Eger - hetilap, 1865

1865-11-30 / 48. szám

III. évfolyam.

48. szám.

November 30 áii 1865.

Előfizetési díj:

Egész évre .

5ft - kr.

Félévre . .

. 2 50 „

Negyedévre .

. 1 „ »0 „

Egy hónapra

. - 44 „

m

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetésiül 30 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. lUAIizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám)f — Violet Otto és Jent sch O

könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal.

Deák Ferencz beszéde választóihoz megválasztatásakor, nov. 23-án.

Tisztelt polgártársaim! .

Minél súlyosabb a kötelesség, melynek teljesítésére önök ! szives bizalma felszólít, minél válságosabb az idő, melyben e fel- j szólitás történik, annál nagyobb megtiszteltetés e£ rám nézve.

Szívesek voltak önök szerény politikai pályámnak múltját j kezességül elfogadni a jövőre. Hálával ismerem el e gyöugédsé- | get; nem volnék képes más kezességet nyújtani.

Méltán és teljes joggal követelik önök tőlem, bogy mint : képviselőjük, a hon javának előmozdítására fordítsam minden ' erőmet, s együttműködve azokkal, kik hivatva vannak, intézkedni az ország ügyei felett, törekedjem a jelenben oly igen súlyos szenvedéseket megszüntetni, a nélkül azonban, hogy a haza jövője koczkáztatva legyen.

Oly szent kötelességet szabtak önök előmbe, melynek érzete minden jó embernek kebelében él. Nem kötötték bizalmukat részletekhez, s nem kívánták tőlem, hogy már előre számoljak még azon eszközökről is, miket leginkább czélra vezetőknek tartok.

Lelkem mélyéből köszönöm e teljes bizalmat, mely nehány szóban kimondja, mit várnak önök attól, kit képviselőjüknek választottak. E nehány szó egyszerű, határozott, s mindent magában foglal. E nehány szó nem egyéb, mint az: hogy teljesítsem polgári kötelességemet.

Ennél többet senki nem tehet, kevesebbet tenni senkinek i sem szabad.

Ha Isten engedi, hogy szép, de nehéz megbízásunkat óhaj- j tott sikerrel végezhetjük, a kedvező eredmény nem egyes embernek leend érdeme, hanem együtt s egyaránt mindazoké, kik Isten áldása mellett hü és ernyedetlen közreműködésük által eszközlöt- ték a jót, s meggátolták, a mi káros és veszélyes lehetne.

Sok szép remény van kötve azen országgyűlésnek működéséhez, sokkal több talán, m i n t a mi jelenben létesíthető.

Oly igen sok, mi a nemzetnek fáj, oly sok és fontos, mit e hazában javítani s alkotni kellene, hogy mindezen bajokon azonnal teljes mértékben segíteni, s mindazt, a mi hasznos, sőt szükséges volna, rövid időn létrehozni, valószínűleg meghaladja képességünket, s az ország kimerült erejét.

Csak égető bajainkat orvosolhassuk ez úttal, csak alapját vethessük meg hazánk szebb jövőjének, az idő, s a bilincsei bői felszabadult szellemi s anyagi erő folytonos működése létre- hozandja majd, a mi még hiányzik, s mit most elérni nem lehet.

Igaz ügy mellett a tiszta és szilárd akarat, sakölcsönös méltányosság sok akadályt legyőzhetnek. Mi az igazságot és méltányosságot nem csak követelni, hanem teljes mértékben v i s z o n o z n i is akarjuk. De mindamellett politikai hiba volna, már e 1 őre teljesen biztosítottnak tekinteni

ügyünk szerencsés kimenetelét, s erélyt és óvatosságot fölöslegesnek tartani; másrészről polgári bűn volna, már előre reményt vesztve lankadni a munkában és küzdelemben. Az igaz ügynek mindig van jövendője, ha azt erély s eszélyes- s é g támogatják.

Időnek előtte tehát ne örüljünk; de ne is csüggedjünk el soha. Ne tekintsük valószínűnek, de ne is tartsuk lehetetlennek, hogy a sors és elleneink hatalma, talán erőnk korlátoltsága, sőt meglehet, s aj át tévedéseink is, háttérbe szorítják ismét egyidöre óhajtásaink valósulását. Bizzunk, de sem a sors kedvezésében, sem a magunk erejében, sem mások segélyében ne bízzunk vakon. Cselekedjünk erélyesen, de megfontolva. Ez feladatunk. A siker Isten kezében van!

Ki az, ki’helyzetünkben a jövőről biztosan szólhatna? Ki merné magáról állítani, hogy ereje nagyobb, mint a nehézségek, és hogy tévedni semmiben sem fog?

Ki az, ki mint képviselő többet Ígérhessen, mint azt, hogy szándéka tiszta lesz mindenkor, s akarata szilárd, s hogy önzést) mellékes tekintetet ismerni nem fog, hanem minden erejét s tehetségét hazája közjavának fogja szentelni?

Ezt Ígérem én is önöknek, tisztelt választóim, őszintén s a legtisztább lélekkel. Fogadják ezen Ígéretemet oly szívélyes bizalommal, minővel képviselőjükké választottak. Fogadják újra hálámat a megtiszteltetésért, s tartsák fenn ezentúl is bizalmukat, szeretetüket irántam.

A tisza-nánai vérengzés.

Lapunk okt. 12 ki száma tudatta a t. közönséggel azon szép tényt: hogy Németh Albert s Szathmáry L. urak követjelöltek a tisza-nánai kerületben a derék s tudományos műveltségű Dobóczky Ignácz ur javára lemondottak. Előbbi számunk pedig közlötte kivonatilag Németh A-nak a tisza-nánai kerülethez intézett lemondó nyilatkozatát, s már azt hívők, hogy közelünkben legalább ez egy választás fog tisztán, pártizgatás s fortélyok nélkül hazánk szent ügyének javára véghezmenni, sime veszszük a borzasztó tudósítást, mely hitünket alapjában rendíti meg, hogy hazánk valaha a jelen nyomoraiból kiépülhessen. Ez események hire itt roppant sensatiót okozott, s bár a vélemények erősen irányulnak, mi azoknak közlésétől tartózkodunk, s adjuk a hivatalos eseményt úgy, mint az a megyei közp. választmányhoz beküldetett:

Folyó hó 27-én T.-Nánán a követválasztásra megjelenvén, a választóknak a követválasztásra vonatkozó rendeleteket megmagyaráztam, felszólítván őket: jelölnék ki az általuk választandó követet, mit a választóknak igen nagy része megértve, D o- bóczky Ignácz urat ajánlották. Mire újra azon felszólítást intéztem a választókhoz : kivánnak-é meg más követet is ajánlani? — Ezen felszólításom közben a komiéi szavazók botokkal és dorongokkal fölfegyverkezve Németh Albert nevét hangoztatták,