Eger - hetilap, 1865

1865-01-05 / 1. szám

7 már a közönséges viz is megtámadja, mégis a legerősebb kén- s légsav keveréke hidegben föl nem oldja. Valóban egy különcz az elemek világában, melyben a végletek érintkeznek. Legszebb s becsesebb tulajdona az, hogy ha a magnesiumból készült vékony drót megtüzesittetik, meggyűl s vakító fehér lánggal ég, melynek fény­ereje oly nagy, hogy belőle 4—5 szemernyi, Zimmermann szerint, 100 viaszgyertya világításával fölér, ezért márt jelenleg estve nap­világ helyett a photographiában használtatik, és kedves fényének igen erős vegytani hatású sugarai e czélra felette ajánlják. Ha a vékony magnesium-sodrony tiszta oxygenben éget- tetik el, oly rendkívüli fényt áraszt ki, hogy az a chemia legszebb kísérletei közé méltán tartozik. A fémnek rendkívüli könnyűsége, mely a tengervíz súlyát csak kevéssé haladja, nehány tüzes phantásiáju angolban azon gon­dolatot ébreszté, hogy majd jövőben a pánczélos hajókat magnesium­mal fogják vértezni; de addig sok viz lefuthat a Dunán. Azonban az nagy figyelemre méltó, mit P h i p s o n, egy jeles angol tudós előad: hogy neki sikerült a magnesium vegyhatása által a kova-, bór- s szénsavra, nemcsak mint Vöhlernek és Devillenek az aluminium által kova-s bórjegeczeket, — hanem jegeczes szénanyagot is, (car- bonium) vagyis gyémántot ily módon előállítania. (Polyt. Journal CLXXII. 576 1.) Bór és szénanyag vegyileg egymáshoz igen közel állanak, azt is fennen hirdetik: hogy aluminium által már bór-jege- czeket előállítottak, azonban Phipson gyémántjai alkalmasint még csak az ohajok s tündérek világába tartoznak. Tehát lehetetlen­nek tartsuk-e a gyémántot műúton előállíthatni ? — Nem! de a chemiának mindeddig nem sikerült azon föltéteket teljesíteni, me­lyek között a szénenyt (carbonium) jegeczithetni tanítjuk. Vegyes hírek. — (Kis-Várdáró 1) írják lapunknak: „Minthogy nem rég több helyen a templom kiraboltatott, jónak látom köztu­domásra juttatni, hogy Kis-Várdában egy mádai ember mintegy négy font arany és ezüst összeolvasztott érczdarabot árulván, és az aranyműves által a hatóságnak följelentetvén, befogatott, és Nagy-Kállóba kisértetett. Remélhető, hogy ezen esetből valame­lyik tetemes rablás fólfedeztetik, mert az eladó magát egyelőre elég gyanússá tette az által, hogy azt állította, mikép saját tallér­jait olvasztotta össze, holott az ércztömegben egy ezüst kis kanál­nyél tisztán kivehető. Az eredményről annak idejében bővebben.“ P. — (A kiflik az újévben) oly szembeszököleg megif- jodtak, oly karcsuk s könnyük, mintha csak a szomorú emléke­zetű Ínség napjaiból maradtak volna fenn. Nekünk csak az feltűnő, hogy ez városunkban megtörténhetik. Volt a régi jó időben M. szom­széd városban egy igen erélyes központi szolgabiró, ki olykor-olykor reggelenkint mérleggel kezében jelent meg a zsemlyeárusok asz- tálainál, s jaj volt annak, kinek süteményei a szabott mértéket meg nem ütötték. Az ily elkobzott dolgokat rendesen házi szegények kö­zött osztatá ki. Ez igen rövid, törökös eljárás volt; de azt tagadni nem lehet, hogy a fogyasztó közönség általa nyert, s a bűnösök méltán lakottak. — (Tánczvigalom) A helyben állomásozó herczeg Wa­sa 60-ik gyalogezred 4-ik zászlóaljának altiszti kara, a kaszinó nagy teremében f. hó 11-én tánczvigalmat rendez. f (Hirlapstatistika.) A „Vas. Újság“ összeállította a magyar lapirodalmat úgy, a mint azt 1865. év megnyíltával talál­juk. Kimutatása szerint van: politikai napilap 7, politikai hetilap 6, vegyes tartalmú képes lap 7, egyházi és iskolai lap 4, szépiro­dalmi és rokon tartalmú lap 9, humoristikus lap 3, szaklap 19, vi­déki lap nem politikai vagy szaktartalommal 14. A most megjelenő | magyar lapok összes száma tehát, a folyóiratokon kívül 69, me- j lyekböl 46 a fővárosban, 23 pedig egyes vidéki városokban jele- ! nik meg. A folyóiratok összes száma 7. A lefolyt évben összesen 14 lap szűnt meg. f (Úrbéri-rendezési eredmény.) A „Sürgöny“ sze­rint, 9848 hazai község közül 2616-ban az úrbéri rendezés egyes- ség által, 1300-ban per által fejeztetett be ; 1309-ben függőben van, 821-ben a kereset vagy tárgyalás még meg nem indíttatott; 802 pedig nem úrbéres. t (A z „E|rdöszeti L apó k“) XII ik, 1864 évi utolsó füze­te, a következő tartalommal jelent meg : A francziaországi erdők. Az erdők mint esözési tényezők a sikföldön. Kivonat az orsz. ma­gyar gazd. egylet f. é. szept. 24-én tartott igazg. választmányi ülé­sének jegyzőkönyvéből. Az „Erdészeti Lapok“ előfizetőinek név­sora 1864-ben. Az „Erdészeti Lapok“ 1864. évi számadása. Előfi­zetési fölhívás 1865-re. — Melegen ajánljuk a közönség figyelmé­be ezen derék, valódi hiányt pótló szakközlöny előfizetési fölhívá­sát, melyben többek közt ezeket olvassuk: „Mint eddig, úgy jövőre is erdészeti viszonyainkat fogjuk ismertetni minden irányban ; az er­dőtenyésztésre, használatra és az erdőgazdaság rendezésére vonat­kozó értekezésekkel t. közönségünket mindig a tudomány jelen színvonalán fogjuk tartani,s nevezetesen odahatni lesz iparkodásunk, hogy kimutassuk a helyet, mely az erdőgazdászatot a mezőgazda­ságban megilleti, mert ez is csak úgy lehet ép és egészséges, ha minden egyes részei kellő öszhangban kezeltetnek és aránylagos figyelemben részesülnek.“ — E szaklap havonkint, legalább két nyomott ivén fog megjelenni. Előfizetési dij egész évre 5 ft. A lap szellemi részét illető minden közlemény e czimalatt: „Vagner Ká­roly, cs. k. föerdésznek Nagybányán,“ — az előfizetési pénzek pe­dig „az „Erdőszeti Lapok“ kiadó-hivatalának, az erdészegylet tit­kára kezéhez Pozsonyba“ küldendők. * (Az ügyvédség önálló gyakorlata tekinte­tében,) közelebb az összes hazai törvényhatóságokhoz következő tartalmú legfelsőbb rendelet bocsáttatott ki: 0 cs apostoli kir. fölsége f. évi okt. 18-kán és nov. 20 kán kelt legfel­sőbb elhatározásával egy ügyvédi rendszernek Magyarországbani behozatalát megengedni s egyszersmind legkegyelmesebben el­rendelni méltóztatott, hogy addig is, mig az nj ügyvédrendszer teljesen életbe léptetnék, és pedig 1865-dik január 1-ső nap­jától kezdve, a kir. ítélőtábla, illetőleg a váltó-feltörvényszék ál­tal a sikerrel letett ügyvédi vizsgáról kiállítandó ügyvédi okleve- velek az illetőt még az ügyvédség jönálló gyakorlatára fel nem jogosítják, hanem e czélból a m. kir. udv. kanczellária különös engedélye leszen kikérendő. Ily engedély elnyerbetése végett az illető ügyvédjelölt, miután az ügyvédi vizsga sikeres letevése után egy, már tettlegs önállóan működő ügyvéd oldalánál legalább két éven át segédi minőség­ben gyakornokoskodott, am. kir. udv. kanczel- lá r iához tartozik folyamodni, mely a netalán szüksé­ges előnyomozatok megtétele, s a felállítandó illető ügyvédi vá­lasztmány meghallgatása után, az önálló ügyvédi mű ködést vagy megengedendi, vagy folyamodót az előkészítő gyakorlat folyta­tására utasitandja. Ezen legf. elhatározás értelme szerint e szabá­lyok mindazon egyénekre alkalmazandók, kik az ügyvédi vizs­gálatot 1865. január 1-én túl teendik le. * (Helytartótanácsi intéz vények.) A „Sürg“. ben am. k. helytartótanács következő intézvényei közöltettek: „F. év, (1864) szept. 20 án kelt kegyelmes udvari rendelettel megenged - tetett, hogy afelső-gymnasiumot végzett azon ta­nulók, kik mert csupán jó és nem jeles osztály­zást nyervén, katonának besoroz tattak; e beso- roztatásuk esetén az érettségi vizsga letételé­re, ha eziránt folyamodnak, de csak békés vi­szonyok közt, egy évreszabadságolhatók. A most érintett szabadságolás megadására az illető országos hadi topa-

Next

/
Thumbnails
Contents