Eger - hetilap, 1865

1865-12-21 / 51. szám

429 t (Uj politikai n a p i 1 a p.) A „Magyar Sajtó“ egy nagy politikai napi lappá változott, mely f. hó 12. óta „Magyar Vi­lág“ czim alatt jelenik meg Pesten. Programmját legrövidebben kifejezi az, hogy ez uj magyar lap ikertestvére a bécsi „De- batte“-nak. Vezérelvei közé tartozik : egyezkedés a magyar társ­országokkal s a birodalom lajthántuli népeivel, egyezkedés a ma­gyar ösjog s az alkotmányos elvek alapján. Kiadó-tulajdonosa Ludasi Mór, szerkesztője Székely József. Ezen legnagyobb magyar lap előfizetési ára egész évre 16 ft, félévreS fr. A „Debatte“ előfizetői azonban kedvezményképen egész évre 5 frt, félévre 2 ft 50 krért kapják. — (Halálozások.) Meghaltak deczember 13-tól 20-ig: Schulcz Pál 20 éves, Dongo Verőn 10 éves, Grosch Albert 3'3 é- ves, Gy a puska Mária 4 napos, Irázsik Imre 45 éves, Móses Má­ria 1 '3 éves, Pál János 6 éves, Pécsi Antal 7 éves, Krajcsovics Antal 3 '4 éves, Mező János 40 éves, Nagy Anna 3 éves, Szúcsik Mária 8 hetes, Vasinszki Imre 35 éves, Kele János 3 hetes, Sza­kács Gáspár 5 hónapos, Konkoly József 4'2 éves, Mátyási István 66 éves, Galovics Mária 8 éves. 12 fi, 6 nő — Összesen 18. Szü­letett a hét folytán 6 fiú, 7 leány. Qsszesen 13. Czáfolat. Bizonyos H ol 1 ó úr jelen lap50-ik számában, at.-nánai leg­utóbbi képviselő-választás lefolyásáról s eredményéről, mint szem­tanú, hiven akarván tudósítást tenni, szerencsétlenségére ellen­kezőleg cselekedett. Nem háborgatom őt azon örömében, melyszerint a Dobócz- ki-párt bevonulása „Mátyás király bevonulását Budára, juttat­ta eszébe. Holló ur, Holló Mátyás szellemének,— jólle­het névrokonság fejében, akart ily fellengzően kedvezni: tehát ám mulassa magát; lásson képzeletében szomorú, elszegényített s megtört hazánkban, illetőleg a nánai kerületben, Nánán oly he­tedhét országra szóló diszbanderiumot, minőt még nem látott Buda, én nem üldözöm tarka képzelgését, de annyit tőle mint szemtanútól, méltán megvárhattunk volna: hogy a képviselő-vá­lasztás nyilványos körülményeit, s visszalépésem feltételeit ak­ként terjeszsze elő, mint azt megírtam, mint az illető pártvezérek által elfogadtatott, — vagy legalább mint az ö illetéktelen be­folyása mellett — jegyzőkönyvbe iktattatott. Ez által szépen s nemesen megkímélhetett volna engem at­tól : hogy itt tisztelt személyével ily kellemetlenül találkozzam. Közlő állítja: „mintegy nyolczszáz fogat robogott be egymás­után, hozva Dobóczky szavazóit.“ „Ezek után, egy ezekkel nem mérkőzhető sereg, — (tehát még is seregi?) — szaporítva kömlői asszonyok, leányok, és gyerköczökkel érkezett meg, élükön Németh Alberttel, Erdélyi Józsefet éltetve.“ Nyolczszáz fogat!? vájjon hány szavazó ült egyen, miután gyakorlott szem, a két pártot sem nézhette többnek ezeröt- száznál? — Ha csak kettő ül egy fogaton, már nekünk szava­zónk nem volt; pedig hogy nekünk is volt seregünk, ezt közlő is elismeri, s hogy nekünk is mily jelentékeny pártunk volt, ezt a következő sorok napfényűleg igazolandják. A szavazás megkezdetett; igen is, mert ott, hol Holló úr becsmérlése szerint is sereg van, ott mindenkor lehet szavazni; s azon állítólagos, de csaló látszat, miszerint az egyik párt több­nek mutatkozik, a szavazás mellőzésére okúi, főleg oly válasz­tásnál, hol messze fekvő helyekről is utaznak össze szavazók, legkevésbbé sem szolgál; mert sokszor 10—11 órakor is nem, egyszer délután is érkeznek pártbeliek, sőt soha sem fordul elő az: hogy a szavazók, 18—20 községből egyszerre, 8 a kiszabott órára gyűljenek össze. Ezt szíveskedjék igen tisztelt Holló úr megtanulni, s a mél­tányosság leczkéjét ne méltóztassék jövőben figyelmetlenül al­kalmazni. Állítja Holló úr: miként Dobóczky, a megkezdett szavazás­nál nagy előnyben volt; de ez mit sem bizonyít, mert sok­szor megszavaz négy község, s ott egyik félnek szavazata sincs, mig jön öt-hat község, s ott meg a másik nem kap szava­zatot. •— Halvány, hálátlan öröm! Állítja: miszerint én csak e szavakat kívántam jegyző­könyvbe vétetni: „hogy nekem is jelentékeny pártom volt“, me­lyek, mint a Dobóczky-párt ügyéhez nem tartozók, s mint az én saját szavaim, a küldöttség által felvétetni Ígérteitek. De tisztelettel legyen mondva, a tény nem ez, hanem kö­vetkező: A mint pártom nagy része a választás helyén megjelent, azonnal több gyakorlott szemű ellenpártbeli öreg vezérek siettek hozzám, -s visszalépésre kértek fel. E felkérés később, midőn ne­vem az ellenfél táborában is kezdett hangzani, nagyobb roham­mal ismételtetett. Ekkor én azon okból, hogy mit a pártszenvedély megyénk­ben rontott, azt tegye jóvá az éberség, s áldozatkészség, követ­kezőleg nyilatkoztam: „Az esetben: ha a küldöttség jegyzőkönyvileg világosan kijelenti azt: hogy a Dobóczky-és Erdélyi-párt egyaránt oly je­lentékeny, miszerint a sikert biztosan meghatározni nem lehet; ugyanazért a közegyetértés, a kerület nyugalma, a nép össze- egyezése, s kényelme érdekében annyival is inkább visszalépek: mert elvem ugyanaz, mely az övé, s én is Deák Fér e néz, illetőleg a törvényesség követője, s a törvényes béke barátja vagyok.“ E nyilatkozatot, — félreértések kikerülése végett, — írásba foglaltam, Recsky Andor Dobóczky-párthivének, mint közbenjá­rónak átadtam, az azt a Dobóczky párt vezéreivel, illetőleg párt­jával közölte, s midőn szavával biztosított arról: hogy feltételem elfogadtatott, pártom megdöbbentő felindulására, s fájdalmára, visszaléptem. Megsértettem, mondhatni, megvérzettem lelkes pártomat, mely a Dobóczky nevét gyűlöli, hogy a megyei mérsékelt ellen­zék megtört, fényét szükségkép visszanyerje. Kezeim között van az említett eredeti nyilatkozat, *) álta­lam aláírva, s következő sorok által hitelesítve: „Alólirott hitelesen bizonyítom, hogy a felül irt egyesség mellett lépett vissza Erdélyi József a képviselő jelöltségtől, és hogy ez, az ellenfél által elfogadtatott, s helyesnek találtatott. Kelt T. Nánán deczember 12-én 1865. Soldos Sándor, s. k. v. küldött- ségi elnök. — Ezen elnöki bizonyítványt én is magamévá teszem. — Kelt mint fent. Retsky András, s. k. mint közbenjáró. Reményiem: Holló úr mindezeket nem fogja megczáfolni; s ezekből belátja azt: hogy ily feltételt — melyet Dobóczky ur is rá nézve sérelmesnek vallott, — minoritás kedvéért komoly férfiak elfogadni nem szoktak. Nagy lehet ott a baj, hol az illetők ily utón győznek. En sem irigylem azt, sőt örömmel gondolok visszalépésemre, annyival is inkább: mert nem nagy kedvet érzek oly országgyűlé­sen megjelenni mely míg hazánk életjövője s múltja felett határoz, fájdalmasan érzi annak súlyát: miszerint történetünk példátlan- ságára, alkotmányellenes közegek uralma alatt létesült. **) Kelt Egerben, decz. 19. 1865. Erdélyi József. Czáfolat a czáfolatra. Nagyon sajnálom, hogy Dédesből irt, s e lapok hasábjain megjelent leve­lem folytán épen Földváry S. úrral együt meg a bajom, kit én hazámnak tett nemes szolgálataiért őszintén tisztelek, és becsülök. De amicus Plato, amicus Aristoteles ; sed magis arnica veritas. Csak azon örvendek, hogy barczunk rö­vid lesz, és higgadt, mint higgadt és humánus azon czáfolat, mely levelemre érkezett. Mindenekelőtt kijelentem, hogy én a puszta tagadást nem tartom érvnek ; főleg akkor nem, midőn én azon jogi elv szerint, „asserenti ineumbit próba“ már előleg beigazoltam állításaimat. Azt mondani, hogy ez meg ez nem való, ke­veset ér ; tessék megczáfolni a tényeket, melyek mellett én is, más is szemtanúk vagyunk. Ez azonban itt nem történik. Beigazoltam 1-ör, hogy Latinák M. választási elnök ur r észrehajló volt; mert Benöfy embereit semmis ürügyek alatt utasította el a 'szavazástól. Sem­mis ürügynek nevezem azt, midőn valaki azon czim alatt üttetik el szavazati jogától, mivel nem látszik annyi évesnek, mint beírva vagyon, vagy ragadvány­nevén nevezi magát, holott a község erősíti ugyanazonságát \ — Hát ki vezette az összeírást ? — nem a Zsoldos párt emberei-e ? — hát miért írták be hibá­san? vagy ha már hibásan Írták be, szabad e a választásnál serutiniumot tartani, midőn a község hitesei az ugyanazonságot bizonyítják ? Nem igy szól-e az V. törv.-czikk 29. §-a : „Az összeírásban foglaltak közöl a választási jog senkitől meg nem tagadtath atik.“ ? — A mi ezzel ellenkezik, az bizonyára jogháborga­tás és jogfosztás. Én és elvtársaim nagyon jól tudjuk, és szeretjük is megtar ■ tani a törvényt. Nincs is az ellen kifogásunk, hogy az összeíró küldöttség tag­jai történetesen mind Zsoldospártiak voltak, de igen is az ellen, hogy nem törté­netesen az elnökkel együtt részrehajlók voltak, mint lényekkel tudunk és fogunk bizonyítani. Ilyen eljárással természetesen a legnagyobb majoritást is minori­tássá lehet törpiteni; de nem szép és nem ildomos az ilyen s hasonló fogásokkal végkép kikeseritett s kiktizdendöjoga reményében a tér elhagyására kénysze- ritett félt még ki is — gúnyolni. Én ismételve állitom, hogy a Benőfy-párt a tör­vény és igazság mellőzése, s a legnagyobb mérvű nyílt vásár és csábítás és egy- valasztónalc többszöri szavaztatása miatt hagyta oda a tért, a mire kétségbevon- hatlan bizonyítványok vannak kezeinknél. Azokat puszta tagadással elütni nem lehet. *) Láttuk s olvastuk. S z e r k. **) A hidat elfogadtuk : át kell rajta mennünk, haczélhoz akarunk jutni. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents