Eger - hetilap, 1865

1865-12-07 / 49. szám

411 partról mereven szegezte szemeit hajónkra; azon fehér ruhában volt, melyet — midőn még hajónk királynéja volt — a kapitány kedvéért szokott viselni. „A kapitány azonnal csolnakba szállt, és két emberrel eltá­vozott a hajótól. Én szomorú sejtelmektől gyötörtetve, hevesen szoritám meg a távozó kezét, kis fia is nyakába ugrott, mintha gyönge erejével atyja távozását akadályozni akarta volna. Amint a csoluak hajónkat elhagyta, Juanita is eltávozott a parttól, fu­tott sebesen, mig végre szemeink elől eltűnt. „Megmagyarázhatlan félelemmel tekinték a távozó csolnak után. Gyönyörű éj volt, körülöttünk mély csend uralkodott, mit csak a közelünkben elhaladt hajók evezöcsapásai és a matrózok dalai zavartak meg. Élénken emlékszem még a legcsekélyebb körülményekre is, mert hisz azok éltem legfájdalmasabb órájával szorosan összefüggnek! „Késő éj volt, s a kapitány még sem tért vissza. A köze­lünkben horgonyozó hajók födélzetén a tüzek kialudtak, egyetlen csolnak sem lebegett már a tengeren. Egyszerre azonban a part­ról pisztolydurranásokat hallottam, s ezeket egyik emberünk se­gélykiáltásai követték. Nehány perez múltával a kapitány csol- naka hajónkhoz köttetett. Csak egy indiánnö és egy matróz volt benne, a kapitány és a másik matróz a véletlenül támadó spanyo­lok által lelövetett. Az életben maradt matróz csak ennyit tu­dott ez eseményről elmondani. Másnap egy csolnakut találtunk egy zátonyon, miből következtettem, hogy a nyomorultak úszva menekültek a partra. Minden nyomozás sükertelen volt, sőt a kon- zúl sem volt szerencsésebb, kit kormányunk a tettesek kézkerité- sével szigorún megbízott. Mi egyedül Juanitára gyanakodtunk, de ez csak gyanú volt, mert meggyőző bizonylatot nem voltunk képesek felmutatni. Nyolcz nap múlva elhagytuk a ránk nézve oly szerencsétlen vidéket.“ — Ezzel bevégeztem a történetet, mert a többi részlet önö­ket nem érdekli. Ez ifjukorombeli szomorú emlékeket csak azért közöltem önökkel, hogy a veszélyeket, melyeket egy szenvedé­lyes spanyol vagy creolnőveli szerelmi viszony maga után vonz, annál jobban meggondolják, s különösen ajánlom, hogy egy má­sodik Juanitától őrizkedjenek. Ez elbeszélés különbözőleg hatott ránk; némelyek fogad­ták, hogy lehetőleg vigyázandnak magukra a szárazon; mások csak költői ábrándnak tekinték az egész eseményt, melyet a pa­rancsnok csak azért gondolt volna ki, hogy a meggondolatlan lépésektől minket visszarettentsen. (Folytatása következik.) Vegyes hírek. —’(Programm császár 0 Felségének pest­budai útja számára.) Kedden, dec. 12. 1865. Elutazás Bécsből kiilönvonattal (az északi vasúton). Marcheggben fogad­tatás az országos parancsnok s a főtárnokmester által. Délután i 2 órakor megérkezés Pesten. Fogadtatás a pályaudvarban a vá­ros- s várparancsnok, s a pesti városi küldöttség által. Fogadta­tás a hídon túl a budai küldöttség által. Fogadtatás a budai kir. palotában az ország zászlósai, a tábornoki kar s törzstisztek, va­lamint a legmagasb polgári hatóságok által, s a legmagasb lak­osztályba elkisértetés a nagy teremig. Tedeum a várkápolnában. 5 órakor ebéd, melyre a papság, katonaság, s polgárság legma­gasb fejei hivatnak meg. Szerdán, dec. 13. Délelőtt 10 órakor a papság, polgárság s katonai hatóságok bemutatása. Délután 5 órakor ebéd. Csütörtökön, dec. 14. Délelőtt 10 órakorSzent- lélekmise a várkápolnában. Délelőtt 11 órakor az országgyűlés megnyitása. Délután 5 órakor ebéd, melyre főurak s követek hi­vatnak meg. Pénteken, dec. 15. Délelőtt köz-kihallgatás. Dél­után 5 órakor ebéd, melyre mágnások és képviselők hivatnak meg. Szombaton, dec. 16. Délelőtt közintézetek és a pesti polgári lövődé látogatása. Délután 5 órakor ebéd, melyre mág­nások és követek hivatnak meg. Vasárnap, dec. 17. Délben az [ egyes képviselők bemutatása. Délután 5 órakor ebéd, melyre ' mágnások és képviselők hivatnak meg. Hétfőn, decz. 18. előtt kihallgatás. Délután a budapesti helyőrség kivonulása a tábormezöre. Délután 5 órakor ebéd, melyre mágnások és köve­tek hivatnak meg. Kedden, dec. 19. Délelőtt néhány katona in­tézet megszemlélése. Délután 5 órakor ebéd. Este elutazás Bécsbe. * 0 Felsége kíséretében fivére Viktor Lajos főhg. és J ö z s e f főhg, elhunyt nádorunk fia jönek Budára. Az általános amnestiát, mint a „Lloyd“ hallja, ő Felsége megér­kezése után hirdetik ki. — (Érsek s örökös főispánunk ő nagyméltó- sága) ma indul Pestre az országgyűlésre. Tegnap a fökáptalan, a tanári kar, a megyei és városi tisztviselők és számos városi polgár búcsutisztelgésen volt ő excjánál. Az Isten vezérelje, és tegye áldásossá hazánkra valamint ő nagyméltósága, úgy azösz- szes országgyűlés működését ! f (A magyar testőrség visszaállít ás a) — mint a „Fr. Bl.“-nak Írják — már csak idő kérdése, s az erre vonatko­zó legf. rendelet azonnal ki fogna adatni, mihelyt a koronázás napja meghatároztatik. A testőrség a koronázási ünnepély alkalmá- valelőszörtenne diszszolgálatot.Hogy a testőrség visszaállítása be­fejezett tény, többé kétséget sem szenved, miután egy előkelő család­ból származó pesti nyugalmazott huszár-tiszt, ki e napokban az arci- ére, esetleg pedig a magyar testőrségbe leendő felvé­telét kérelmező, illető helyen odautasittatott, hogy várjon azon rövid ideig, mig e tekintetben végleges határozat fog hozat­ni, a mikor aztán a felvételnek semmi sem álland útjában. f (A kir. főtár nők mester, b. Sennyey Pál ő ex ej a,) mint az'„ludependance“ bécsi levelezője Írja, közelebb azért időzött Bécsben, hogy részt vegyen a trónbeszéd megalapí­tásában, melylyel 0 Felsége a magyar országgyűlést meg fogja nyitni. A trónbeszédet, ugyané forrás szerint, Majláth udv. főkanczellár, gróf Eszterházy miniszter és báró Sennyey kir. fötárnokinester ö exciáik szerkesztik, s csak azutánjterjesztetik elő a minisztertanácsban a végleges megállapí­tásra. f (Magyar tudományos akadémia.) Az akadémia f. évi decz. 11-iki köz ülését rendező bizottság határozata sze­rint közhírré tétetik: 1. Az akadémiai épület dísztermébe e nap, nem-tagok csak jegy elömutatása mellett léphetnek be. 2. A te­remben lent, ülő- és álló-helyek lesznek; amazok zöld, ezek fehér belépti jegyekkel. 3. A karzat kirekesztőig hölgyek számára van fentartva. Belépti jegye rózsaszín. 4. Miután a terem csak korlátolt számú közönséget képes befogadni: az aka­démia, meghívottjain (alapítók,gyűjtők,országgyűlési kép­viselők, főhatóságok, testületek, saját tagjai sat.) kivül másoknak csupán annyiban szolgálhat jegyekkel, a mennyiben hivott vendé­gei ezáltal ki nem szorulnak. 5. A jegyek kiosztása nem előbb, mint decz. 8-án kezdetik meg az akadémia épületében, egy meg­jelölendő földszinti szobában, hol 9-én és 10-én is, akadémiai kül­döttség felügyelete alatt foly. A titoknak addig senkinek nem ad- | hat jegyet. 6. Miután e küldöttségnek meggyőződést kell szerez­nie arról, hogy a kiadott jegyek az illető kézbe jutnak, kéretik mindenki, vagy személyesen, vagy oly igazolt közbenjárás által fordulni jegyekért a küldöttséghez, hogy e részben semmi kétség fenn ne maradjon. Pest, decz. 2. 1865. Arany János, titoknok. — Lapunk előbbi száma már jelentette, hogy a posta­bélyeg ára leszállittatik, és pedig a birodalom határain belül bármely távolságra, egy egyszerű levél bélyege 5 krra, a fela­dási postaállomás kerületének határain belül pedig 3 krra. A levélsuly meghatározásánál a vámfont hozatik be a levelek meg­méréséhez. Egyszerű levél az, mely egy vámlatnál kevesebbet nyom, egy vám lat pedig a vámfontnak Vso-ad részét teszi, 1-től 2 latig a levélbélyeg-dij két annyi, 2 lattól 3-ig három annyi, s igy tovább. A keresztkötés alatti küldeményekért megmarad az előbbi leszállítás : 1 latig 2 kr, az áru-mustrákért pedig 2 latig az egyszerű levél vitelbér fizetendő. Ezeknél a súly növekedését tekintve úgy növekedik a vitelbér, mint a leveleknél p. 4 lat mustráért két annyi fizetendő, mint a 2 latosakért. A bélyeg­gel előre el nem látott levelekre megmarad t az 5 kr. ráfizetés. Ézen rendelet 1866. január 1-én lép életbe. A levél vitelbér leszállításából igen fényes eredményeket várnak a levelek emelkedő forgalmára, mint ez Angliában is mu­tatkozott, midőn 1840-ben Hill Roland a penny-taksát életbelép­tette. A levelek száma, mely Angliában 1839-ben körülbelől 76 millióra rúgott, már 1840-ben 168 millióra nevekedett, tehát két­szerié annyira, s jelenleg kileuczszerte meghaladja az 1839-ik.

Next

/
Thumbnails
Contents