép a műveltség alacsony fokán áll, a nyers húst is megeszi, s miként az egymásiránti bizalom s barátság az összetartás szükségességének kifolyása, úgy másrészről látni, hogy a vallásos nevelés szeliditő hatalma nyers természetét meg nem fékezé, érzelmeit nem nemesité. A történet szerint, a vitézség és barbárság nem egymást kizáró fogalmak, s e népnél is, főleg aratott győzelem után, a megtorlás vad mámorában, s az adott szóbeváltás ferde fogalmánál látni, hogy a vadabb természet magát meg nem tagadhatja. Ki ne látná Shamyl babérjai közt a korbács élét, melylyel anyját véré? ! — Fátyolt vonok itt a keresett kegyetlenségek nemeire, melyekkel hadi foglyaikat, főleg olyakat, kikért nagy váltságdijt remélhetnek, halálra kinozzák, s ezt nem részrehajlásból, rokonszenv vagy elfogult előszeretetből, mely csak a fényoldalakat akarja látni és kiemelni, hanem az olvasók iránti kiméletből teszem K. A. (Folyt, követk.) Hevesmegye gazd. egyesülete igazg. vál. által Gyöngyösön 1865-ik év jan. 2-án tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: Berecz Ferencz mint elnök, Csala Sándor, Dessewffy Jób, Kürthy János, Mahóvszky Antal, gr. Szapáry Imre, Szávoszt Frigyes és több tag. 1. Elnök az évi első igazg. vált. rendes havi ülést megnyitván, az egybegyült tagokat azon őszinte kebelből fakadó jó kívánattal üdvözlé : adja Isten, hogy a beköszöntött újév, valamint az egyesület egyes tagjaira, úgy magára az egyesületre, s szeretett hazánkra áldást és boldogságot hozzon! Ezután a múlt havi ülés jegyzőkönyve olvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Mahóvszky Antal és Szávoszt Frigyes urak fölkérettek. 2. Olvastatott Kiss István hevesi járási szolgabiró levele, melyben a marhavész elfojtása tekintetéből fensőbb helyről elrendelt albizottmánybani közreműködésre az egyesület részéről egy tagnak kijelölését kéri, melyre mint helyben lakót, Völgyi Lajos urat ajánlja. A bizottmányban! közreműködésre, az egyesület részéről Völgyi Lajos, és Gosztonyi Géjza urak neveztettek ki. Miről úgy a megkereső szolgabiró úr, mint a kinevezett tagok értesíttetni rendeltettek. 3. Olvastatott Gaál József, Heves és K.-Szolnok t. e. m. és a Jászkun kerületre kinevezett közültetvényi felügyelő levele, melyben mint e hivatalra kinevezett, magát bemutatván, az egyesületet az e tárgybani közreműködésre kéri; egyszersmind az eddigi bivataloskodása alatt tapasztaltakról némi vázlatot ád. Tudomásul vétetett, s az egyesület kertjében létező gyümölcsfák jegyzéke nehány példányban megküldetni rendeltetett oly végből, hogy azokat a vidéken azok között, kik netalán nemesebb gyümölcsfák ültetésével foglalkoznak, s azok megszerzését óhajtanák — tájékozás végett — szétoszsza. Egyszersmind fólkéretni rendeltetett, hogy az egyesület terén találtató faiskolák számát, s azok hollétét az egyesülettel közölni sziveskedjék. 4. Olvastatott Simonyi Antal helybeli polgármester levele, melyben tudatja, hogy Gyöngyös városa, a hatvangyöngyösi vasúti munkálatok előleges költségei fedezésére — a vasúti társulat határozott kívánsága folytán — 4000 ftot ajánlott meg. mely összeg a gyöngyösvárosi vasúti bizottmány végzése szerint aláirás utján lévén megszerzendő : ennek folytán kéri az egyesületet, hogy e czél■
