Eger - hetilap, 1865
1865-12-21 / 51. szám
III. évfolyam. 51. szám. Deczembcr 21-én 1865. Előfizetési dij: Egész évre . . 5ft — kr. Félévre . . . 3„50„ Negyedévre . . 1„30„ Egy hónapra . - 44 „ Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Basli-ház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch & könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre......................................................................5 ft — Félévre............................................................... ...... . 2 ft 50 kr. N egyedévre......................................................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................................— 44 kr. T . gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Trónbeszéd, melylyel Ö cs. Apostoli kir. Felsége a magyar országgytilést 1865. d e c z. 14-én megnyitott,a. Midőn kedvelt Magyarországunk országosan egybe- gyült Főrendéit és Képviselőit körülöttünk egybeseregel- ve örömmel szemléljük és üdvözöljük, egyúttal nyilvánítani kívánjuk szándékainkat, melyek körükbe vezérlettek, és tenni azt azon őszinte nyíltsággal, mely a Fejedelmek és Népek közötti bizodalomuak nélkülözhetlen feltété. Befejezni jövénk, mit Uralkodói kötelességeink érzetétől áthatva megkezdettünk; saját személyünkben és igy annál sikeresebben szándékunk eloszlatni az aggodalmakat, elhárítani az akadályokat, a melyek eddig a függő közjogi kérdések elintézését gátolták. Ez akadályok között első vonalban áll azon ellentét, mely a kiindulási pontok között létezett. Jogvesztés egyrészről, merev jogfolytonosság másrészről — kiegyenlítésre nem vezethetének. A fennérintett akadályt Minmagunk hárítjuk el, midőn a Sanctio pragmaticában egy kölcsönösen elismert jogalapot választunk kiindulási pontul. Ez alaptörvény midőn Magyarországunk és az aboz kapcsolt részeknek közjogi és belkormányzati önállóságát biztosította, egyúttal állandóan megalapította Uralkodó Házunk kormányzása alatti Országaink és tartományaink feloszthatlak és elválhatlan együttmaradását, s ezzel azok összegének nagyhatalmi állását. És valamint Mi ebben találjuk az önállóság törvényes és okszerű korlátozását, ép úgy tartalék nélkül elismerjük annak e korlátok közötti jogosultságát. Hasonlókép érintetlenül kivánjuk fentartatni a Sanctio pragmaticának a magyar korona épségére vonatkozó határozmányait, s azért, noha számításba kellett vennünk a múlt évtizedek lefolyása alatt közbenjött tényeket, mégis kiváló fejedelmi gondjaink közé soroltuk annak eszközlését, hogy magyar koronánk országalmái’ e jelen ország- gyűlésen képviselve lehessenek. Egybehívtuk e czélból Erdélyi Nagyfejedelemségünk országgyűlését, hogy az a Magyarország és Erdély egyesüléséről szóló 1848. évi I. törvényezikkelyt komoly és beható megfontolásának tárgyává tegye, és az 1848-diki magyar országgyűlés 7-ik törvényezikkét illetőleg hason eljárásra szólítjuk fel kedvelt Magyarországunk hű Rendéit és Képviselőit a végül, hogy e kérdés ne a törvény holt betűje nyomán szinleges és ép azért kétes eredményű, hanem minden életerős tényezők számbavételével és azok bizalmas csatlakozása alapján tartós és maradandó megoldást nyerjen. Felszólítottuk továbbá Horvát- és Tótországok gyűlését, hogy eleve gondoskodjék a felől, miszerint e jelen országgyűlésen kellőleg képviselve legyen, és midőn a horvát országgyűlésnek az 1861. évben hozott és a közjogi viszonylatra vonatkozó határozatát közöljük, egyszersmind hiszszük és reméljük, hogy a századok során egyesült társnemzetek frigyesülése kölcsönös engedékenység alapján és a méltányosság azon szellemében fog létrejőni, melynek kedvelt Magyarországunk hű Rendei és Képviselői 1861. évi sz. Jakab hó 6-án kelt felírásukban ez ügyre nézve kétségtelen tanúságát adták. Ez országgyűlés első feladatául kell, hogy Birodalmunk egyéb országai és tartományaival közös ügyek tárgyalásának és kezelésének elhatározását sorozzuk. E közös ügyek létezése már a Sanctio pragmaticában találja alapját, kezelésük módjára nézve mégis a lényegileg változott viszonyok lényeges változást igényelnek. Ugyanis tekintettel a politikai, nemzet-gazdászati és társadalmi tényezők időközben helyt foglalt teljes átalaku- | lására, fejedelmi hivatásunk tudatában többi országainkat és tartományainkat is alkotmányos jogokkal ruháztuk fel, és ép azért a közös ügyek kezelésénél ezeknek alkotmány- szerű befolyása immár nem mellőzhető. Ez eszme vezérelt Minket 1860. évi október 20-kán kelt Diplománk kiállításában, és jelenleg is azon erős meggyőződésben élünk, miszerint az abban körvonalozott
