Eger - hetilap, 1865

1865-02-23 / 8. szám

66 rágcsokor feküvék, s mohó vágygyal kapva azt fel a pázsitról, mint ki bíint követett el, beosont vele egy lombkoronával dúsan befödött nyaralófélébe. Nézegetés közben a virágok közé illesztett levélkét vön ész­re, s egész fölingerültséggel olvasá. Kedves Dórám! Régóta vágytam tégedet, édesem, szerelmesem láthatni, tö­kélyeiden nyugtathatnom szemeimet, hallhatnom ajkad édes sut­togását, és élvezhetnem forró, szenvedélyes, üditő csókodat; de nem tehetem. Hogy mért, tudni fogod. Ha tekinteteddel, csókoddal boldogítani akarsz, siess a kerítéshez, a mely felöl a virágposta re­pült, ott vár forrón szerető kedvesed, Lénárd. Dóra felsikoltott, ijedtében-e, vagya váratlan boldogság kö­vetkeztében ? meglehet, tán a kettő párosulva volt az ok. Azután ajkával érintette a kedves hírnököt, egy halványpiros rózsát kité­pett a virágcsokorból, s odatüzte koromfekete fürtjei közé, s elin­dult a kert keritése felé. Lénárd kívül volt, Dóra belül, egy meglehetős ritka vasrá­csozat választotta el a két szerelmest, de ez azért nem gátolta meg, hogy Dóra a két hideg vasszál között forró csókot ne adott volna annak a barna, daliás, vitéz Lénárdnak. Dóra vérpiros rózsát szakított, s odatüzte Lénárd keblére, ki jóslói hangon ez édes szavakat súgta az ábrándos szép leányka fülébe : — Ne félj, eljö az idő, midőn csókod enyém lesz egészen, szabadon, boldogúl. Hollós L. (Folytatása köv.) Vegyes hírek. f (Egri érsek ö nagyméltósága) a szalakuszi ple- bánia-épület kijavítására 2000 ftot ajándékozni kegyeskedett. j- (Füstbe ment bálok.) A f. hó 15-re kitűzött kaszi­nói bált, részvéthiány miatt, nem lehetett megtartani. A zenészek esti 9 órától 10-ig jó reményben húzták a terem karzatán, de miu­tán vendégek nem jelentkeztek, a hegedűk elnémultak, s a csillá­rok kioltattak. A f. hó 27-re tervezett álarczosbál is elmarad. Ugyanis a kaszinó múlt keddi rendkívüli közgyűlése kimondotta, hogy a jövő hétfőre hirdetett álarczosbált, az előre látható részvét­hiány miatt, nem fogja megtartani. | (W i s e m a n Miklós b i b o r n o k,) kit az angol katho- likusok jogosan „nagy-“nak neveztek, f. hó 15-én, életének 63-ik évében meghalt. A nagyhírű egyházfő 1802. aug. 2-án Sevillában, ir szülőktől született, s korán Angolországba küldetvén, a Durham melletti ushawi kath. collegiurnban neveltetett. Theologiai tanulmá­nyait Rómában végezte, s pappá szenteltetése után az ottani egye­temben több évig mint tanár működött. 1835-ben az ushawi colle­gium igazgatójává neveztetett ki, s XVI. Gergely pápánál minden befolyását fölhasználta Anglia főpapságának szaporítására, mi ne­ki csakugyan sikerült is, úgy hogy a főpapság száma megkétsze- reztetett. 1847-ben IX. Pius pápánál újra fölemelte szavát Britan­nia összes hierarchiájának helyreállítására; 1850-ben kívánsága teljesült, s ö londoni apostoli helyettessé neveztetett ki. Ugyanazon évben bibornoki méltóságra s egyszersmind a westminsteri érseki székre emeltetett. Tevékenysége rendkívüli és sokoldalú volt: mint egyházfő, lelkipásztor és iró egyaránt kitűnő volt, s meste- rileg tudta magát az angol nemzet hajlamai és szokásaihoz alkal­mazni, a mennyiben ezt vallása sérelme nélkül tehette. 1855-ben a Vatikán könyvtárnokának neveztetett ki. 1859. óta többnyire Ró­mában tartózkodott, s onnét küldé szét föpásztori leveleit. Utódá­ul az érseki széken a tudós Manning prépostot emlegetik. f (A herczeg-primás ö e m i n e n t i á j a) f. hó 17-én Becsbe érkezett, s O Felsége még az nap fogadta. Mint a „M. S.u Írja, egyik hir szerint hivás folytán jelent meg Bécsbe a kemény téli időben; másik szerint az Almási-pörben elítéltekért ment ke­gyelmet esdeni. j- (A horvát országgyűlés,) bécsi hírek szerint, valószi- nüleg május végén ül össze. A választások márczius második felé­ben fognának elrendeltetni. A választásokat csekély módosítások­kal, a báni tanácskozmány javaslatai szerint rendelik e’1, s a hor­vát udv. korlátnok a választások vezetésére nézve részletes uta­sításokat ad a főispánoknak. f (Legfölsőbb kegyelmi tény a nemzeti szin- házjavára.)0 Felsége legközelebb elrendelni méltóztatott, hogy a nemzeti színházi bizottmánynak, az ezen szinház javára múlt évi aug. 13-ki 1. f. elhatározás által az országos alapból utalványozott segélypénznek eddig még föl nem vett részlete, a lejárt évnegye­dek szerint azonnal kiadassék; jövőre nézve pedig ez évi május hótól kezdve azon időpontig, mig az ebbeli intézkedések a tör­vényhozás utján megtörténhetnek, ezen bizottmánynak ugyanazon alapból s a mondott föltételek alatt negyvenezer forintnyi évi át­lagos összeg negyedévi részletekben utalványoztassék. O Felsége továbbá a m. udv. kanczelláriát fölhivni méltóztatott, hogy a szín­házi bizottmány jelentésének alapján jelölje ki azon utakat s mó­dokat, melyek az ezen intézet vezetésében és igazgatásában neta­lán létező hiányok lehető gyors megszüntetésére alkalmasak, s a deficit mellőzését eredményezik, melyek által a szinházi alap szá­mára uj jövedelmi források nyittassanak. f (A z országos magyar gazdasági egyesület) újból történt szervezése első évben, 1858-ban 171 alapító tag után 74,911 ft. alapítványi összeggel kezdte meg, s jelenleg 504 alapitó tag után 167,944 ft. alapitványi tökével folytathatja működését, e részben tehát nevezetes gyarapodásnak örvendhetünk; ellenben az évdijas rendes tagok gyámolitása, a számvizsgáló bizottmány kimutatása szerint, sajnos visszaesést tanúsít, miután az egyesület 1863-ik év végén 802 évdijas rendes tag csatlakozása mellett fe­jezte be első hat évi cyclusát, holott a megkezdett uj hat évre eddig csak 583 évdijas rendes tag van bejegyezve ; és e visszaesés saj- nosságát fokozza még azon szomorú jelenség, hogy az egyesületi tagok egy része az önként elvállalt kötelezettség teljesítését elmu­lasztván, e mulasztás a múlt évekről átesett tetemes kamat- és év- dij restantiában fejezi ki magát. f (Szemere Bertalan egészségi állapota,) a „P. X.“ szerint, már annyira javult, hogy dr. Batizfalvi gyógyinté­zetét elhagyhatta, s Pesten lakó rokonai meghívására azok kő­iébe költözött. f (Napoleon császár „Julius Caejar“-ját) ma­gyarul Ráth Mór adja ki. A magyar kiadás a francziával egy na­pon fog napvilágot látni. Az egész munka 3 kötetre terjed, az első kötet megrendelhető 4, az egész munka pedig 10 ftért. — (Horvátországi bank.) Kulmer grófnak és Rauch bárónak megadatott az engedély egy Zágrábban székelő horvát- tótországi kiviteli és elölegezési bank alapítása végett teendő lé­pésekre és előkészületekre. Az alapszabálytervezet szerint a bank alaptőkéje kezdetben 2 millió lenne, mely 10,000 darab 200 ftos részvénynek kibocsátása által szereztetnék be; szükség esetében azonban 5 millióra emelhető. f(Az „Egy ismeretlen életéből“ czimü mun- k a,) melyet Landsteiner Károly után egri növendékpapok magya­rítanak, mint halljuk, közelebb sajtó alá kerül. f (A z adóhátralék 1864-ben) az egész osztrák biro­dalomban összesen 26,432,750 ftra rúgott, mi az egész adónak kö­zel 20 százaléka. E hátraléknak több mint ®/5 része, t. i. 15,944,519 ft Magyarországra esik. Horvátország hátraléka 1,749,424 fr. Er- j délyé 1,619, 182 ft, úgy hogy ezekkel együtt a magyar korona összes tartományainak hátraléka az egész hátraléknak csaknem 4/5 részét teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents