Eger - hetilap, 1865
1865-12-07 / 49. szám
411 partról mereven szegezte szemeit hajónkra; azon fehér ruhában volt, melyet — midőn még hajónk királynéja volt — a kapitány kedvéért szokott viselni. „A kapitány azonnal csolnakba szállt, és két emberrel eltávozott a hajótól. Én szomorú sejtelmektől gyötörtetve, hevesen szoritám meg a távozó kezét, kis fia is nyakába ugrott, mintha gyönge erejével atyja távozását akadályozni akarta volna. Amint a csoluak hajónkat elhagyta, Juanita is eltávozott a parttól, futott sebesen, mig végre szemeink elől eltűnt. „Megmagyarázhatlan félelemmel tekinték a távozó csolnak után. Gyönyörű éj volt, körülöttünk mély csend uralkodott, mit csak a közelünkben elhaladt hajók evezöcsapásai és a matrózok dalai zavartak meg. Élénken emlékszem még a legcsekélyebb körülményekre is, mert hisz azok éltem legfájdalmasabb órájával szorosan összefüggnek! „Késő éj volt, s a kapitány még sem tért vissza. A közelünkben horgonyozó hajók födélzetén a tüzek kialudtak, egyetlen csolnak sem lebegett már a tengeren. Egyszerre azonban a partról pisztolydurranásokat hallottam, s ezeket egyik emberünk segélykiáltásai követték. Nehány perez múltával a kapitány csol- naka hajónkhoz köttetett. Csak egy indiánnö és egy matróz volt benne, a kapitány és a másik matróz a véletlenül támadó spanyolok által lelövetett. Az életben maradt matróz csak ennyit tudott ez eseményről elmondani. Másnap egy csolnakut találtunk egy zátonyon, miből következtettem, hogy a nyomorultak úszva menekültek a partra. Minden nyomozás sükertelen volt, sőt a kon- zúl sem volt szerencsésebb, kit kormányunk a tettesek kézkerité- sével szigorún megbízott. Mi egyedül Juanitára gyanakodtunk, de ez csak gyanú volt, mert meggyőző bizonylatot nem voltunk képesek felmutatni. Nyolcz nap múlva elhagytuk a ránk nézve oly szerencsétlen vidéket.“ — Ezzel bevégeztem a történetet, mert a többi részlet önöket nem érdekli. Ez ifjukorombeli szomorú emlékeket csak azért közöltem önökkel, hogy a veszélyeket, melyeket egy szenvedélyes spanyol vagy creolnőveli szerelmi viszony maga után vonz, annál jobban meggondolják, s különösen ajánlom, hogy egy második Juanitától őrizkedjenek. Ez elbeszélés különbözőleg hatott ránk; némelyek fogadták, hogy lehetőleg vigyázandnak magukra a szárazon; mások csak költői ábrándnak tekinték az egész eseményt, melyet a parancsnok csak azért gondolt volna ki, hogy a meggondolatlan lépésektől minket visszarettentsen. (Folytatása következik.) Vegyes hírek. —’(Programm császár 0 Felségének pestbudai útja számára.) Kedden, dec. 12. 1865. Elutazás Bécsből kiilönvonattal (az északi vasúton). Marcheggben fogadtatás az országos parancsnok s a főtárnokmester által. Délután i 2 órakor megérkezés Pesten. Fogadtatás a pályaudvarban a város- s várparancsnok, s a pesti városi küldöttség által. Fogadtatás a hídon túl a budai küldöttség által. Fogadtatás a budai kir. palotában az ország zászlósai, a tábornoki kar s törzstisztek, valamint a legmagasb polgári hatóságok által, s a legmagasb lakosztályba elkisértetés a nagy teremig. Tedeum a várkápolnában. 5 órakor ebéd, melyre a papság, katonaság, s polgárság legmagasb fejei hivatnak meg. Szerdán, dec. 13. Délelőtt 10 órakor a papság, polgárság s katonai hatóságok bemutatása. Délután 5 órakor ebéd. Csütörtökön, dec. 14. Délelőtt 10 órakorSzent- lélekmise a várkápolnában. Délelőtt 11 órakor az országgyűlés megnyitása. Délután 5 órakor ebéd, melyre főurak s követek hivatnak meg. Pénteken, dec. 15. Délelőtt köz-kihallgatás. Délután 5 órakor ebéd, melyre mágnások és képviselők hivatnak meg. Szombaton, dec. 16. Délelőtt közintézetek és a pesti polgári lövődé látogatása. Délután 5 órakor ebéd, melyre mágnások és követek hivatnak meg. Vasárnap, dec. 17. Délben az [ egyes képviselők bemutatása. Délután 5 órakor ebéd, melyre ' mágnások és képviselők hivatnak meg. Hétfőn, decz. 18. előtt kihallgatás. Délután a budapesti helyőrség kivonulása a tábormezöre. Délután 5 órakor ebéd, melyre mágnások és követek hivatnak meg. Kedden, dec. 19. Délelőtt néhány katona intézet megszemlélése. Délután 5 órakor ebéd. Este elutazás Bécsbe. * 0 Felsége kíséretében fivére Viktor Lajos főhg. és J ö z s e f főhg, elhunyt nádorunk fia jönek Budára. Az általános amnestiát, mint a „Lloyd“ hallja, ő Felsége megérkezése után hirdetik ki. — (Érsek s örökös főispánunk ő nagyméltó- sága) ma indul Pestre az országgyűlésre. Tegnap a fökáptalan, a tanári kar, a megyei és városi tisztviselők és számos városi polgár búcsutisztelgésen volt ő excjánál. Az Isten vezérelje, és tegye áldásossá hazánkra valamint ő nagyméltósága, úgy azösz- szes országgyűlés működését ! f (A magyar testőrség visszaállít ás a) — mint a „Fr. Bl.“-nak Írják — már csak idő kérdése, s az erre vonatkozó legf. rendelet azonnal ki fogna adatni, mihelyt a koronázás napja meghatároztatik. A testőrség a koronázási ünnepély alkalmá- valelőszörtenne diszszolgálatot.Hogy a testőrség visszaállítása befejezett tény, többé kétséget sem szenved, miután egy előkelő családból származó pesti nyugalmazott huszár-tiszt, ki e napokban az arci- ére, esetleg pedig a magyar testőrségbe leendő felvételét kérelmező, illető helyen odautasittatott, hogy várjon azon rövid ideig, mig e tekintetben végleges határozat fog hozatni, a mikor aztán a felvételnek semmi sem álland útjában. f (A kir. főtár nők mester, b. Sennyey Pál ő ex ej a,) mint az'„ludependance“ bécsi levelezője Írja, közelebb azért időzött Bécsben, hogy részt vegyen a trónbeszéd megalapításában, melylyel 0 Felsége a magyar országgyűlést meg fogja nyitni. A trónbeszédet, ugyané forrás szerint, Majláth udv. főkanczellár, gróf Eszterházy miniszter és báró Sennyey kir. fötárnokinester ö exciáik szerkesztik, s csak azutánjterjesztetik elő a minisztertanácsban a végleges megállapításra. f (Magyar tudományos akadémia.) Az akadémia f. évi decz. 11-iki köz ülését rendező bizottság határozata szerint közhírré tétetik: 1. Az akadémiai épület dísztermébe e nap, nem-tagok csak jegy elömutatása mellett léphetnek be. 2. A teremben lent, ülő- és álló-helyek lesznek; amazok zöld, ezek fehér belépti jegyekkel. 3. A karzat kirekesztőig hölgyek számára van fentartva. Belépti jegye rózsaszín. 4. Miután a terem csak korlátolt számú közönséget képes befogadni: az akadémia, meghívottjain (alapítók,gyűjtők,országgyűlési képviselők, főhatóságok, testületek, saját tagjai sat.) kivül másoknak csupán annyiban szolgálhat jegyekkel, a mennyiben hivott vendégei ezáltal ki nem szorulnak. 5. A jegyek kiosztása nem előbb, mint decz. 8-án kezdetik meg az akadémia épületében, egy megjelölendő földszinti szobában, hol 9-én és 10-én is, akadémiai küldöttség felügyelete alatt foly. A titoknak addig senkinek nem ad- | hat jegyet. 6. Miután e küldöttségnek meggyőződést kell szereznie arról, hogy a kiadott jegyek az illető kézbe jutnak, kéretik mindenki, vagy személyesen, vagy oly igazolt közbenjárás által fordulni jegyekért a küldöttséghez, hogy e részben semmi kétség fenn ne maradjon. Pest, decz. 2. 1865. Arany János, titoknok. — Lapunk előbbi száma már jelentette, hogy a postabélyeg ára leszállittatik, és pedig a birodalom határain belül bármely távolságra, egy egyszerű levél bélyege 5 krra, a feladási postaállomás kerületének határain belül pedig 3 krra. A levélsuly meghatározásánál a vámfont hozatik be a levelek megméréséhez. Egyszerű levél az, mely egy vámlatnál kevesebbet nyom, egy vám lat pedig a vámfontnak Vso-ad részét teszi, 1-től 2 latig a levélbélyeg-dij két annyi, 2 lattól 3-ig három annyi, s igy tovább. A keresztkötés alatti küldeményekért megmarad az előbbi leszállítás : 1 latig 2 kr, az áru-mustrákért pedig 2 latig az egyszerű levél vitelbér fizetendő. Ezeknél a súly növekedését tekintve úgy növekedik a vitelbér, mint a leveleknél p. 4 lat mustráért két annyi fizetendő, mint a 2 latosakért. A bélyeggel előre el nem látott levelekre megmarad t az 5 kr. ráfizetés. Ézen rendelet 1866. január 1-én lép életbe. A levél vitelbér leszállításából igen fényes eredményeket várnak a levelek emelkedő forgalmára, mint ez Angliában is mutatkozott, midőn 1840-ben Hill Roland a penny-taksát életbeléptette. A levelek száma, mely Angliában 1839-ben körülbelől 76 millióra rúgott, már 1840-ben 168 millióra nevekedett, tehát kétszerié annyira, s jelenleg kileuczszerte meghaladja az 1839-ik.
